Harapható sokszínűség – húszezer hazai tájfajta paradicsompalánta várja gazdáját

Kert

Harapható sokszínűség – húszezer hazai tájfajta paradicsompalánta várja gazdáját

Az ökológiai gazdálkodás fontosságára és élelmiszertermelési rendszerünk sokszínűbbé tételére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Föld Napjához kapcsolódva. Kutatótevékenységük egyik eredményeként, immáron hatodik éve munkálkodnak azon, hogy tavasszal minél több hobbikertész és háztáji gazdálkodó juthasson hozzá a méltán népszerű, hazai tájfajta paradicsompalántákhoz. Idén húszezer, négy különböző tájfajtájú palánta nevelkedett ökológiai művelésben Zsámbokon, az Orsiherba Biokertben, hogy hamarosan elültethessék őket az irántuk rajongó hobbikertészek. De vajon hogyan járulnak hozzá a tájfajták a biológiai sokszínűség megőrzéséhez? Miért olyannyira népszerűek és jelentősek manapság a mezőgazdaság és a fogyasztók szempontjából egyaránt?

Őrizzük meg együtt a Föld sokszínűségét!

A biodiverzitás megőrzésének fontossága kulcskérdés környezetünk, egészségünk és élelmiszerbiztonságunk szempontjából, mégis talán kevesen tudják, hogy mi magunk mennyi mindent tehetünk közvetlen környezetünk biológiai változatosságának megóvásáért és fenntartásáért. Még akkor is, ha csak egy kiskertben, vagy akár a balkonunkon kertészkedünk. A háztáji művelés során rajtunk múlik, mennyi teret adunk az élővilágnak és az ökológiai termesztési módszereknek, a beporzóknak, a talajéletnek, a termesztett növények sokszínűségének, vagy éppen a vegyszermentes kertművelésnek.

Tájfajta paradicsom kutatások az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben

Az ÖMKi tájfajta paradicsom kutatásának célja az volt, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabb tájfajták újból teret nyerjenek a hazai kertekben, újra lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat, zamatos ízüket. A kutatás első éveiben a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központból (NBGK) kikért 35 paradicsom tájfajtát vizsgálták meg, országszerte 28 együttműködő ökogazdaságban. 2015-től pedig közülük, a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködésben, három termesztési szezonon keresztül 10 kiválasztott paradicsom tájfajtát vizsgáltak részletesebben. A termesztési eredmények, kóstolók és beltartalmi vizsgálatok alapján legjobbnak ítélt tájfajtákat 2017-ben egy palánta-örökbefogadási akció keretében mutatták be a nagyközönségnek. A jelentős érdeklődésre és sikerre való tekintettel 2019-től már országos áruházláncban kaphatóak a palánták.

Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Kultúrnövényeink, genetikai változatosságuk elvesztésével párhuzamosan, sérülékennyé válnak az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb hatásaival szemben. A tájfajták, melyek természetes és emberi szelekció útján létrejött populációk, sokszínűségükkel lehetővé teszik az alkalmazkodást a folyamatosan változó környezethez, időjáráshoz és piaci igényekhez. Genetikai erőforrást jelentenek egy jövőállóbb, helyi adottságokhoz igazodó, a gazdák függetlenségét biztosító, fenntartható mezőgazdasági modell megvalósításához, és nem utolsó sorban a gasztronómiai kínálat és a mindennapi étrend gazdagításához is hozzájárulnak.

Az öko paradicsompalánták sikerét olyan elismerések dicsérik, mint a Highlights of Hungary helyezés,  amellyel a zamatos paradicsomok a legkiválóbb hazai kezdeményezéseket bemutató projektek közé kerültek, illetve az agrárszakma elismerése, OMÉK Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető címe 2021-ben. 

Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 

Ökológiai zöldségpalánta-előállítás – az ÖMKi  gyakorlati útmutatója

Palántákat azért nevelünk, mert koraibb termést, nagyobb termésmennyiséget, kiegyenlítettebb állományt: összességében biztonságosabb termesztést biztosítanak. Az ÖMKi szakmai kiadványa segíti a választást a palántanevelő edények között; eligazít az optimális hőmérséklet- és tápanyag-igények erdejében. Megválaszolja, hogyan befolyásolja a palántanevelő közeg a növény kiültetés utáni növekedését, miképp állíthatjuk össze saját magunk, gazdaságosan a palántanevelő földet? Vajon miért vitatott a tőzeg használata? A kiadvány konkrét tippekkel szolgál, hogyan készíthetünk egyszerű palántaföldet saját magunk, biztosítva az ideális kémhatást és tápanyag tartalmat.

Melyek a leggyakoribb károsítók, és hogyan előzhetjük meg kártételüket, figyelembe véve a hőmérséklet, a páratartalom, a megvilágítás és az öntözés szabályait? Hogyan végezzük a palánták megfelelő edzését a kiültetésre, majd hogyan kerüljenek a szabadba? Ez mind kiderül az ÖMKi ingyenesen letölthető online szakmai kiadványából.

Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet  

Mit tehetek én a fenntartható élelmezési rendszerek fejlesztéséért, és hogyan segít ebben az ÖMKi?

  • Tájfajták nevelésével és fenntartásával nemcsak új gasztronómiai élményt szerezhetünk, hanem agrárörökségünk és környezetünk védelméhez is hozzájárulunk.
  • Bio, hazai és helyi termények vásárlásával támogatjuk a fenntartható gazdálkodást, azon belül is a kistermelőket és a családi gazdaságokat.
  • Jó minőségű termést csak erős, edzett, egészséges palántáktól várhatunk, a sikeres palántatermesztés mögött pedig sok ismeret és gyakorlati tapasztalat áll. Az ÖMKi szakmai kiadványában összegezte a tudnivalókat, így nem kell minden buktatót a saját kárunkon megtanulni. Ha sikerül beszerezni a tájfajta paradicsomokat, az ingyenesen letölthető kiadvány segít a kiültetés fortélyaival, jövőre pedig – a szakszerűen fogott magokból – akár saját magunknak nevelhetünk palántákat.  
  • Az erős, alkalmazkodó tájfajta palánták gondozása általában kevesebb ráfordítást igényel, növényvédelmükre kevesebbet kell költenünk. A kémiai növényvédő szerek használatának mellőzése vagy csökkentése mind a környezetünkre, mind pedig ránk nézve kedvezőbb.
  • Ha mégis felbukkannak kártevők vagy kórokozók, akkor az ÖMKi paradicsomtermesztési kiadványa és oktatóvideói kíméletes és természetes módszerekkel segítenek orvosolni a problémát.

Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet  

Mindegyik paradicsom tájfajtának másban van az „ereje”

A kutatások során feltárt termesztési eredmények, kóstolók és beltartalmi vizsgálatok alapján legjobbnak ítélt tájfajtákból idén is négyféle áll az egészséges, hazai termékek iránt elkötelezett, saját kertet művelő vásárlóközönség rendelkezésre.  Az erős szárú Ceglédi sárga tájfajtát a sűrű bokrosodás jellemzi, sárgás-narancsos színű, ropogós, édes termései nyersen fogyasztva a legfinomabbak. A Faddi, lilás-rózsaszínes bogyójú tájfajta - kedvező környezetben - akár két méter magasra is megnő, gyümölcsös ízvilágával önmagában és salátákhoz is kiváló. Az aprószemű, édes, üde zamatú Máriapócsi koktélparadicsommal bármikor feldobható a hidegtál, de a kertben sétálva is csemegézhetjük. Míg a Tolna megyei „rongyos” tájfajta barázdált, lédús termései ököl méretűre is megnőnek, befőzésre ideálisak. Az ÖMKi által vizsgált és felszaporított tájfajtákról és nevelési tippekről A sokszínűség harapható címmel adtak ki bárki számára online letölthető kiadványt a szakemberek.

Idén a Gödöllői-dombság közelében fekvő Zsámbokon, az Orsiherba Biokertben nevelkedtek a tájfajta paradicsompalánták.

A minősített ökológiai gazdaság fő profilja a zöldség- gyógy- és fűszernövények termesztése és a biokertészkedés fortélyainak oktatása.

“A magokat két futamban vetettük el február végén. A növények jól csíráztak és szépen fejlődtek a sejttálcákban, húsvét előtt és után már meg is történt a tűzdelésük. A termesztőközeghez pelletált trágyát kevertünk a paradicsom tápanyag-igényének biztosításához. A tetszetős termék megjelenéséhez hozzájárul egy támaszték, ami idei fejlesztés, az eleinte gyenge szárakat segít egyenesben tartani“ – avatott be bennünket a biogazdaság palántanevelő módszereibe Papp Orsolya, a biokert vezetője.

“A palánták fóliasátorban, védett helyen fejlődtek. Amennyiben növényvédelemre vagy lombon keresztüli táplálásra volt szükség, azt ökológiai gazdálkodásban engedélyezett termékekkel végeztük” – tette hozzá a szakember.

A korai, meleg tavasz a gyakorlott biogazdaságnak is feladta idén a leckét: főként az optimális hőmérséklet biztosítása jelentett kihívást, hiszen a megszokottnál sokkal gyorsabban fejlődtek a növények.

Ezért is döntöttek úgy a szakemberek, hogy az eddig megszokott időzítésnél korábban, április végén, május elején lesznek megvásárolhatóak a palánták a tájfajták népszerűsítésében évek óta partner, országos áruházláncnál. A pontos helyszínekről és időpontokról hamarosan az ÖMKi honlapján és közösségi média csatornáin tájékozódhatnak a vásárlók.

Forrás: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet  

Ajánljuk még:

Csigabiga gyere ki... és lehetőleg menj is el a kertemből, hogy barátok maradhassunk!

A közösségi oldalak kertműveléssel foglalkozó csoportjai telis-tele vannak olyan posztokkal, amikben kétségbeesett kerttulajdonosok kérnek segítséget az ágyásaikat ellepő falánk csigák ellen. Sajnos nem ok nélkül: az elmúlt években egyre nagyobb számban jelennek meg mindig éhes lakóink haszonnövényeink körül, az ellenük való védekezés pedig nem kis feladatot ad számunkra. Ebben igyekszünk most segíteni minden csigagonddal küzdő olvasónknak- sorra véve olyan megoldásokat, amelyek vegyszermentesek, de valóban hatásosak.