Egyetlen grammjához 1500 pompás virág szükséges – ezért hamisítják a rózsaolajat!

Kert

Egyetlen grammjához 1500 pompás virág szükséges – ezért hamisítják a rózsaolajat!

Mint oly sok más területet, az illóolajok világát sem kerülték el a csalások, ezért az elmúlt évtizedekben egyre többször válunk az illóolaj-hamisítás áldozataivá. A világon legnagyobb mennyiségben hamisított illóolaj a rózsa illóolaja, ami nem meglepő, ha belegondolunk, hogy egyetlen cseppjének kinyeréséhez (0,02 gramm) 30 kinyílt virágra van szükség, azaz egyetlen grammnyi rózsa illóolaj 1500 kinyílt virágból készül el.

A 100 százalékos, tiszta illóolaj nagyon drága, ezért még akkor is belefuthatunk a csapdába, ha boltban, megbízhatónak gondolt helyről vásároljuk kedvenc esszenciáinkat.

A hamisítás legelterjedtebb módja a hígítás, amikor a valódi illóolaj pár cseppjét valamilyen más növényi olajjal keverik össze.

Hasonlóan gyakori hamisítási mód a fő illatkomponens vegyészeti úton történő előállítása is, amikor csak az illat fő összetevőjét állítják elő vegyi úton, a többi illékony anyagot nem, azaz például levendula esetében a körülbelül 160 összetevős eredeti illóolaj helyett egy vegyi úton előállított egykomponensű folyadékot kapunk.

Fotó: Pixabay / Monika 

A rózsa illóolajat a rózsa virágszirmaiból állítják elő, vízgőzdesztillációval. Az olaj átlátszó, esetleg világossárga, egy kis zöld beütéssel – mindez a felhasznált virágoktól függ. Készítenek úgynevezett extraktumot is a rózsából, ami nem alkalmas terápiás felhasználásra. Ilyenkor oldószerrel oldják ki a hatóanyagot virágokból, egy sötétebb színű anyagot nyerve ezáltal, melynek színe a sárgától a narancssárgáig terjedhet. Keresett alapanyaga a parfümiparnak, mert előállítása sokkal olcsóbb, de közel sem rendelkezik azzal a beltartalmi értékkel, mint a rózsa illóolaj.

Az igazán értékes rózsa illóolaj előállítása során a rózsaszirmokat beleöntik egy rézből készült vagy rozsdamentes acél tárolóba, ami vízzel van töltve. Ezt melegítik, majd az elpárolgó vízgőz és illóolaj keveréket kondenzálóba vezetik, ahol azok lecsapódnak: a víz és az olaj szétválik. Az olaj feljön a víz tetejére, ahonnan elvezetik – ez lesz az úgynevezett direkt olaj, ami egy nagyon sűrű anyag, és a végtermék 20 százalékát adja.

Fotó: Pixabay / Kerstin Riemer 

A lecsapódott vizet aztán újra desztillálják, hogy kinyerjék az olaj vízben oldódó részeit is, így jutnak hozzá a végleges olaj 80 százalékát adó komponenshez. Tehát a két olaj keveréke adja a végleges rózsaolajat, a fennmaradó víz pedig nem más, mint a szintén értékes rózsavíz. Az ezzel a technológiával kinyert olaj súlya a felhasznált szirmok súlyának 1/6000-ed részétől 1/3000-ed részéig terjedhet, amiből ha visszaszámolunk, hamar kijön a bevezetőben is levezetett matek:

egy grammnyi rózsaolajhoz 1500, de adott esetben akár 2000 teljes rózsavirágra is szükség lehet – azaz körülbelül három tonna virágsziromból készíthető egy liternyi rózsaolaj. Nem meglepő, hogy hamisítják…

Ráadásul számos más, értéket növelő apró részlet is hozzájárul a rózsaolaj piaci árának növekedéséhez. A virágokat ugyanis hajnalban, még napfelkelte előtt kézzel kell leszedni, különben jelentősen csökken az olajtartalmuk. Ugyancsak csökkenne az olajtartalom, ha nem kerülnének azonnal feldolgozásra, úgyhogy a leszedett virágokat még aznap desztillálni kell. Ez rengeteg szervezést, kézimunkát, összehangoltságot és infrastruktúrát igényel, érthető tehát, hogy egy 5 ml-es igazi, eredeti rózsaolaj hazai viszonylatban 100 ezer forint körüli áron mozog.

Fotó: Pixabay / Gundula Vogel 

Nem meglepő az sem, hogy a rózsaolaj egyik legelterjedtebb hamisítási formája a hígítás: sokszor pont azzal magyarázva ezt, hogy a legtöbb esetben úgyis hígítva használnánk fel. Ugyanis egy rendkívül erős, összetett, domináns olajról van szó, aminek használata során jobb hatást tudunk elérni azzal, ha megfelelő hordozóolajban hígítjuk, mert az fokozza a felszívódását, ezzel növelve hatását. És azért azt se felejtsük el, hogy a hígítás nélkül felhasznált illóolajok allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél, így használatuk során körültekintően kell eljárnunk.

A rózsaolajat legtöbbször pálmarózsa vagy muskátliolajjal hígítják, méghozzá azért, mert mindegyiknek magas a gerániumtartalma. Így egy egységnyi hamisított rózsaolaj maximum 10 százaléknyi valódi rózsaolajat tartalmaz.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy felhasznált fajok szempontjából is igen különböző rózsaolajokhoz juthatunk. Németországban például a damaszkuszi rózsát (Rosa x damascena) használják, máshol a Rosa x centifolia az illóolajgyártás alapanyaga, vagyis a nálunk Provence-i rózsa néven ismert faj.

Fotó: Pixabay / Gundula Vogel  

Az igazi rózsaolaj rendkívüli hatóanyagokkal rendelkezik, ezáltal igen sokrétűen felhasználható: a benne található carvone emésztéstámogató hatásáról ismert, az eugenolt a világ legerősebb antioxidánsaként tartják számon, a citronellol kiváló szúnyogriasztó, a citral pusztítja a mikrobákat, a methyl eugenolnak helyi fertőtlenítő és érzéstelenítő hatása van, a nerol pedig egy értékes antibiotikus összetevő. De ez csak pár a benne megtalálható vegyületek közül:

a rózsatermesztés egyik fellegvárában, Bulgáriában ugyanis a rózsaolajnak eddig mintegy 183 összetevőjét sikerült azonosítani.

Az eredeti rózsaolaj leginkább hangulatjavító hatásáról ismert, és az idegrendszer- és érzelembefolyásoló képessége révén pozitív hatást gyakorolhat a stressz szintünkre, a szívritmusunkra, a vérnyomásunkra is. Gyakorta ajánlják férfiak számára, mert idegességcsökkentő hatása miatt segíthet a stresszeredetű szexuális zavaroknál – továbbá növeli a libidót is.

Fotó: Pixabay / Silvia Rita 

A kozmetikaipar is előszeretettel alkalmazza készítményeiben, hiszen sejtmegújító hatása figyelemreméltó: kiemelten fontos szerepe van az érett bőr kezelésében.

Fontos kiemelnünk, hogy a rózsaolajat belsőleg nem alkalmazzuk, csak külsőleg, hígítva vagy inhalálás, párologtatás során.

Bevett szokás 1-2 csepp elkenése a csuklón és a nyakszirten. A rózsa illóolaj desztillációt követően viaszokat is tartalmaz, ezért az illóolaj kikristályosodik szobahőmérsékleten. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy az üveget kis ideig a tenyerünkben tartjuk, így a kéz melegétől újra cseppfolyóssá válik.

Ajánljuk még:

Válaszainkkal jövőt formálhatunk – segítsük a települések és zöldfelületeik közötti kapcsolatok megértését!

Az elmúlt évtizedek egyik leglátványosabb társadalmi változása az volt, hogy a városi és vidéki népesség aránya nagymértékben megváltozott, méghozzá a városlakók javára. Ez a változás egészen odáig vezetett, hogy ma Magyarországon a lakosság körülbelül 70 százaléka már városi környezetben él. És bár ez számos előnnyel is jár, a természettel való kapcsolódásukat nagymértékben korlátozza.