Az egyik legrégibb gyógynövényünk, ami ráadásul ingyenes: így szoktunk rá a vadszederre

A vadszeder (Rubus Fruticosus) legrégebbi gyógynövényeink egyike. Ősi maradványait svájci cölöpépítményekben fedezték fel, az ott élők mindennapi étkezésének szerves része volt ez a kissé hamvas termésű gyümölcs. Már Hippokratész korában, Kr.e. 400-ban említik jótékony hatását, az 1500-as években pedig állatok fekélyeinek kezelésére alkalmazták.

Különböző fajai szerte a világban elterjedtek: megtalálhatóak Európán kívül Észak-Afrikában, Észak-Amerikában és Ázsiában is. Európában több mint száz faja létezik.

Gyorsan terjedő, dús, életerős utódokat nevelő fajtáról van szó. Erdőkben, parlagon hagyott területeken, utak mentén csoportosan előforduló növény, amely erős tüskékkel felvértezve védi magát a betolakodókkal szemben. Tüskéi ne riasszanak el bennünket, mert feketéllő termései sokkal ízletesebbek, mint nemesített változataiké.

Fotó: Unsplash / Ulvi Safari

Júliusban, az első gyümölcsök teljessé éréséig leveleit szedhetjük, amiket szárítva felhasználhatunk különböző teák és teakeverékek készítéséhez. A vadszeder leveléből készült tea segíthet gyomor- és bélpanaszok esetén, kezelhetjük vele a kínzó aranyeres tüneteket, de fájó torok és fogínygyulladás ellenszere is lehet: nincs más dolgunk, mint naponta többször gargarizálni vele.

Ha vágyunk egy kis különlegességre, akkor ne hagyjuk ki a levelek fermentálását sem!

A planta tea néven is ismert kuriózum egyszerűen elkészíthető: a szeder leveleit vágjuk apróra, majd zúzzuk össze egy sodrófa segítségével (fontos, hogy a levelek sejtjei megfelelően „roncsolódjanak”). Az összezúzott leveleket egy szűrőben helyezzük forró vízzel telt lábos fölé, és addig kevergessük, amíg barna nem lesz. Ha elérte a kívánt színt, kiterítjük, megszárítjuk, sötét helyen üvegben tároljuk. Forrázatából kellemes, fekete teához hasonló ízvilágú forró ital készíthető.

Fotó: Pixabay / Andrea

A-, B- és C-vitamint gazdagon rejtő gyümölcsei főként augusztusban érnek meg a gyűjtésre. Ekkor azonban ne legyünk restek: induljunk az erdőbe, mert az érett gyümölcs felhasználása nagyon sokrétű: lekvár, szörp, zselé és vadhúsokhoz kínált mártás is készülhet belőle.

Lekvárkészítésnél érdemes kis mennyiségben piros szedret is hozzátenni a magas pektintartalom miatt, de fahéjjal, gyömbérrel, egy kis vaníliával fűszerezve is érdemes kipróbálni!

Fotó: Pixabay / Tomáš Dohnal

A vadszederből készült fagyi mennyei hűsítő a forró nyári napokon, de a friss gyümölcs a túrót vagy natúr joghurtot is elvarázsolja. Észak-Németországban a vadszeder a piros kása egyik fő hozzávalója: az áfonya, málna és ribizli párosításával izgalmas gasztrotúrára invitál bennünket.

A vadszeder kitűnően élvezhető alkoholos italok formájában is:

a belőle készült likőr vagy bor kellemes nyárestéket szerezhet.

Fotó: Pixabay / Siala

Bármelyiket is készítjük: ügyeljünk arra, hogy a szedett gyümölcsök egészségesek legyenek – túlérett lehet, de már romlásnak indult nem! A szederlikőr minősége egyenesen arányos évei előrehaladtával, a vadszeder borral pedig vigyázzunk: kis mennyiség is útjára indíthatja a vidámságot…

A vadszeder áldásos hatásait és zamatos ízét már az ókorban is felfedezték: a görögök és rómaiak üdítőitalt készítettek belőle. Kedvelt gyógyír volt köszvény esetén, a 18. században köszvényszedernek is nevezték.

Az erdő lakói körében is népszerű csemege: a ravaszdik egyik kedvenc nassolnivalója, a foglyok pedig képesek úgy teleenni magukat a szederszemekkel, hogy felszállni sem tudnak egy-egy nagyobb lakoma után.

Fogyasszuk hát bátran a vadszeder ajándékát, de veseproblémák esetén csak mértékkel!

Nyitókép: Pixabay / Svetlana