„A megye legfajgazdagabb fűszer-fajtagyűjteménye van a kertemben” – V. Topor Erika kertészmérnökkel beszélgettünk

Erika az Alföld közepén gazdálkodik családjával: főként zöldségeket, fűszernövényeket termesztenek.

Elkötelezett híve az ökológiai, holisztikus kertszemléletnek, tapasztalatait, tudását sok helyütt osztja meg a nagyközönséggel.

Fontosnak tartja a pezsgő talajéletet, a talaj regenerálását, ami a jó termés alapja. A zöldségeskert tervezése is itt kezdődik: a talaj vizsgálatával.

Fotó: V. Topor Erika @kertportal

Az utóbbi években egyre többen fognak hozzá újra veteményezni: felértékelődött a kis házikert fogalma. Közeledik a tavasz, itt az ideje a tervezgetésnek. Nem elég csak felásni, meg is kell tervezni előre a zöldségeskertünket?

Nagyon szeretek tervezni, még veteményes szinten is, mert hiszem, hogy egy tudatosan kertészkedő – akár szakmabeli, akár hobbikertész – akkor tud eredményes lenni, ha előre tud gondolkodni. Aki növénytársításban gondolkodik vagy fenntartható kertet szeretne létrehozni, annak mindenképpen szükséges a jó tervezés.

Ha a növényvédelem szempontjait vesszük figyelembe, akkor is elengedhetetlen a jó kertterv.

Melyek a legfontosabb tényezők, amiket figyelembe kell vennünk a kerttervezés során?

A legnagyobb hiányosságnak azt tartom, hogy sokan sok milliót belefektetnek a kertjükbe, és előtte hiányzik a talajismeret. A talajvizsgálat manapság már elérhető áron van, és sok kellemetlenségtől tudjuk magunkat megkímélni, ha olyan növényeket vásárolunk, amelyek az adott kertbe és annak talajába valók.

A hozzánk forduló ügyfeleknek is azt tanácsolom: a talaj az első. Utána jönnek a helyi adottságok: szélirány, fagyzugok megkeresése, kitettség ismerete.

Ezek nélkül szintén nehezített a gazdálkodás, vagy sok kidobott pénz és bosszúság lesz a vége, mert a növények nem fogják jól érezni magukat.  

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

De miért is fontos, hogy tudjuk, milyen talajban kertészkedünk? Mert a talaj az első olyan része a kertünknek, melyre a legnagyobb szükségünk van!

A talaj ismerete nélkül eredményes kertészkedés sincs, nemhogy biokertészkedés!

Mert tudjuk jól, hogy sok száz olyan növényt vásárolnak az emberek, melyek pár napot élnek a kertben. Az utóbbi években egyre fontosabb a talaj vízmegtartó-képességének a javítása, a kiszáradás ellen a komposzthagyó mulcsozás, ami nem csak takar, hanem táplál, nem rohad, hanem korhad – a ideális megoldás. Ezek is mind-mind a tervezés részét képezik.

Sokat hallunk ma arról a generációs különbségekről. Észrevehető-e a zöldséges kert táján a „generációk harca”?

Bizony, itt is jelen van, én is ezt tapasztalom, és a két generáció „fekete-fehér” szemlélete sem jó. Nagyon ritka az átmenet, külön él a több évtizedes szokásokon alapuló kertészkedés a mai kor elvárásaival. Erre egy jó példa az volt, amikor egy fiatal házaspár kertjében felmérés közben mutattak egy almafát, amit nem permeteztek meg. Bár az após ajánlott rá vegyszert, mint agrármérnök, de a fiatalok ragaszkodtak szigorúan a bio-megoldáshoz. A fa sínylődött a vértetű fertőzéstől, és emiatt már a szomszéd telkek fáin is megjelent a probléma. Ha lenne a két fél között érdemi kommunikáció, és egyik oldal sem zárkózna el a másik gondolatai és tudása elől, akkor nagyon jól tudna működni egymás mellett mindkét irány.

Fotó: V. Topor Erika @kertportal 

Régi kertek képein láthatjuk, hogy valamikor együtt nőttek a kertben a virágok, a zöldségek, a fűszer- és gyógynövények. Majd élesen szétvált a virágoskert és a veteményes. Lehet-e a zöldséges kert egyben díszkert is?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert mi kertgazdaság is vagyunk, így gyakorlatból mondom, hogy simán működik! Nagyon szeretem a fűszereket összekombinálni dísznövényekkel, ehető virágokkal. Gyakori az is, hogy egy-egy szép chilitő landol a díszágyásban, ha olyan kedvem van. Természetesen nem azt jelenti, hogy a sziklakertben sárgarépafarmot nyitok, de ésszel nagyon jó kombinációk hozhatók létre. Ennek tipikus példája a szaletlik vagy teraszok körüli ágyás, amikor a grillezéshez való fűszerek is részei az ágyásnak!

Hasonlóképpen előre tervezhetünk megfelelő növénytársításokat is, bár ezek leginkább tapasztalati alapon működnek. A bársonyvirág jó társnövénye a paradicsomnak, a borágó az uborkának.

A virágok és a zöldségek társításának magam is nagy híve vagyok. Szeretem őket együtt, mert szépen mutatnak, és az illatos virágok sokat segítenek például az uborka beporzásban is. Nálam körömvirág és sarkantyúka nyílik a saláták közt, és a cserepes levendulák virágzáskor az uborkák és a cukkinik közé vándorolnak. Hasonlókat láttam tőled is egy videódban. Sokan a televízióból, internetes videókból merítenek inspirációt. Mire figyeljünk, ha ilyen forrásokat használunk?

A hitelességet gondolom a legfontosabbnak. Sajnos manapság nagyon nehéz kiszűrni, hogy ki a hiteles, mert

attól, hogy valaki sok tízezer követővel rendelkezik, és tengernyi lájkot kap, attól még egyáltalán nem biztos, hogy amit mutat, az minden tekintetben megállja a helyét. Ráadásul ezeket a tanácsokat mindig a saját kertünkre kell adaptálni.

Erre az egyik legjobb példa lenne az elektroszmog-kedvelő Zamioculcas esete: azért nem fejlődött az ablakban, mert nem fénykedvelő és azért fejlődik a sötét sarokban jobban, a TV mellett, mert ott érzi jól magát, hiszen árnyékkedvelő. Nem a képernyő által kibocsátott elektroszmog jelenti a táplálékát, pedig jól hangzott a blogger szájából. Ma, amikor MI/Al-generált növényekhez még vetőmagot is kapni, akkor nagyon nehéz a mi munkánk. Van ellenpélda is, mert még én is több olyan nem szakmabelit tudok, aki hobbikertészként hatalmas tudással bír, előadója volt a KertAkadémiának is, és érdemes tőle tanulni. Ez a ritkább manapság, amikor bárki „blogger és szakértő” lehet.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Szívesen böngésszük a színes vetőmag-kínálatot, ilyenkor óriási lelkesedéssel állunk neki beszerezni őket. Honnan érdemes magokat, palántákat vásárolni?

Hivatalosan erre az a válasz, hogy növényeket kertészetből, vetőmagból pedig fémzárolt vetőmagot. De még én magam is szeretem a vetőmagbörzéket, hiszen szuper tájfajtákat lehet ott beszerezni.

Ha viszont a közösségi oldalak zárt csoportjaiban szeretünk vásárolgatni, akkor növény-egészségügyi szempontból legyünk óvatosak!

A megérkezett növényeket ne tegyük rögtön a többi mellé, mert betegségeket, kártevőket is rászabadíthatunk az amúgy jól működő veteményesünkre, szobanövényeinkre.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Újdonságokat vagy inkább régi, hagyományos fajtákat részesítsünk előnyben?

Ez egy nehéz kérdés. Fenntartható kertek tervezőjeként az a tapasztalatom, hogy egy hagyományos vagy tájfajta sokkal ellenállóbb lesz a saját kertünkben, ha tájba illeszthető, a mi régiónkból kerül be a kertbe. Mit is jelent ez? Nagyon szépek a pálmafák, a banánfák, de se nem tájazonosak, se nem feltétlenül a mi kertünkbe valók, és itt nem csupán a stílusra és a tradíciókra gondolok. Egy távoli ázsiai vagy déli országból érkező növényritkaság várhatóan nem lesz  télálló a kertben – de ebben is vannak kivételek. Ugyanígy,

ha nem a mi teleinkhez szokott egy díszfa, hanem például holland faiskolából érkezik, akkor fagyérzékenyebb lehet, mint az a fajtájára jellemző lenne.

Rengeteg szuper hazai faiskola van, preferáljuk azokat inkább, válogassunk a kivételesen gazdag kínálatukból. Ez nem mind található meg az interneten, de jobb is, ha növényt személyesen, egy közeli kertészetből, faiskolából viszünk haza.

Fotó: V. Topor Erika @kertportal 

A különlegességek és divatfajták a gyümölcsfák esetében is mindig veszélyesek, mert többnyire nem házikerti fajtaként nemesítették őket. Tápanyagutánpótlás, növényvédelem szempontjából sokkal érzékenyebbek, jóval több törődést igényelnek a táj- vagy a hagyományos fajtáknál.

Ugyanígy egy üvegházi paradicsomfajta a saját kertünkbe kiültetve nem feltétlenül fogja azt mutatni, amit üvegházban hozna termésminőség és mennyiség szempontjából.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Sokszor fejtörést okoz, hogy miből, mennyit ültessünk. Mit javasolsz, hogyan mérlegeljünk?

Kerttervezőként ezt a kérdést meg szoktam fordítani. Például hány fős a család, milyen étkezési szokásai vannak: ezt vetítjük le a zöldségekre, és mivel befőzésben is bőven van gyakorlatom a gourmet manufaktúránkban, ezt is külön megtervezhetjük. Ha a tulajdonos szeret eltenni paradicsomlevet, és elárulja, mennyi szokott lenni az éves mennyiség, akkor ehhez a vágyhoz tudok javasolni palántamennyiséget. Sőt, a tervezett felhasználáshoz a mennyiség mellett fajtákat is tudok javasolni.

Újdonságokból nagyon keveset érdemes ültetni, csupán próbaképpen.

Lehet, hogy feleslegesen foglalja majd a helyet a kertben. Nagyon hasznos hosszútávon egy kertészfüzet, melybe tudunk jegyzetelni is: tapasztalatok, ízek, melyek a jó fajták, mit érdemes másképp végezni a következő évben (pl. kell támrendszer). De mi felírjuk a szüretet is, azt, hogy mikor miből mennyit szedtünk – az is nagyon nagy segítség később a tervezésben.

Fotó: V. Topor Erika @kertportal 

Van-e kedvenc zöldséged?

A céklát és a mángoldot szeretem nagyon – a mángoldot díszágyásba is beültetem: színes levelei díszítőértékkel is bírnak, mutatósak a virágok között. Inkább fűszerrajongó vagyok, és a megye legfajgazdagabb fűszer-fajtagyűjteménye van a kertemben! Ha tervezek kertekbe fűszereket, akkor releváns tapasztalatot is szerzek velük a sajátomban, mert fűszerfajtánként fajon belül is eltérések lehetnek, például a mentáknál, a zsályáknál. A kertet a természettel egységben kell nézni, figyelni apró jeleire.

A kertészkedés cselekvő alkotás: van benne lelassulás, kreativitás – van, akinek életforma. És folyamatos tanulás.

Nyitókép: V. Topor Erika @kertportal