A gyógynövény, aminek még a paradicsomlevesben is helye van – mindent a körömvirágról

A sárga a legkönnyebben észrevehető szín, az emberi szem különösen érzékeny iránta. A sárga virágok mintha a nap sugarait itták volna magukba, meleget árasztanak, de melegségükből marad a késő őszre is, hogy eszünkbe juttassák az elmúlt nyarat. De a tavasz is sárga virágokkal érkezik, a meleg napok ígéretével. Egyetlen kert, mint ahogyan a legtöbb csokor sem nélkülözheti a sárga virágokat.

A sárga virágok minden színnel harmonizálnak, kiemelik a sötét színárnyalatokat, ragyogóvá teszik a halvány színeket. Szinte minden virágban – néhol talán láthatatlanul – benne van a sárga szín.

A nyári kert pedig elképzelhetetlen sárga virágok nélkül, Még aki a rózsaszín/lila/fehér színárnyalatokban rendezi be kertjét, annak is van valahol elrejtve néhány kis sárga virágocskája. Ha máshol nem, hát a gyepből kivirító pitypangban, a kerítésnél ágaskodó csicsókában vagy más kerti betolakodóban, amilyen például az aranyvessző vagy a somkóró.

Fotó: Unsplash / Chandan Chaurasia

Vannak olyan virágok, amelyek pedig csupa sárgák, vagy felvonultatják a sárga összes árnyalatát. Ilyen a büdöske, leánykori nevén a bársonyvirág, amely hullámos szirmokból álló gömbfejével mosolyog szerteszét, a citrom színétől a kávébarnáig, ezer változatban. Ilyen a sarkantyúka, amely ha jó földbe gyökerezett, tenyérnyi kerekded levelekkel örvendeztet, és sarkantyús virágai sorra nyílnak a vajszíntől a ragyogó sárgán át egészen a narancsvörösig.

És ilyen a nagy kedvencem, a körömvirág, mézszínű-mézillatú selymes-ragadós virágaival, roppanva törő húsos szárával, a sárga sok-sok árnyalatában.

Idén nem nagyon kedvelnek a körömvirágaim: míg eddig minden nyáron körömvirág-erdő nyílt mindenhol, ahová szétszórta magját, s ahol esélyt adtam az új életeknek, idén hiába vetettem, hiába palántáztam, most kezdenek csak kikacsingatni a földből. Igaz, néhány már egészen apró korában úgy döntött a levendulák közt és az árokparti vadvirágosban, hogy kora virágzással ellentételezi az eddigi tétlenséget – de így csak fejük van, száruk nincs. Ha gyógynövénynek gyűjtjük, úgyis csak a virágra van szükségünk, a napsütésben szedett, teljes virágzásban lévő fészkeket kell gyűjteni, és frissen felhasználni – mert amíg van friss, érdemes ahhoz nyúlni! – vagy közvetlen napsütéstől és portól védve, szellős, meleg helyen megszárítani.

Körömvirág szárítórácson – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Az üde nyílásukban szedett fészkes virágzatokból kitépkedett sugárvirágok ételfestékként, sáfránypótlóként régóta ismertek.

Régen nevezték a „szegények sáfrányának” is, mert könnyen termeszthető és szépen lehet sárgára színezni vele.

Ragyogó szirmait metélt tésztába, pogácsába gyúrhatjuk. Kellemes ízesítője a nyári paradicsomlevesnek – és mivel jól mutat, díszítője is egyben. Különféle zöldségekből sütött ropogósoknak, zöldségfasírtnak lehet kiváló fűszere, akár télen is! Jól szárítható, ezért amikor télidőn gyökérzöldségekből készítünk ropogóst, kencét, köretet, a körömvirág a legjobb és az egyik legszebb fűszer hozzá!

Aromás, csöppet kesernyés szirmai sajtos ételekben, vagy karakteres ízvilágú húsok mellett mutatják meg igazi erősségüket.

Virágos krémsajt körömvirágos pogácsával – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Leginkább a gyógynövények közt esik szó a körömvirágról, legyen az bőrgyógyító kenőcs vagy gyomorsimogató tea. Pedig érdemes meglátni benne a csodát, színpompát, a valódi virágos varázserőt, a lelket vidámító színpompát. Nekem meg ezen a nyáron a reményt, hogy messze még az ősz, csak kipettyezi addigra az ágyást aranyszínű virágaival.

Nyitókép: Unsplash / Myriam Zilles