A virágföld alapvető tulajdonságai és összetétele
A kereskedelemben kapható virágföldek alapvetően tőzeg, komposzt, perlit és vermiculit keverékei – az egyes termékek különböző arányban tartalmazzák ezeket az alapanyagokat. A tőzeg kiváló víztároló képességgel rendelkezik és enyhén savas kémhatást biztosít, míg a komposzt tápanyagokban gazdag és javítja a talaj szerkezetét. A perlit vulkanikus eredetű könnyű anyag, amely biztosítja a megfelelő levegőzést, a vermiculit pedig ásványi eredetű, amely kiváló víz- és tápanyag-megkötő képességgel bír.
A pH érték kritikus fontosságú a növények tápanyag-felvételében.
A legtöbb dísznövény enyhén savas vagy semleges talajban érzi jól magát, amely 6,0-7,2 közötti pH tartományt jelent.
Az azalea, a rododendron és kaméliafélék azonban kifejezetten savas talajt igényelnek, 4,5-5,5 pH értékkel, míg a levendula és rozmaringfélék lúgosabb környezetet preferálnak.
Különböző növénycsoportok specifikus talajigénye
A pozsgás növényeknek, mint például a fáskövirózsa, a varjúháj és a pozsgafa, speciális vízelvezető közegre van szükségük. Ezeknek a növényeknek a természetes élőhelyén – sivatagos, sziklás területeken – a vizet gyorsan elvezető, kavicsos talaj található. Ezért virágföld keverésénél legalább 30 százalék perlit vagy durvára őrölt habkő hozzáadása szükséges, hogy elkerüljük a gyökérrothadást.
A trópusi növények – beleértve a monsterát, a filodendront és a fikusz fajtákat – humuszban gazdag, jól víztartó, de egyben jól átlátható talajt igényelnek.
Ezek számára ideális a tőzegalapú virágföld, amelyet huszonöt százalék komposzttal és tíz százalék perlittel egészítünk ki. A trópusi növények gyökerei ugyanis természetes környezetben szerves anyagokban gazdag erdei talajban fejlődnek.
Az orchideák különleges kategóriát képviselnek, mivel eredeti közegükben fán élnek, ezért epifiton életmódjuk miatt rendkívül speciális növőközegre van szükségük. A kereskedelemben kapható orchidea kéreg általában fenyőkéregből, tőzegmoha és perlit keverékéből áll. Egyes fajtákhoz, mint a bugakosbor vagy a vesszőkosbor, durvább szerkezetű keverék szükséges, míg a lepkeorchidea finomabb textúrájú közeget igényel.
Szobanövényeink talajigénye
A klasszikus szobanövények közül a szobapálma (Chamaedorea elegans) és egyéb pálmafélék enyhén nedves, jó vízelvezetésű talajt kedvelnek. Számukra megfelelő a univerzális virágföld, amelyet kis mennyiségű homokkal és perlittel keverünk meg a jobb vízelvezetés érdekében. A túlöntözés elkerülése kritikus fontosságú, mivel a pálmák gyökerei érzékenyek a pangó vízre.
A levéldísznövények, mint a szobafutókák és a filodendron, gyorsan növekedő növények, amelyek rendszeres tápanyag-utánpótlást igényelnek.
Ezek számára tápanyagban gazdag virágföld szükséges, amelyet időszakosan tápanyag-utánpótlással gazdagítunk. A talaj nedvességtartalmának egyenletes szinten tartása kulcsfontosságú a szép lombozat fenntartásához.
A cserepes rózsák és egyéb virágzó szobanövények különösen tápanyagigényesek. Számukra speciális virágzó növény talajkeveréket érdemes választani, amely magasabb foszfor- és káliumtartalommal rendelkezik a bőséges virágzás támogatására. A talaj pH értékének 6,2-6,8 között kell lennie az optimális tápanyag-felvétel biztosításához.
Szabadtéri dísznövények talajigénye
Az idén kissé eltolódik a szezon: a rossz idő miatt csúszásban vannak az ültetések. Az esős, hűvös tavasz miatt később kerülnek szabadföldbe a palánták a konyhakertekben, magaságyásokbab. A balkonládák nyári virágait is most szerezzük be.
A kertekben termesztett évelő virágok talajigénye jelentősen eltér a szobanövényekétől. A pünkösdi rózsa, az írisz és a harangvirág mélyen megmunkált, humuszban gazdag talajt igényel, amely jó vízelvezetéssel rendelkezik. A talajjavítás során érett komposzt beforgatása javítja a talaj szerkezetét és tápanyag-tartalmát.
A mediterrán eredetű növények, mint a levendula, a rozmaring és a kakukkfű, jó vízelvezetésű, mészkőtartalmú talajban érzik jól magukat.
Ezek számára a nehéz agyagtalajok nem megfelelőek, homokos-kavicsos keverék szükséges az optimális fejlődéshez. A talaj pH értékének 7,0-8,5 között kell lennie.
Az árnyéktűrő növények, mint a árnyékliliom, a tűzgyöngyvirág és a tollbuga, nedvesebb, humuszban gazdagabb talajt igényelnek. Ezeknek a növényeknek természetes élőhelyén, az erdő aljzatában található a sok szervesanyag-tartalmú, enyhén nedves talaj. A rendszeres szervesanyag-utánpótlás elengedhetetlen a szép lombozat fenntartásához.
Nem mindegy, mibe kerül a virágföld!
Az ültetőedény kiválasztása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő talaj biztosítása. A cserép méretének arányban kell állnia a növény méretével és gyökérzetének kiterjedésével. Túl nagy edényben a talaj lassan szárad ki, ami gyökérrothadáshoz vezethet, míg túl kicsi edény korlátozza a gyökérzet fejlődését.
Az agyagcserepek és a terrakotta edények természetes anyagból készülnek és kiváló lélegzési tulajdonságokkal rendelkeznek.
A porózus falszerkezet lehetővé teszi a levegő és nedvesség cseréjét, ami különösen előnyös például a pozsgás növények számára.
Hátránya, hogy gyorsabban kiszáradnak és nehezek.
A műanyag cserepek könnyűek, tartósak és változatos színekben és formákban kaphatók. Vízzáró tulajdonságuk miatt a talaj nedvessége hosszabb ideig megmarad, ami előnyös lehet a trópusi növények esetében. Azonban fokozott figyelmet igényel a vízelvezetés biztosítása, megfelelő számú és méretű vízelvezető lyuk kialakításával.
A pozsgás növények számára a vízelvezetés a legfontosabb szempont. Sekély, széles cserepek alkalmasak, mivel ezek gyökérzete általában nem mélyre hatol.
A cserép aljára kavicsréteget helyezzünk – a vízelvezetés javítása érdekében.
A kerámia vagy terrakotta anyag előnyösebb a műanyagnál a jobb szellőzés miatt.
Az orchideák speciális követelményei miatt gyakran használnak átlátszó edényeket, mivel gyökereik fotoszintetizálnak. Az epifiton orchideáknak, mint a lepkeorchidea, perforált oldalfalú edények szükségesek a megfelelő légcirkulációhoz. A bugakosbor számára nagyobb, mélyebb edények alkalmasak.
A vízinövények és mocsári növények számára vízzáró edények szükségesek. A lótusz, a vízitulipán és egyéb vízinövények speciális edényekben termeszthetők, amelyek külön tálcában helyezkednek el a víz szintjének szabályozására. Ezek az edények általában műanyagból vagy glazúrozott kerámiából készülnek.
Az átültetés időzítése kritikus fontosságú a növények egészségének megőrzéséhez.
A legtöbb szobanövényt tavasszal, a vegetációs időszak kezdetén érdemes átültetni, amikor a növény természetes módon új növekedésbe kezd.
A pozsgás növényeket azonban száraz időszakban, általában nyár végén ültetjük át.
Az új edény kiválasztásánál figyelembe kell venni a növény jelenlegi méretét és várható növekedését. Általában az új edény átmérője 2-4 centiméterrel legyen nagyobb a régiénél. Túl drasztikus méretváltás stresszt okozhat a növénynek és a túlzottan nagy talajmennyiség pangó vizet eredményezhet.
A gyökérzet vizsgálata és szükség esetén metszése fontos lépés az átültetés során.
A barna, puhára rothadozott gyökereket el kell távolítani, míg az egészséges, fehér gyökereket óvni kell. A gyökérlabda óvatos kibontása segíti az új talajba való beilleszkedést.
A virágföld tápanyagtartalmának szabályozása
A virágföldet időszakosan meg kell újítani vagy kiegészíteni, mivel a tápanyagok fokozatosan kimerülnek és a talaj szerkezete romlik. A felső 2-3 centiméteres réteget évente érdemes friss virágfölddel pótolni, különösen a gyorsan növekedő növények esetében.
A komposztálás házilag is megoldható konyhai hulladékokból és kerti növényi maradványokból.
A jól érlelt komposzt kiváló talajjavító anyag, amely javítja a víztartó képességet és tápanyag-tartalmat. A komposzt pH értéke általában semleges körüli, ezért univerzálisan használható.
A különböző, természetes tápanyagforrások és -készítmények használatával megelőzhetjük a talaj kimerülését. A vegetációs időszakban kéthetente alkalmazott,
a növény igényeinek megfelelő speciális tápanyag-utánpótlással biztosíthatjuk annak folyamatos fejlődését.
Télen a legtöbb növény nyugalmi állapotban van, ezért a tápanyagok adagolását csökkenteni vagy szüneteltetni kell.
A megfelelő virágföld és ültetőedény kiválasztása valamint szakszerű alkalmazása biztosítja dísznövényeink egészséges fejlődését és hosszú élettartamát. A különböző növénycsoportok specifikus igényeinek megismerése és kielégítése kulcsfontosságú a sikeres növénytermesztésben, legyen szó beltéri vagy szabadtéri alkalmazásról. Természetesen ahhoz, hogy megfelelően tudjunk választani a kereskedelmi forgalomban lévő virágföldek közül, érdemes szakember segítségét kérni.
Nyitókép: 123RF
