Természetesen vannak olyan gyomnövény fajok, amelyek semmilyen körülmények között nem tűrhetők meg, tucatnyi okból kifolyólag. Ilyen például a csattanó maszlag, amely erősen mérgező gyomnövény: gyermekek számára akár mindösszesen 15 szem mag elfogyasztása is halálos lehet. Tegyük hát félre az ilyen szélsőséges eseteket, és közelítsük meg a témát egy sokkal általánosabb oldalról! A legtöbb gyomként megnevezett növényfaj ugyanis számos más szerepet is játszhat kertünk életközösségében.
Elsősorban nem szabad elfelejtenünk, hogy sok más növényhez hasonlóan a gyomok is jelzőnövények a kertben: egy-egy növénytársulásból következtethetünk a területen lévő talajvíz közelségére vagy éppen a talaj pH-jára, de a meszes talajt vagy éppen a talaj nitrogéntartalmát is jelezhetik.
A gyomok nagy szerepet töltenek be a talaj takarásában is: mert bár valóban szemtelenül el tud szaporodni a tyúkhúr, és ez fejfájást okozhat a kertművelőnek, de másik oldalról kiemelten nagy szolgálatot tehet a szabad felületek borításával: benntartja a nedvességet, véd a kiszáradástól vagy épp az eróziótól.
A mélyen gyökerező gyomok tápanyagokat hoznak fel a talaj alsóbb rétegeiből, így akár segíthetnek is a kultúrnövényeknek: olyan fajoknak, amelyek gyökerei ezeket a tápanyagokat maguktól nem érnék el. A területünkön élő, kezelhető gyomállomány képes lehet arra is, hogy kedvező mikroklímát biztosítson a talaj mikroorganizmusainak és ellássa őket szerves hulladékkal. Nem szabad elfelejtenünk: a gyomok is szükségesek a biológiai sokféleség fenntartásában, és jelentős funkciójuk van az agro-ökoszisztémákban is.
Dr. Pinke Gyulát idézve: „A különböző növényi részek, pl. a levél, szár, pollen és nektár táplálékul szolgálnak a növényevő állatoknak és beporzó rovaroknak. Számos rovar életciklusa kötődik a gyomnövényekhez, pl. a tyúkhúr (Stellaria media) esetében több mint 70 fitofág rovarfajjal mutattak ki ilyen jellegű kapcsolatot. Azon felül a gyomvegetáció az állatok búvó- és szaporodási helyéül is szolgál, ezáltal az élőhelyek fontos szerkezeti elemei, ugyanakkor környezeti heterogenitást biztosítanak térben és időben.
A gyomok fontos táplálékforrásai a mezei vadfajoknak, egyrészt közvetlenül a magvak, másrészt a gyomokat fogyasztó rovarok révén.
Számos, napjainkban veszélyeztetett madárfaj esetében a felnőtt egyedek legfontosabb táplálékai a gyommagvak, míg a csibék elsősorban a gyomokkal társuló rovarfaunát fogyasztják. Hazánkban például a fogoly (Perdix perdix) táplálékának zömét a következő növények szolgálják: szulákpohánka (Fallopia convolvulus), kövér porcsin (Portulaca oleracea), zöld és fakó muhar (Setaria viridis és S. pumila), fehér libatop (Chenopodium album), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus). A fogolycsibék 20 napos korukig rovarokkal táplálkoznak, amelyek között jelentős hányadot képviselnek a gyom-, ill. a termesztett növények fitofág kártevői.
Nemzetközi kutatások szerint a gyomnövénycsaládok közül a következők különösen fontosak a szántóföldi élőhelyekhez kötődő madarak táplálkozásában: pázsitfűfélék (Poaceae), keserűfűfélék (Polygonaceae), libatopfélék (Chenopodiaceae), szegfűfélék (Caryophyllaceae) és keresztesvirágúak (Brassicaceae).”
Láthatjuk tehát, hogy mennyire izgalmas összefüggések éltetik a természet rendszerét, és ezért milyen fontos helyes döntéseket hoznunk. Elég akár csak egy fajt is kiemelnünk, a rendszer azonnal megváltozik, és életek ezreire lehetünk hatással egy-egy apró tettünkkel.
A legtöbb szakember megállapodott abban, hogy az olyan fajok, mind a madárkeserűfű, a fehér libatop, a tyúkhúr, az egynyári perje, a piros árvacsalán vagy a pásztortáska az úgynevezett „jó gyomok” közé tartozik, azaz értékesek a gerinctelen élőlények és a madarak szempontjából is.
Gondoljunk csak bele: ha egy kicsit más szemmel nézünk a gyomokra, akár segítőink is lehetnek! Például, ha felmagzás előtt lekaszáljuk vagy kihúzzuk a gazokat, mulcsként is használhatjuk azokat.
A gyomok kiváló csapdanövények is lehetnek: nagyon sokat segítenek a tetvek vagy a poloskák elleni küzdelemben.
Készíthetünk belőlük a növényvédelemben is használható természetes permetleveket, de akár még a lábosba is kerülhetnek, mint értékes főzeléknövények vagy a házi patika alapanyagai.
A gyomok tehát nem minden esetben ellenségek. Ha kellő mértékben ismerjük őket, egy kis kreativitással inkább segítők lesznek. Összegyűjtöttük kedvenc írásainkat a gyomnövényekkel kapcsolatban:
Nem gyomnövény, gyógynövény: a pásztortáska fantasztikus!
A pásztortáska Európában őshonos, de a világon sokfelé elterjedt gyomnövény – bár nemsokára bebizonyítjuk, hogy inkább gyógy-, mint gyom ez a növény. Az 1700-as évek végéig palackfű néven szerepelt a különböző magyar füvészkönyvekben, de még ma is számos neve ismert, például: paperszény, békatarsoly, porcogófű, élekhalok, gezemice vagy éppen a libazsázs.
Aranyló élet teában, szörpben, pesztóban – becsüljük többre az ezerarcú pitypangot!
Idén korábban csörgött a természet ébresztőórája, ezért hamarosan itt a pitypangszezon, és megtelnek a kertek, rétek élénksárga virágokkal. Utálatos, makacs gyom, gyerekek játéka, értékes gyógynövény vagy egy ehető virág? Földrajzi környezet és megítélés kérdése, hogy ki mit gondol a pitypangról. Egy kis pitypang-marketinggel megkísérlem most szalonképessé tenni nagyobb közönség számára is a gyermekláncfüvet, amely e hetekben pöttyözi sárgával a gyepet.
Fantasztikus gazok: százszorszépet, porcsint és bakszakállt az asztalra!
Gaz. Utáljuk, átkozzuk, kitépjük. Írtjuk, üldözzük, messze kívánjuk. Pedig csak meg kellene ismernünk, mert temérdek méltatlanul mellőzött növény él körülöttünk, amiknek csak annyi a bűnük, hogy szerintünk rossz helyen kezdték meg életük napjait. Váltsunk hát nézőpontot, és fedezzük fel a kerti és vadon termő gyomok különleges ízvilágát!
Csalán – szeressük meg szúrós szépségét, mert még véletlenül se gyomnövény!
A csalánról ma már egyre többen tudják, hogy méltatlanul elhanyagolt növénye a Földnek. Pedig kár távol tartani a kertektől, egy kis „csalánültetvény” minden apró kert sarkában elfér. Ha mégse, akkor meg érdemes kifejezetten olyan túrákat, kirándulásokat tenni a környéken, ahol bőséggel szedhető ez a csodatévő gyógynövény.
„Amit te gyomnak hívsz, nekem haszonnövény”
Mindig csendes mosollyal az arcomon fogadom azokat a látogatókat, akik egy ökológiai gazdaság kapuján belépve leplezni próbálják csalódottságukat. Van ennek a fajta csalódottságnak egy jellegzetes mozdulata, ami általában a jobb szájzugban jelenik meg először. Ilyenkor rutinos kertvezetőként belekezdek egy történetbe.
Aprócska virág, amiből még burnótot is készítettek hajdanán – az árvacsalán
A korabeli feljegyzések szerint azért kapta az „árva” jelzőt, mert rokonától eltérően nem szúr, és érintése nem okoz viszketést. Összevagdalt leveleit szeszben áztatva tüdővész elleni orvosságot készítettek belőle, és rostjai még finomabb szövetek készítésére is alkalmassá tették. Az árvacsalán színes virágai beterítik a tavaszi réteket, útszegélyeket és kerteket.
Nyitókép: 123RF
