Természetesen vannak olyan gyomnövény fajok, amelyek semmilyen körülmények között nem tűrhetők meg, tucatnyi okból kifolyólag. Ilyen például a csattanó maszlag, amely erősen mérgező gyomnövény: gyermekek számára akár mindösszesen 15 szem mag elfogyasztása is halálos lehet. Tegyük hát félre az ilyen szélsőséges eseteket, és közelítsük meg a témát egy sokkal általánosabb oldalról! A legtöbb gyomként megnevezett növényfaj ugyanis számos más szerepet is játszhat kertünk életközösségében.
Elsősorban nem szabad elfelejtenünk, hogy sok más növényhez hasonlóan a gyomok is jelzőnövények a kertben: egy-egy növénytársulásból következtethetünk a területen lévő talajvíz közelségére vagy éppen a talaj pH-jára, de a meszes talajt vagy éppen a talaj nitrogéntartalmát is jelezhetik.
A gyomok nagy szerepet töltenek be a talaj takarásában is: mert bár valóban szemtelenül el tud szaporodni a tyúkhúr, és ez fejfájást okozhat a kertművelőnek, de másik oldalról kiemelten nagy szolgálatot tehet a szabad felületek borításával: benntartja a nedvességet, véd a kiszáradástól vagy épp az eróziótól.
A mélyen gyökerező gyomok tápanyagokat hoznak fel a talaj alsóbb rétegeiből, így akár segíthetnek is a kultúrnövényeknek: olyan fajoknak, amelyek gyökerei ezeket a tápanyagokat maguktól nem érnék el. A területünkön élő, kezelhető gyomállomány képes lehet arra is, hogy kedvező mikroklímát biztosítson a talaj mikroorganizmusainak és ellássa őket szerves hulladékkal. Nem szabad elfelejtenünk: a gyomok is szükségesek a biológiai sokféleség fenntartásában, és jelentős funkciójuk van az agro-ökoszisztémákban is.
Dr. Pinke Gyulát idézve: „A különböző növényi részek, pl. a levél, szár, pollen és nektár táplálékul szolgálnak a növényevő állatoknak és beporzó rovaroknak. Számos rovar életciklusa kötődik a gyomnövényekhez, pl. a tyúkhúr (Stellaria media) esetében több mint 70 fitofág rovarfajjal mutattak ki ilyen jellegű kapcsolatot. Azon felül a gyomvegetáció az állatok búvó- és szaporodási helyéül is szolgál, ezáltal az élőhelyek fontos szerkezeti elemei, ugyanakkor környezeti heterogenitást biztosítanak térben és időben.
A gyomok fontos táplálékforrásai a mezei vadfajoknak, egyrészt közvetlenül a magvak, másrészt a gyomokat fogyasztó rovarok révén.
Számos, napjainkban veszélyeztetett madárfaj esetében a felnőtt egyedek legfontosabb táplálékai a gyommagvak, míg a csibék elsősorban a gyomokkal társuló rovarfaunát fogyasztják. Hazánkban például a fogoly (Perdix perdix) táplálékának zömét a következő növények szolgálják: szulákpohánka (Fallopia convolvulus), kövér porcsin (Portulaca oleracea), zöld és fakó muhar (Setaria viridis és S. pumila), fehér libatop (Chenopodium album), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus). A fogolycsibék 20 napos korukig rovarokkal táplálkoznak, amelyek között jelentős hányadot képviselnek a gyom-, ill. a termesztett növények fitofág kártevői.
Nemzetközi kutatások szerint a gyomnövénycsaládok közül a következők különösen fontosak a szántóföldi élőhelyekhez kötődő madarak táplálkozásában: pázsitfűfélék (Poaceae), keserűfűfélék (Polygonaceae), libatopfélék (Chenopodiaceae), szegfűfélék (Caryophyllaceae) és keresztesvirágúak (Brassicaceae).”
Láthatjuk tehát, hogy mennyire izgalmas összefüggések éltetik a természet rendszerét, és ezért milyen fontos helyes döntéseket hoznunk. Elég akár csak egy fajt is kiemelnünk, a rendszer azonnal megváltozik, és életek ezreire lehetünk hatással egy-egy apró tettünkkel.
A legtöbb szakember megállapodott abban, hogy az olyan fajok, mind a madárkeserűfű, a fehér libatop, a tyúkhúr, az egynyári perje, a piros árvacsalán vagy a pásztortáska az úgynevezett „jó gyomok” közé tartozik, azaz értékesek a gerinctelen élőlények és a madarak szempontjából is.
Gondoljunk csak bele: ha egy kicsit más szemmel nézünk a gyomokra, akár segítőink is lehetnek! Például, ha felmagzás előtt lekaszáljuk vagy kihúzzuk a gazokat, mulcsként is használhatjuk azokat.
A gyomok kiváló csapdanövények is lehetnek: nagyon sokat segítenek a tetvek vagy a poloskák elleni küzdelemben.
Készíthetünk belőlük a növényvédelemben is használható természetes permetleveket, de akár még a lábosba is kerülhetnek, mint értékes főzeléknövények vagy a házi patika alapanyagai.
A gyomok tehát nem minden esetben ellenségek. Ha kellő mértékben ismerjük őket, egy kis kreativitással inkább segítők lesznek. Összegyűjtöttük kedvenc írásainkat a gyomnövényekkel kapcsolatban:
Nem gyomnövény, gyógynövény: a pásztortáska fantasztikus!
A pásztortáska Európában őshonos, de a világon sokfelé elterjedt gyomnövény – bár nemsokára bebizonyítjuk, hogy inkább gyógy-, mint gyom ez a növény. Az 1700-as évek végéig palackfű néven szerepelt a különböző magyar füvészkönyvekben, de még ma is számos neve ismert, például: paperszény, békatarsoly, porcogófű, élekhalok, gezemice vagy éppen a libazsázs.
Aranyló élet teában, szörpben, pesztóban – becsüljük többre az ezerarcú pitypangot!
Idén korábban csörgött a természet ébresztőórája, ezért hamarosan itt a pitypangszezon, és megtelnek a kertek, rétek élénksárga virágokkal. Utálatos, makacs gyom, gyerekek játéka, értékes gyógynövény vagy egy ehető virág? Földrajzi környezet és megítélés kérdése, hogy ki mit gondol a pitypangról. Egy kis pitypang-marketinggel megkísérlem most szalonképessé tenni nagyobb közönség számára is a gyermekláncfüvet, amely e hetekben pöttyözi sárgával a gyepet.
Fantasztikus gazok: százszorszépet, porcsint és bakszakállt az asztalra!
Gaz. Utáljuk, átkozzuk, kitépjük. Írtjuk, üldözzük, messze kívánjuk. Pedig csak meg kellene ismernünk, mert temérdek méltatlanul mellőzött növény él körülöttünk, amiknek csak annyi a bűnük, hogy szerintünk rossz helyen kezdték meg életük napjait. Váltsunk hát nézőpontot, és fedezzük fel a kerti és vadon termő gyomok különleges ízvilágát!
Csalán – szeressük meg szúrós szépségét, mert még véletlenül se gyomnövény!
A csalánról ma már egyre többen tudják, hogy méltatlanul elhanyagolt növénye a Földnek. Pedig kár távol tartani a kertektől, egy kis „csalánültetvény” minden apró kert sarkában elfér. Ha mégse, akkor meg érdemes kifejezetten olyan túrákat, kirándulásokat tenni a környéken, ahol bőséggel szedhető ez a csodatévő gyógynövény.
„Amit te gyomnak hívsz, nekem haszonnövény”
Mindig csendes mosollyal az arcomon fogadom azokat a látogatókat, akik egy ökológiai gazdaság kapuján belépve leplezni próbálják csalódottságukat. Van ennek a fajta csalódottságnak egy jellegzetes mozdulata, ami általában a jobb szájzugban jelenik meg először. Ilyenkor rutinos kertvezetőként belekezdek egy történetbe.
Aprócska virág, amiből még burnótot is készítettek hajdanán – az árvacsalán
A korabeli feljegyzések szerint azért kapta az „árva” jelzőt, mert rokonától eltérően nem szúr, és érintése nem okoz viszketést.
Nyitókép: 123RF
