Válaszainkkal jövőt formálhatunk – segítsük a települések és zöldfelületeik közötti kapcsolatok megértését!

GolfÁramlat

Válaszainkkal jövőt formálhatunk – segítsük a települések és zöldfelületeik közötti kapcsolatok megértését!

Az elmúlt évtizedek egyik leglátványosabb társadalmi változása az volt, hogy a városi és vidéki népesség aránya nagymértékben megváltozott, méghozzá a városlakók javára. Ez a változás egészen odáig vezetett, hogy ma Magyarországon a lakosság körülbelül 70 százaléka már városi környezetben él. És bár ez számos előnnyel is jár, a természettel való kapcsolódásukat nagymértékben korlátozza.

Mivel a mai világra általánosan jellemző, hogy az emberek többsége ritkán hagyja el lakóhelyét mindennapjai során, az otthona körüli zöldfelületek lesznek a mindennapok természetélményeinek főszereplői, és ezzel a lakóhely megválasztásakor a döntést irányító legmeghatározóbb tényezők. A szakemberek szerint a városi zöldterületek mennyisége és minősége egyre inkább meghatározó szemponttá válik életterünk tervezése során, így a jövő városfejlesztési törekvéseinek meghatározásakor is számolni kell velük.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az urbanizáció térnyerése megállíthatatlan, ezért a városi zöldfelületek természeti rendszerekként, életterekként és élőhelyekként történő definiálása az ezzel foglalkozó tudományterületek izgalmas kutatási terepévé válhat. Ez az újfajta ökoszisztéma olyan fontos kérdéseket vethet fel, mint a biológiai sokféleség megőrzésében betöltött vagy betölthető szerep, a bennük rejlő természetvédelmi potenciál, az élőhelyként történő funkcionálás vagy a beporzók védelmében betöltött szerep.

Fotó: Unsplash / Cam James

Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja és a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete abban a közös projektjükben, amiben a Kárpát-medence településeinek élővilágát és a helyi lakosság véleményét vizsgálják. 

A kutatók a lakosság aktív bevonásával arra keresik a választ, hogy a különböző települések mennyire képesek menedéket nyújtani az élőlények csoportjainak. Az online kérdőíves felmérés során a kutatók azt próbálják kideríteni, hogy mi az összefüggés egy-egy település lakosságának természetkapcsolata, környezettudatossága, illetve a település tájökológiája és biodiverzitása között.

Fotó: Unsplash / Trak Vu 

A kutatás részleteiről, a csatlakozás módjáról és a várt eredményekről Szitár Katalint, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportjának kutatóját kérdeztük.

Katalint már gyermekkorában lenyűgözte a természet. Egy vidéki kisvárosból, Tiszakécskéről származik, ahol a Tisza egyik holtágától 100 méterre, a város szélén nőtt fel. Még tisztán emlékszik azokra az időkre, amikor egy sokkal színesebb és változatosabb környezetben tölthette szabadidejét: nappali lepkék és a legkülönfélébb pókok sokasága között játszva.

És bár Katalin a középiskolát a kecskeméti a Bolyai János Gimnázium német szakán végezte, az évek során a biológia, mint tudomány is része volt mindennapjainak. „Ottani biológiatanárom, Dr. Főzőné Tímár Éva buzdítására ebbe a szakirányba indultam tovább, és 2002-ben végeztem el a Szegedi Tudományegyetem biológus kutató szakát. Diplomadolgozatom már

az ökológia témakörében készült, egy dél-kiskunsági védett gyepről, a Tanaszi-semlyékről készítettem vegetációtérképet.

Fotó: Pixabay / Yesmann

Ezután témavezetőm, Margóczi Katalin ajánlásával kerültem a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetbe, a mai Ökológiai Kutatóközpont elődjébe Török Katalin csoportjába, aki akkor már közel egy évtizede foglalkozott kiskunsági homoki gyepek helyreállításával kapcsolatos kísérletekkel.

Az ő csoportjának munkájába kapcsolódtam bele, és az évek során indítottam én is újabb kísérleteket. A doktori dolgozatom is ezek keretében, akkor már Kröel-Dulay György közreműködésével született meg, és az inváziós selyemkóró hatásaival foglalkozott homoki gyepekben. 2020-ban csatlakoztam a Batáry Péter által vezetett Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoporthoz, amely zömmel tájökológiai vizsgálatokat folytat, ahol a tájszerkezet hatását vizsgáljuk a biodiverzitás különböző elemeire és különböző kiemelt ökoszisztéma-szolgáltatásokra, mint pl. a megporzás és biológiai védekezés.”

Fotó: Unsplash / Tomas Williams 

A most bemutatott kutatást egy kiemelt pályázat tette lehetővé: a Biodiverzitás a mezőgazdaság és urbanizáció szorításában című Élvonal pályázat, aminek célja, hogy feltárja az urbanizáció és a mezőgazdaság hatását a települések biodiverzitására tájökológiai eszközökkel. „A program terepi mintavételeit hat társult csoporttal hajtottuk végre, és így lehetőségünk volt a Kárpát-medence területére kiterjedően egy nagy mintavételt folytatni. Ez azt jelenti, hogy összesen 72 faluban és 18 nagyvárosban vizsgálódtunk. A vizsgálatokban az én szerepem a botanikai adatgyűjtés koordinációja volt, illetve az adatok adatbázisba rendezése és elemzése. Utóbbi jelenleg is még folyamatban van.”

Katalin arról is mesélt, hogy mivel városi környezetben zajlik a vizsgálatuk, a biodiverzitás mintázatának tájökológiai magyarázatát szerették volna kiegészíteni az emberi tényező vizsgálatával is. Ez pedig nem mást jelent, mint a helyi lakosság véleményét. „Ezért született meg a kérdőív, hiszen a települések zöldfelületeinek szolgáltatásait, előnyeit, de potenciális hátrányait is elsősorban az emberek élvezik vagy szenvedik meg, és ők azok is, akik a leginkább befolyásolják az állapotukat, és döntik el a sorsukat.”

Fotó: Unsplash / Mike Benna

Katalin és kutatótársai a kérdőívben arra keresik a választ, hogy a lakosság hogyan ítéli meg a települési zöldfelületeket, mennyire tartja fontosnak azok negatív és pozitív ökoszisztéma-szolgáltatásait. „A válaszokat számos szempont függvényében vizsgáljuk: a demográfiai jellemzők mellett megnézzük, hogy a válaszadó általánosságban mennyire érzékeny a környezeti problémákra, mennyire van tudatában azoknak, illetve a kutatás fő fókusza alapján a válaszadó lakóhelyének demográfiai jellemzőit és tájökológiai jellemzőit is megvizsgáljuk. Azokban a falvakban, ahol biodiverzitás-felmérést végeztünk, az elemzésbe elegendő válaszadás esetén bevonjuk a felméréseink eredményét is” – részletezte.

Sajnos minden ilyen kutatásnak megvannak a maga nehézségei, és sokszor nagyon nehéz aktivizálni a lakosságot, vagy egyáltalán eljuttatni hozzájuk az információkat. A kutatók a kezdetekben a biodiverzitás-felmérés hazai falvaira koncentráltak: megkeresték a települések vezetőit, és kérték őket az online kérdőív terjesztésére, a település honlapján, illetve közösségi médiás felületein való megjelentetésre, de közvetlenül is kerestek olyan oldalakat, amelyek egy-egy céltelepüléshez kötődtek. Plakátokat helyzetek ki a települések főtereire és szórólapokat is tettek postaládákba, de sajnos a jelentkezők száma nem volt elég magas, ezért kiterjesztették a kérdőívet országos léptékre.

Fotó: Unsplash / Genna Lee

„Ettől azt reméljük, hogy értékelhető mennyiségű adat fog összegyűlni, ami lehetőséget a most zajló folyamatok megértésére. A válaszokat szeptember 30-ig várjuk. A válaszadók a kitöltésre szánt mindösszesen tíz perccel nagyban támogathatnak egy olyan széleskörű, a kistelepülésekre koncentráló zöldfelületekről szóló kutatást, amely Magyarországon eddig még nem valósult meg. Természetesen kutatókként számunkra nagyon fontos, hogy minél nagyobb számú válaszadás szülessen, hiszen ez lehetővé teszi számunkra, hogy megbízható következtetéseket vonhassunk le a válaszokból. A válaszadók reményeink szerint elgondolkodnak a települési zöldfelületek fontosságán és hasznosságán.

Terveink szerint a biodiverzitás-felmérés települései visszajelzést kapnak arról, hogy más településekhez képest ökológiai szempontból mennyire tekinthetők értékesnek a zöldfelületeik, illetve milyen további természetvédelmi potenciál rejlik bennük”

– hangsúlyozza a válaszadás fontosságát Katalin, majd hozzáteszi: „A zöldfelületek fontosságának értékelését és a biodiverzitás mintázatát a vizsgálat tervei szerint meghatározott tájökológiai tényezők mentén elemezzük. Az egyik ilyen tényező a táj típusa, amelyek közül két markánsan eltérő típust, az agrártájban és a természetközeli élőhelyekben gazdag tájakban elhelyezkedő településeket vizsgáljuk. A másik ilyen tényező, hogy az adott település az agglomerációban vagy azon kívül helyezkedik-e el, hiszen a nagyobb népsűrűséggel rendelkező agglomerációs falvak más, általában alacsonyabb zöldfelületi elérhetőséggel rendelkeznek, a zöldfelületek sokszor fiatalabbak, intenzívebb gondozást kapnak. Emiatt várakozásunk szerint az agglomerációban elhelyezkedő települések biodiverzitása alacsonyabb, mint az azon kívül elhelyezkedő falvaké.”

Fotó: Unsplash / Alex Jones

Ahhoz azonban, hogy mindezt igazolni (vagy cáfolni) lehessen, szükség van Önökre is! A kérdőív kitöltése mindösszesen tíz percet vesz igénybe, és nemcsak a kutatók számára jelent hasznos információkat, hanem a kitöltők számára is segít felismerni és megérteni pár, az otthonukkal és környezetükkel kapcsolatos kérdést.

Katalin szerint is érdemes időt szánnunk a válaszokra, mert azok segítenek elgondolkodni olyan részleteken, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk, vagy amelyeket észre sem vettünk: „Érdemes meglátni és megfigyelni városaink és falvaink kevésbé fejlesztett közösségi zöldfelületeit is, például az útszegélyeket és mezsgyéket. Ők a mi észrevétlen szövetségeseink, miközben akár a település zöldfelületeinek harmadát is kitehetik. Ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját biztosítják a számunkra, és egy kis odafigyeléssel, kevésbé intenzív, növénykímélő fenntartásukkal nagyban hozzájárulhatunk a biodiverzitás fenntartásához is” – erősíti meg.

A kérdőív itt érhető el.