GolfÁramlat

Nyolc tény, ami rávilágít, miért nem élnénk túl erdők nélkül

Földünk szárazföldi felületének közel egyharmadát erdők borítják, és nemcsak méretük meghatározó, hanem a bennük rejlő nélkülözhetetlen erőforrások is. Az erdők őrzik a a földi élet kiegyensúlyozottságának kulcsát: az ökoszisztéma, a fajok és a genetikai sokféleség mesterhármasát. Ezért lehet az, hogy számos olyan területen is függünk az élővilágtól, amiről fogalmunk sincs. Íme az erdők nyolc „képessége”, ami bizonyítja, milyen nagy szükségünk van rájuk!

1. Az erdők élőhelyet biztosítanak

A kétéltűfajok nyolcvan százalékának, a madárfajok hetvenöt százalékának és az emlősfajok hatvannyolc százalékának adnak élőhelyet a kutatások szerint. A klímaváltozás kapcsán egyre többet hallunk arról, hogy a természet körforgása sérül, és talán kezdjük megérteni, hogy egy faj „kiesése” is a teljes rendszer felbolydulásához vezet. Amikor a vadon élő állatok hely szűkében egyre kevesebben vannak, nem csak miattuk kell aggódnunk. Ha nincsenek beporzók, nincs élelmiszer, ezt tudjuk. De ugyanígy igaz az, hogy ha nincsenek harkályok, akik odút készítenek, számos fajnak nem lesz olyan helye, ahol utódait fel tudja nevelni, és ha nincsenek odúlakó madarak, odavesznek a leghatékonyabb kártevőirtók is. A kártevők pedig éppen a számunkra értékes terményekben okoznak közvetlen károkat...

2.  Az erdők szenet kötnek meg

A fák és az erdei világ más résztvevői a fotoszintézis során szenet kötnek meg a légkörből, és fel is szabadíthatják a tárolt szenet például erdőirtás, tűz és fapusztulások alkalmával. A mérleg azonban azt mutatja, hogy többet tárolnak, mint amennyit visszaengednek, így jelentős szerepet töltenek be földi életünk biztosításában.

3.  Az erdők stabilizálják a légköri viszonyokat

Az erdők befolyásolják az albedót (a napsugárzás és ezáltal a hő visszaverődésének mértékét a légkörbe) és a vízgőz légkörbe történő kibocsátását, hatással vannak arra, hogy milyen mértékben kerülnek a légkörbe por- és füstrészecskék, pollenek és mikrobák és más, éghajlatot befolyásoló anyagokat is kibocsátanak.

4.  Az erdők szabályozzák a hőmérsékletet

Az erdők (sőt, már fasorok!) szerepe kiemelkedő a városi hő csökkentésében elsősorban a párologtatás, árnyékolás és albedó révén. Kimutatták, hogy a fák városi környezetben akár 12 fokkal is csökkentik a földfelszín hőmérsékletét a forró nyári napokon. 

5.  Az erdők betegségeket állítanak meg

A táj változása és a biodiverzitás csökkenése jelentősen megváltoztatja a kórokozók ökológiáját, ezáltal a betegségek mintázatát is. Mára

az erdőirtás, a megváltozott növénytermesztés és állattenyésztés, illetve az urbanizáció a világjárványok fő mozgatórugói.

A szakemberek szerint ezekhez az emberi beavatkozásokhoz köthető az 1960 óta bejelentett új betegségek több mint 30 százaléka.

Az erdőirtás következményei megmutatkoznak például az olyan vírusbetegségek terjedésének megváltozásában, mint a malária, az ebola, a dengue-láz és a sárgaláz. A malária terjedésében azáltal játszik szerepet a megváltozott ökoszisztéma, hogy a betegséget a trópusi erdőkben élő szúnyogok terjesztik, a szúnyoglárvák pedig bizonyítottan jobban szaporodnak és gyorsabban fejlődnek a fakivágások, a mező gazdaság miatt szükséges fokozott vízgyűjtés és az árnyékos helyek csökkenő kiterjedése miatt.

6.  Az erdők ételt adnak

Az erdei vadvilág fontos szerepet játszik az élelmezésbiztonságban, vannak olyan közösségek, ahol a napi fehérjeszükséglet átlagosan 60-80 százalékát biztosítják a természetből. Az élővilággal szorosabb kapcsolatban élő, kevésbé urbanizált régiókban az erdő mai napig a legfőbb táplálékforrás. 

7.  Az erdők gyógyszert adnak

Az erdők szerepe a természeti népek és a modern ember számára is megkerülhetetlen, ha gyógyításról van szó. A (gyógy)növények és az állatvilág adta alapanyagokat mai napig hatóanyagokként tarthatjuk számon, ugyanis a legfejlettebb tabletták fejlesztésekor is elképzelhető, hogy az itt talált kincsekhez nyúlnak vissza.

8.  Az erdők... mindent adnak

A nem faanyagú, de az erdő által biztosított termékek felhasználóinak számát minimum 3,5 milliárd főre becsülik, sőt egyes szakemberek szerint akár 5,76 milliárd olyan ember élhet a földön, akinek mindennapi életét meghatározza az, mit talál a vadonban, és abból mit tud felhasználni. Az erdők és a fák élelmiszer-, takarmány-, tüzelőanyag- és egyéb termékek forrásai olyan vidékeken, ahol más erőforrásokat lehet, hírből sem ismernek. A WWF becslései szerint

60 millió ember élete közvetlenül függ az erdőktől.

Az erdőkben tehát megvan a lehetőség arra, hogy megoldást nyújtsanak számos növekvő, társadalmi-gazdasági és környezeti kihívásra. Ehhez viszont meg kell állítani az erdőirtást, biztosítani kell a funkciójukat teljesíteni tudó egészséges erdei ökoszisztémákat, helyre kell állítani a leromlott földterületeket, ki kell terjeszteni az agroerdészeti gyakorlatokat, és a világ erdeinek fenntartható használatára kell törekedni. A saját hatáskörünkben is. Például azzal, hogy a saját házunk táján odafigyelünk arra, amire csak tudunk, hogy a környezetet védjük, az erdőket segítsük – hogy azok is életben tarthassanak minket.

Fotók: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka

Ajánljuk még:

Őrizzük meg kéknek a Dunát! – ma van a Nemzetközi Duna Nap

A nemzetközi Duna Napot 2004 óta ünneplik – ekkor volt a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója. Ez a nap szerte Európában arról szól, hogy milyen hatalmas értékekkel rendelkezik ez a csodálatos folyó, mennyi kultúrát szolgál, milyen változatos élővilágot rejt magában, és mennyire fontos szerepet tölt be az emberek mindennapjaiban.