Luxuscikké válhat, de el is tűnhet a banán – 10 évet jósolnak még neki a szakemberek

Átlagos ára viszonylag kedvező, káliumtartalma miatt fogyasztását sok szakember ajánlja, ráadásul a reneszánszát élő nyers konyha kedvelt alapanyaga is: a banán mindennapjaink egyik alapélelmiszerévé vált. A nyári cukormentes fagylaltok fő alapanyaga, turmixok, sütemények és sült köretek is készülnek belőle. Gyakori kísérője az iskolai tízóraiknak, és a babaételek vagy a multivitaminos gyümölcslevek sem igen képzelhetők el nélküle.

Eddig legalábbis így volt. Napvilágot látott ugyanis egy ijesztő előrejelzés, mely szerint

a banánnak maximum tíz éve van hátra, mert a banánültetvényeket már régóta támadás alá vette a Fusarium oxysporum f.sp. cubense nevű gombás fertőzés, a Fusarium wilt of banana (FWB) betegség okozója.

A Panama-betegségnek is nevezett FWB – Fotó: Flickr / Scot Nelson 

De mielőtt belemegyünk a mostani, TR4-nek is keresztelt betegség részleteibe, fontos felidéznünk egy évtizedekkel ezelőtti változást, amire ma már alig emlékeznek. Az 50-es években történt, amikor az akkor kereskedelmi forgalomban álló Gros Michel banánfajta egy fuzárium járvány miatt kihalt.

Ma tehát már nem azt a banánt esszük, amit nagyszüleink ettek, hanem egy, a kihalt fajtára válaszul létrehozott fajtát, amely a Cavendish nevet viseli.

A Cavendish nemesítésével a szakembereknek sikerült egy, a korábbi kihalást okozó fuzáriumnak ellenálló fajtát létrehozniuk, amely évtizedekig vígan el is látta a világot annyi banánnal, amennyit csak akartunk.

1990-es évekre azonban a Cavendish is erősebb ellenfélre akadt, amely Délkelet-Ázsiából Afrikába és Közép-Amerikába is átterjedt, sorra fertőzve meg az ültetvényeket. A Fusarium oxysporum nevet viselő kórokozó és a köznyelvben csak TR4-ként emlegetett fertőzés nem túl kíméletes: egyre nagyobb kihívások elé állítja a termelőket.

Az FWB a banán szárának rostjaiban – Fotó: Flickr / Scot Nelson 

A Fusarium oxysporum gomba fertőzött növényi anyagokon és szennyezett talajrészecskéken keresztül terjed, amelyek olyan tárgyakhoz tapadnak, mint például a mezőgazdasági szerszámok, a cipők, a ruhák vagy a járművek. Terjedésében az öntöző- és a csapadékvíz is kritikus szerepet játszik, sőt: a tájfunok és más viharok is új ültetvényekre vihetik. A gomba chlamidospórái évtizedekig nyugvó állapotban maradhatnak a talajban vagy a gazdanövényen.

Megtelepedés után a TR4 teljes termésveszteséget okozhat: megtámadja a banán gyökereit, és eltömíti a banán érrendszerét.

A szakértők szerint ráadásul a globális banántermelés több mint 80 százaléka a TR4-re érzékeny csíraplazmán alapul, így valóban előfordulhat, hogy ha nem is teljesen tűnik el, de jelentős mértékben visszaesik a világ banántermesztése. 

Az FWB-től szenvedő növény – Fotó: Flickr / Scot Nelson  

Márpedig, ha ez így halad tovább, nagy űr keletkezik a piacon:

a World Banana Forum szerint ugyanis a banán a világ legtöbbet exportált friss gyümölcse, világkereskedelme az elmúlt években évi 20 millió tonna körül mozgott.

A fejlődő országokban ráadásul vidéki háztartások ezreinek jelent nélkülözhetetlen bevételi forrást a banántermesztés, miközben a vegyszerekre való nagy ráutaltsága és a termelők csökkenő bevételei jelentős környezeti és társadalmi kihívásokhoz vezetnek.

Fertőzött banán szárának metszete – Fotó: Flickr / Scot Nelson

A szakemberek szerint a banántermesztés létfontosságú tápanyagokkal látja el a termelő és importáló országok lakosságát, és a banán különösen fontos szerephez jut a legkevésbé fejlett és alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országokban, ahol alaptermékként nemcsak a háztartások élelmezésbiztonságához járul hozzá, hanem a jövedelem biztosításához is.

Ahhoz azonban, hogy árusítható terméshez jussanak, a termelők kénytelenek vegyszereket és más, egészségre káros vagy károsnak vélt anyagokat használni, amelyek negatív hatással lehetnek a környezetre, valamint a munkavállalók és a helyi közösségek egészségére és biztonságára nézve is. A helyzet tehát közel sem egyszerű, hiszen az egészségre kedvező hatásáért kedvelt banánt egészségtelen anyagokkal kezelik, ugyanakkor nemezek használata egyre inkább elkerülhetetlen a fuzárium pusztítása miatt.

Fertőzött banán levele – Fotó: Flickr / Scot Nelson

A TR4-et összesen 21 banántermelő országból jelentették már, és a helyzet kezelésére létrehozták a TR4 Globális Hálózatát is, ami tudományos alapú ismereteken keresztül koordinálja a betegség elleni küzdelmet. Mivel

a több mint 135 országban termesztett banán körülbelül 400 millió ember számára jelenti az alapvető élelmiszert, és számos fejlődő nemzet számára létfontosságú bevételi forrás,

gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy megszűnjön vagy nagymértékben visszaessen. Ha ez mégis megtörténne, az beláthatatlan következményekkel járna, aminek megtapasztalását ildomosabb elkerülni.

Egészséges banánfa és termése – Fotó: 123RF

Ehhez persze nem csak arra lenne szükség, hogy hatásos védekezési módot találjanak a TR4-el szemben, hanem arra is, hogy a jelenleg zajló éghajlati változások mérséklődjenek, ugyanis a klímaváltozás a banánt is érzékenyen érinti: elsősorban úgy, hogy súlyosbítja a betegségek hatásait, kedvez terjedésüknek és nehezíti az ellenük történő védekezést. Márpedig ha egy banánültetvényen megjelenik a TR4, akkor nagyon nehéz megszabadulni tőle – sok helyen nem is lehetséges.

A banán jövőjének másik záloga a fajtakínálat bővülése, de ez a folyamat pont ellenkező irányba halad: a környezeti hatások miatt a termőterületek határai eltolódnak, a szállítás és a logisztika is nehézségekbe ütközik, a fajtakínálat szűkül,

ráadásul amíg nem találják meg a fuzárium elleni védekezés lehetőségét, addig az árak is emelkedni fognak. A banán szép lassan luxuscikké válik, aminek folyamata már el is kezdődött, hiszen az elmúlt időszakban lényegesen intenzívebben drágult, mint a többi gyümölcs.

Fotó: 123RF

A TR4-et a mezőgazdaság történetének egyik legagresszívebb és legpusztítóbb gombájaként tartják számon. A szakemberek szerint

a globális élelmiszer-termelési rendszernek mélyreható változáson kell átmennie, ha el akarja látni azt a 820 millió embert, akik ma éheznek, és azt a további 2 milliárd embert, akik 2050-re várhatóan alultápláltak lesznek 

– ebben a banánnak, mint alapvető élelmiszernek fontos szerepet kellene kapnia. Ám ehhez úgy kell növelni a mezőgazdasági termelékenység kapacitását, hogy közben fenntartható élelmiszer-termelési rendszerekre kellene átállni – nem csoda, ha laikusként kissé róka fogta csuka érzésünk van…

Fotó: 123RF

Egy biztos: nem intézhetjük el a banántermesztés mélyzuhanását azzal, hogy nem számít, mert Magyarországon együnk magyar gyümölcsöt, hiszen a globalizáció évszázadában a szektor megrengése ránk is hatással lesz. Válaszok viszont egyelőre nincsenek: több tucatnyi kutatóintézet igyekszik rezisztens fajtákat alkotni, és megtalálni a védekezés hatékony formáját – ezidáig sikertelenül.

Nyitókép: 123RF