GolfÁramlat

Fenyőfahasznosítás vízkereszt után, avagy így lett madárkarácsonyfánk

Vízkereszt napjához számos hagyományunk kapcsolódik, többek között ezen a napon kerülnek le a díszek a karácsonyfákról – nem kis dilemmát okozva a büszke tulajdonosoknak. Van, aki kihasználva a plusz szállítási napot, elviteti a többi háztartási hulladékkal, de a kerttulajdonosok előszeretettel aprítják fel mulcsnak is. Egyik sem rossz megoldás, de mi az utóbbi években egy harmadik mellett döntöttünk: új életet adtunk neki madárkarácsonyfaként!

Pár évvel ezelőtt egy óvodai feladatra készülve kezdtünk bele magok és a meg nem evett pár szem alma felfűzésébe. Mondanom sem kell: a gyerekek imádták. Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a vízkeresztkor kikerülő fenyőnket nem csak úgy kitennénk a kuka mellé, hanem adnánk neki egy újabb lehetőséget a „tündöklésre”.

Van egy szép, méretes önetetőnk a konyhaajtóval szemben, ahova szívesen járnak szemezgetni telelő madaraink. A karácsonyfa kényelmesen elfér mögötte, és a hidegben még viszonylag sokáig a helyükön maradó tűleveleivel védelmet, biztonságot is nyújt félénk szárnyasainknak. Láthatóan kedvelik az ismeretlen éléskamrát, szinte egy játszótér lesz az etető környéke. Kíváncsi madarak tucatjai érkeznek a fenyő ágaira, hogy felfedezhessék az együtt ritkán látott gasztronómiai párosításokat: magvak, termések, gyümölcs és szalonnadarabokat. Én pedig ide teszek mindent, ami főzés közben „leesik”, vagy amit a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudtunk időben elfogyasztani vagy felhasználni.

Idén már az egész karácsonyi ünnepkör alatt gyűjtögettük a hasznos maradékokat, hogy aztán egy családi program során olyan apró figyelmességet készíthessünk kertünk látogatóinak, amiben egy évben garantáltan csak egyszer lesz részük. Igazi madárkarácsony ez, ami nemcsak a fenyőfánk életét nyújthatja meg, hanem nekünk és gyermekeinknek is különleges élményt ad, nem beszélve arról, hogy közben nagymértékben segítheti a didergő telelők túlélését is.

Ha előrelátóak vagyunk, akkor érdemes olyan helyre tennünk, ahol biztos távolságból, de könnyedén megfigyelhetjük a látogatókat, hiszen fantasztikus élmény a saját szemünkkel látni azt a dinamikus és színes életet, ami egy-egy ilyet etető közelében zajlik. Nálunk

csak úgy cikáznak a cinegék, tengelicék, zöldikék és rigók a fa körül.

Jönnek a verebek, őszapók, ökörszemek, sármányok, vörösbegyek, még a csuszka és a rozsdafarkú is fel-fel tűnik. Igazi, pótolhatatlan és kihagyhatatlan téli kaland ez.

Hoztunk pár jól bevált tippet is arra az esetre, ha kedvet kaptatok hozzá:

  1. Tegyük a fenyőt egy olyan helyre, ahol a madarak könnyedén megközelíthetik, és ahol jó eséllyel védve van a ragadozóktól (a házimacska is ide tartozik!).
  2. Rögzítsük megfelelően, hogy se szél, se egy nagy madártömeg ki ne billenthesse!
  3. Ezután nekiláthatunk a madárgirlandok készítésének. Ehhez nem kell mást tennünk, mint felfűzni az eleségeket egy madzagra, olyan sorrendben és elképzelés alapján, ami nekünk vagy gyermekeinknek a legjobban tetszik. Tucatnyi érdekes forma és változatos színvilág kerülhet rá: az erdőben szedett csipkebogyó vagy kökény, a kertben összegyűjtött madárbirs vagy tűztövis termései, almaszeletek, házi cinkegolyók, de a nagyobb szemű olajos magvak is könnyedén felfűzhetők girlandunkra. Hazánkban – területtől függően – körülbelül 50 madárfaj fordulhat meg az etetők körül. Ezek rendkívül változatos táplálkozási igényűek, ezért érdemes úgy gondolkodnunk, hogy a madárkarácsonyfánkon minél többüknek ki tudjuk elégíteni élelemmel kapcsolatos igényeit. A magevőknek kiváló lehet a lehullott dió, mogyoró, de készíthetünk apró golyókat zsiradékból és napraforgóból is. Állati zsiradékból csak a natúr, sót nem tartalmazó változatok jöhetnek szóba, a faggyú, a háj, zsírszalonna, vagy a kifőzött szalonna. Gyümölcsnek talán az alma a legolcsóbb választás, de én inkább azt mondom, hogy egy erdőszéli túra során gyűjtögessük a csipkebogyót, galagonyát, kökényt, tűztövist és madárbirset. Mi a minap voltunk túrázni, és még mindig tökéletes csipkebogyókat találtunk az ágakon. Mutatom, mi került végül a fára:

Ha pedig cinkegolyót készítenél inkább – csúcsdísznek, vagy a fa nélkül, szimpla madáreleségnek –, így készítheted: 

Bárhogyan is döntünk, szerintem idén vízkeresztkor, meg az azt követő hétvégén adjuk át magunkat a természet szépségeinek! A madarak megfigyelésével töltött idő újra lángra lobbantja bennünk a kert és természet iránti szenvedélyt – ígérem, az elmúlt évek bezártsága, eltávolodása után nagy öröm lesz ismét a természetre való rácsodálkozás!

Ajánljuk még:

Baglyok a panelban: szokjunk hozzá, hogy így van ez jól?

Tizenhatodik éve tér vissza a battonyai épületének hatodik emeleti virágládájában egy bagolycsalád – olvasom a hírekben. Nem tartom ezt kifejezetten üdvös dolognak, nem jó arra gondolni, ezeknek a madaraknak „természetes élőhelye” lett a panel. Aztán olvasom a kommenteket, és akkor szomorodom el igazán: egyesek nem is engednék ott élni a madarakat. De miért is? Tényleg az a válaszunk egy ilyen probléma láttán, hogy ha a madaraknak nincs jobb helye a panelablaknál, akkor ott se legyenek?

 

Már követem az oldalt

X