Élet a jég alatt: télen is tanulhatunk az állatvilágtól

GolfÁramlat

Élet a jég alatt: télen is tanulhatunk az állatvilágtól

Ha azok az igazán kemények, akik még a jég hátán is megélnek, milyen jelzővel illessük azokat, akik még a jég alatt is képesek ugyanerre? Évekkel ezelőtt egy amerikai kutatócsoportnak az Antarktiszon sikerült lyukat fúrni egy tóhoz, melyet közel egy kilométeres jégréteg borít. Bár a fúrás önmagában is komoly siker, az igazán nagy szenzáció mégis az volt, hogy a tóból vett vízmintában parányi élőlényekre bukkantak. Hazai folyóink és tavaink élővilágának a sarkvidékihez képest szerencsére jóval barátságosabb körülményekhez kell alkalmazkodniuk, aminek következtében a befagyott vizek jégpáncélja alatt is meglepően nagy élet zajlik!

Az elmúlt években a jég alatti élővilág megfigyelésének komoly akadályát jelentette a telek enyhesége, aminek következtében vizeink nem, vagy csak nagyon rövid időre fagytak be. A megfigyelésre alkalmas időszakokban azonban a kutatók meglepő eredményekre tettek szert: bár a nyári nyüzsgéshez képest a jégpáncél alatt valóban csendesebb az élet, egyes élőlények és életközösségek éppen ebben az időszakban kezdenek szaporodni, hogy aztán tavaszra ismét szinte teljesen eltűnjenek a vizekből!

Természetesen effajta különleges életmódra extrém hosszúságban jellemzően csak mikroszkopikus élőlények képesek, a hazánkban korábban jellemző néhány hónapos jégborítás azonban számos nagyobb állat számára is kedvező lehet.

A tavakon kialakult jégréteg alatt lévő víz a szél hatásától védve lecsendesül, leülepszik az addig kavargó réteg, és így a víz áttetszőbbé, tisztábbá válik. Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy a szélcsendes időben tükörré fagyott tófelszínen korcsolyázva szabad szemmel is könnyen megfigyelhetjük az alattunk úszkáló élőlényeket, míg ugyanezt nyáron egy csónakból nem tudnánk megtenni. A tisztább vízben a jégen átjutó fény mélyebbre tud hatolni, ami például a fényigényes algáknak kifejezetten kedvez! Ezek az oxigéntermelő élőlények nem csupán egyes halfajok számára jelentenek eleséget, de életműködésükkel a jég alatti víz esetleges oxigénhiányát is mérsékelni tudják.

Néhány méteres mélységben a víz már halak számára is elviselhető hőmérsékletű, aminek köszönhetően az ő téli túlélésük is biztosított. Télen egyes halfajok egyedei a víz aljára húzódnak, ahol egy nyugodtabb részen (tavak mélyebb pontjain, folyók állóvíz-szerű öbleiben, stb.) „elvermelik” magukat. Anyagcseréjük ilyenkor lelassul, alig táplálkoznak, szinte nem is mozognak.

Szemben a növényevő halakkal, ragadozó társaik általában nem vermelnek télen, aminek következtében lékhorgászat során relatív magas arányban ilyen állatok kerülnek horogra. Köztük is kivételt képez a harcsa, amely bár ragadozó, télen mégis nyugodt helyre húzódik.

Lékhalászattal felénk a Szigetközben is a legrégibb idők óta foglalkoztak. A nyáron ladikból eregetett hálót ilyenkor a Duna jegén vágott lékeken keresztül eresztették a víz alá, majd a folyó egy távolabbi pontjáról indulva a jeget ütögetve terelték bele a halakat.

A lékvágás korántsem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre tűnik! A legfontosabb, hogy ne szakítsa be magát az ember, de a kezdő lékvágó a nem megfelelő módon vágott jég alól feltörő víztől is azonnal csuromvizes lehet – ne kísérletezzünk a műfajjal, ha nem értünk hozzá, pláne ne egyedül!

Lékek segítségével éli túl a telet a hód is, amely téli álom helyett ebben az időszakban is folytatja táplálékszerző tevékenységét. A víz alatti kijáratokban lévő folyadék a vár belső hőmérséklete miatt ugyan csak a legritkábban fagy be, kijáratukat azonban mégis folyamatosan jégteleníteni szükséges! A hódok itt a lehető legtovább igyekeznek jégmentesen tartani a kicsi lékeket, azonban teljes befagyásukat követően sem kerülnek bajba: a nyár során a hódvárban gazdag élelemraktárakat alakítanak ki!

Sokat tanulhatunk az állatvilágtól, ha megismerjük – és ez persze nem csak télvíz idején igaz!

Nyitókép:  Michael AleoUnsplash  

Ajánljuk még:

Csak pár öltés, és kész is a Mikulás zsákja: dekorötletek a környezetvédelem és a spórolás jegyében

Rég megfigyeltem, hogy ha elkap a kézműveskedési láz, de elodázom azért, mert hiányzik valamilyen hozzávaló, akkor sose készül el az, amit szerettem volna. Mire boltba jutok, elmúlik a lelkesedés. Így ünnepek előtt csak és kizárólag olyan dolgokból alkotok, amik abban az örömteli, kreatív izzással teli időszakban itthon is fellehetők. Ráadásul az is motivál, hogy ha az ünnep elmaradhatatlan kellékeit magunk készítjük el, akkor a bolygónkat és a pénztárcánkat is kíméljük.