Álhírek, oknyomozás, prebunking – ezt nézd meg, mielőtt elsodor a klímapara!

Az egyre kiterjedtebb adatbázis a European Fact-Checking Standards Network 24 tagszervezetének együttműködésében jött létre, a European Climate Foundation támogatásával. Életre hívásának célja az országok közötti együttműködés élénkítése volt, a félrevezető információk összegyűjtésével és cáfolásával segítve elő az ellenőrzött éghajlati információkhoz való hozzáférést mindannyiunk számára. 

Fotó: 123RF 

Széles körben elterjedt gyakorlat a médiában, hogy az egyes sajtóorgánumok átveszik egymás híreit és közösségi megosztásait, és egyre gyakrabban teszik ezt automatikusan, minden ellenőrzést mellőzve. Nem egy olyan esetet láttunk a közelmúltban, amely hasonló okokból komoly félretájékoztatást és ezzel még komolyabb károkat okozott országosan vagy globális szinten. Ezért a magam részéről úgy gondolom, hogy az adatbázisban szereplő tényellenőrzések, félrevezető információ leleplezések, prebunking cikkek nagyon fontosak mai világunkban, hiszen  segítségükkel kikerülhetjük az ártó tartalmakat.

A prebunking az álhírekkel szembeni immunitás fejlesztését jelenti. 

Úgy is hívják, hogy korai leleplezés – a védőoltáshoz tudnánk leginkább hasonlítani. Célja, hogy ne az álhírek elterjedése után próbálja meg rendbe hozni az azok által okozott károkat, hanem előzze meg az álhírek megjelenését és elterjedését. Maradva az egészségügyi metaforánál: a gyakorlatban úgy működik, mintha egy „hírszelektáló immunrendszert” alakítanánk ki, amely képes megkülönböztetni a valós híreket a hamis információktól. A prebunking tehát nem más, mint a kritikai gondolkodás széleskörű elterjesztése, egy olyan médiafogyasztó társadalom nevelése, amely kellően tudatos a tartalmak feldolgozása során.

Fotó: 123RF

Az álhírek elleni harchoz egy szórakoztató internetes játék is kapcsolódik: a Bad News játékába belemenve sokakban a második lépés után komoly erkölcsi és etikai aggályok merülhetnek fel – nem véletlenül. A játék ugyanis azzal kezdődik, hogy megmutatja: hogyan hozhatunk létre úgy közösségi bejegyzést, hogy az álhíreket tartalmaz, hogyan hitethetjük el másokkal, hogy valamely ismert személy profilját olvassák, és hogyan hozhatunk létre híroldalt, ami aztán a magunk által kreált álvalóságot támasztja alá. Döbbenetes az az etikátlan, átverésekre alapozott folyam, amin a játék végigvezet bennünket, és amelyen keresztül megismerhetjük, hogyan is működik mindez a valóságban. Ha van egy kis időnk, érdemes bejárnunk a játék által kínált utat, mert – szembesítve bennünket a szomorú valósággal – valóban sokat segít tisztán látni.

A játék után biztosan nem kérdőjelezzük meg a Climate Facts Europe adatbázisának szükségességét.

Akkor főleg nem, ha szánunk egy kis időt arra is, hogy böngésszünk a benne megjelenő álhírek között. Számos olyan esettel találkozhatunk, amely ismerős lehet a közösségi média megosztásaiból is.

Fotó: 123RF 

Az egyik ilyen eklatáns példa a görögországiként terjesztett hatalmas napelempark képe, ami bejárta a közösségi platformokat, óriási felháborodásokat keltve.

A napelemparkról azonban nem ott és nem is akkor készült a fotó: a képen egy indiai napelempark látható 2021-ből.

Az igazság kiderítésének lépéseit nyomon követhetjük az adatbázisban, és magunk is szembesülhetünk vele, hogy pár apró kérdés megválaszolásával könnyedén utána járhatunk egy adott állítás helytállóságának.

Hasonló történt akkor, amikor egy hónappal ezelőtt egy malagai ökofesztiválról posztoltak videót. Ezen a videón hatalmas szeméthegyek látszódnak, amelyek ebben a kontextusban jogosan keltettek felháborodást. A videó azonban nem az ökofesztivál után készült, hanem a San Juan-i ünnepség után, és semmi köze nem volt a környezetvédelmi fesztiválhoz. 

Fotó: 123RF

Sajnos az elmúlt években nem ritkák a hőmérséklettel és annak változásaival, az összehasonlító térképekkel és az azokból levont következtetésekkel kapcsolatos félretájékoztatások is – gyakran kifejezetten hitelesnek tűnő oldalakon, de az sem ritka, hogy kifejezetten meggyőző képkollázsokkal bizonyítanak tendenciákat, változásokat, folyamatokat.

A legjobb, amit tehetünk, hogy valóban hiteles forrásokból, a szakemberek saját megosztásaiból és a tudományos vagy illetékes szervezetek hivatalos felületeiről tájékozódunk,

és semmiképpen sem hiszünk el csak úgy egy hírt azért, mert az sokan megosztották valamelyik közösségi felületen. Az álhírek sokkal veszélyesebbek, mint gondolnánk, és nagy baj lenne a világgal, ha nem tudnánk kontroll alatt tartani ezek létrejöttét és terjedését.