Sütőtökös pite

Gasztro

Sütőtökös pite

Igazi őszi finomság!

Hozzávalók: (26 cm-es tortaformához)

Linzertészta:

  • 30 dkg liszt
  • 20 dkg vaj
  • 10 dkg porcukor
  • 1 tojássárgája

Töltelék:

  • 1 kg sült tök (héj nélkül)
  • 15 dkg méz
  • 5 dkg főzős vaníliás pudingpor
  • 5 evőkanál búzadara
  • fahéj, gyömbér, téli fűszerek (ízlés szerint)
  • 10 dkg mazsola
  • 10 dkg durvára darabolt dió (opcionális)
  • A linzertésztára a töltelék alá búzadara
  • A tetejét ráragasztani, megkenni 1 tojás

Elkészítés:

A hideg vajat a liszttel és a porcukorral összegyúrjuk. Fontos, hogy ne lágyuljon el a keverék, ezért érdemes robotgéppel végezni ezt a műveletet. Miután az összetevők elmorzsolódtak, hozzáadjuk a keverékhez a tojássárgáját is, majd egynemű masszává dolgozzuk össze. Ezután elosztjuk 1/3-2/3 arányban, és kör alakúra formázzuk a kezünkkel mindkét darabot. Végül hűtőbe tesszük a tésztát.

Közben elkészítjük a tölteléket is. A tököt feldaraboljuk, megsütjük, majd egy villával alaposan összetörjük. Hozzáadjuk a mézet, a pudingport, a búzadarát. Fűszerezzük, majd belekerül a mazsola és a dió is.

A linzertészta nagyobbik darabját sodrófával kör alakra nyújtjuk, és óvatosan kibéleljük vele a tortaformát. A lelógó részeket késsel levágjuk. A tészta szélét megkenjük tojással, hogy majd hozzá tudjuk ragasztani a felső tésztaréteget. A tésztát megszórjuk egy kevés búzadarával, majd belesimítjuk a krémesre kevert tölteléket. Erre tesszük a felső tésztaréteget, melyből kivághatunk mintákat, vagy akár rácsot is készíthetünk belőle.

A tetejét megkenjük tojással, majd 35-40 perc alatt szép pirosra sütjük. Mielőtt felvágjuk, hagyjuk kihűlni kicsit.

Ajánljuk még:

Szentesi barátfüle
A mókás elnevezés a 19. század második feléből származik, amikor az egyik budai étterem tulajdonosa, Franz Freund saját magáról nevezte el a süteményt (Freund táskája), és mivel a német Freund magyarul barát, így lett később a népnyelvben barát füle

Libacomb káposztás gombóccal
„Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. A novemberi libalakomákról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik; ez a hónap jelentette a paraszti világban a gazdasági munkák végét, a pihenés kezdetét. A szárnyasok közül ilyenkor sokat levágtak, a tömött libák is sorra kerültek, így országszerte lakomákat tartottak Márton napja környékén. Úgy tartották, minél többet esznek-isznak, annál több erőt és egészséget töltenek magukba. Például egy ilyen jó libacombbal!