Gasztro

Őrszemtojás, hívatlan vendég felfújt és mazsolás tyúkhúsleves Vilma néni szakácskönyvében

Azt hiszem, mindenkinek van egy emlékezetes Vilma nénije a szomszédból. A miénk az első emeleten lakott, kékpettyes kötényt hordott, és mindig finom sütiillat fodrozódott ki az ajtónyíláson a lépcsőházba. Amikor már tudtam olvasni, kibetűztem, hogy anyukám Vilma néni szakácskönyvét vette elő, fellapozta, és abból sütött, főzött szinte mindig. Később tudtam meg, hogy ez a két Vilma néni nem ugyanaz – de a szakácskönyv ott volt szinte minden konyhában. És most is ott lehet fellelni a könyvespolcokon, a konyhaszekrényeken. Kicsit megsárgulva, kissé szakadt lapokkal, viharverten, teli mindenféle hasznos jegyzettel, hozzáfűzött tudnivalóval.

Hogy pontosan ki volt özv. Jakab Mihályné született Karácsony Vilma, arról nem sokat tudunk, de 1955-ben megjelent szakácskönyvét és háztartási tanácsadó könyvét napok alatt kapkodták el az asszonyok a könyvesboltból. Azóta több kiadást is megélt, sőt, kibővítették a háztáji gazdálkodás ésszerű megszervezéséhez szükséges útmutatókkal.

Elsősorban a falusi gazdaasszonyok számára íródott, de a városi asszonyok számára is hasznos mű kerekedett belőle.

„Miben látjuk a siker titkát? Először is abban, hogy Vilma néni ügyes érzékkel olyan anyagot állított össze, amely kielégíti a hazánk bármely táján élő, ízlésben és igényekben egymástól különböző háziasszonyokat” – írja bevezetőjében a kiadó.

Olyan tájjellegű ételreceptek is felsorakoznak a recepttárában, „amelyekből már nem egy bekerült a legigényesebb szakkönyvekbe, onnan a világvárosi fényes éttermek étlapjára és a városi lakosság asztalára”. Ilyen a Kunsági lebbencs, a Kolozsvári rakott káposzta, a Rucás kása, a Bárányfejleves. A Magyarmurkos vagy Májkockaleves egy-egy vidék jellemző étele, a Mazsolás tyúkhúsleves pedig igazi unikum. Tulajdonképpen egy egész tyúkból készült komplett fogást ír le a szerző.

A receptet olvasva szinte érzem a borral, cukorral, citrommal és mazsolával gazdagított, leszűrt húsleves illatát, amely világos rántással lesz kellően krémes és sűrű.

A tyúk apróléka a levesben kerül az asztalra, míg a combja és melle a leves visszamaradt sűrűjével, libazsírral sült pirosra a sütőben, a levesben főtt zöldség pedig zöldségreszteltként mellé. Igazán nem mindennapi ízkombináció!

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A könyv dúskál a gazdaságos receptekben, ami bizonyára a kiadás éveiben igen jól jött annak, aki olcsón, kevés alapanyagból, de mégis változatosan és ízletesen szerette volna jóllakatni családját.

A Zsír nélkül készült rántotta készítését is elsajátíthatjuk belőle, vagy a céklából készült Hamis ribizlimártást, amelyet pörkölt búzadarával, pirított tarhonyával, esetleg tört burgonyával javasol Vilma néni vacsorára feltálalni. A Filléres töltött káposztában a finomra vagdalt tüdő köleskásával vegyítve válik levelekbe bugyolált, ízletes töltelékké, és paprikás rántás fogja egybe az aprókáposztával. A különféle módokon elkészített tehéntőgye, a Vérpörkölt, a Karalábés házinyúl-ragu és a Citromos juhzsiger becsinált leves színes és változatos konyhánk ékes bizonyítékai.

Örömmel fedeztem fel benne az Őrszemtojás névre hallgató étel leírását. Régi emlékképeimben derengett fel, amikor az a bizonyos mi Vilma nénink vigyázott ránk, és varázsolta elő a sütőből az édeskés paradicsomszószban rotyogó, fél zsömlékben vigyorgó tojásokat.

Diós-mágnás pite – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Süteményekben nincs hiány, és bőséggel válogathatunk a mágnás és tékozló édességek, valamint a filléres finomságok között.

Kremzli, kindli, suhajda, komiszkenyér, huncutka – csak úgy mosolyognak a vidám nevek!

A kölesből készült Filléres felfújt a mai modern konyhában is megállja a helyét, a Hadikoszorú pedig tényleg minimális alapanyagot igényel, mégis jóízű.

A Hívatlan vendég felfújt a boldog békeidőket idézi, kicsi az esély rá, hogy ma a váratlanul betoppanónak bárki is tejben főzött grízből, tojáshabból, porcukorból és cukrozott gyümölcsből komponáljon éhségűzőt. De gyerekkori emlékeinkből erre számos példa akad!

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Azt, hogy a könyv elsősorban a vidéki háziasszonyok számára nyújtott elsőrendű tanácsokat, az a könyv tartalomjegyzékében is tetten érhető. A mai olvasó inkább a régi konyhatörténeti áttekintésként lapozgathatja, hiszen a fémtárgyak tisztítása, a hazai szenekkel való fűtés, a bádogtepsik használati utasítása ma inkább csak történelem. A disznótartási és -vágási tanácsok viszont jól jöhetnek. Amikor egyszer teljesen váratlanul olyan helyzetbe csöppentem, hogy meg kellett fejnem két kecskét, bizony elkélt volna nekem is pár jó szó – és nem gondoltam volna, hogy Vilma néni háztartási tanácsai közt erre is ráleltem volna!

A tanulság az, hogy tényleg érdemes mindent alaposan elolvasni, mert sosem tudhatjuk, mikor és hol jön el az a pillanat, amikor épp egy viharvert szakácskönyv soraiban lelünk rá az adott helyzet megoldásának kulcsára.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Nyitókép: Halmos Monika @rozsakunyho