Habos linzer Borbás Marcsi konyhájából

Gasztro

Habos linzer Borbás Marcsi konyhájából

Krékityné Bisztriczki Andrea receptje

Ünnepek közeledtével érdemes gyorsan elkészíthető süteményrecepteket is begyűjteni. Ezt a süteményt az egyik kedves nézőmtől lestem el, és tökéletes lett a végeredmény. A linzerek esetében fontos figyelni arra, hogy ne melegedjen fel a vaj gyúrás közben, ezért érdemes gépet használni az összeállításhoz. Nekem ezúttal is a Bosch MUM 5-ös robotgépem segített. Próbáljátok ki ti is ezt a csinos és finom süteményt!

Habos linzer

Tovább olvasok

Hozzávalók:

A tésztához

  • 200 g liszt
  • 180 g vaj
  • 2 tojássárga
  • 50 g cukor
  • késhegynyi sütőpor
  • vanília
  • reszelt citromhéj
  • egy csipet só

A habhoz

  • 2 tojásfehérje
  • 200 g porcukor
  • 1 teáskanál étkezési keményítő

Az összeállításhoz

  • fél üveg házi baracklekvár

Elkészítés:

A hideg vajat összegyúrjuk a tészta többi hozzávalójával. Figyeljünk, hogy ne olvasszuk meg a vajat, gyors mozdulatokkal dolgozzunk. Érdemes ezt a műveletet géppel végezni. Ezután eltesszük a hűtőbe a tésztát kb. 30-40 percre.

Ezután egy lisztezett deszkán kinyújtjuk a tésztát, és kb. 5 cm-es korongokat szaggatunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk őket. A tojásfehérjét közben felverjük, majd hozzáadjuk a porcukrot és a keményítőt, és addig keverjük, amíg krémes, fényes habot nem kapunk belőle. Ezután habzsákba töltjük és minden tésztakarikára nyomunk a fehérjéből körkörösen. 180 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütjük. Végül mindegyik habkarika közepébe teszünk egy kiskanálnyi finom baracklekvárt.

A sütemény elkészítéséhez a MUM 5XW40 robotgépet használtam, és ezt a sütőt.

Ha videón néznétek meg, hogy készül a sütemény, itt megtehetitek: 

 

 
 

 

 

Ajánljuk még:

„Életem lényege: nem hasonlítani” – Marton Évával beszélgettünk

Az élet nagyáriájában nem fordulnak elő hamis hangok, hiszen csak az szólalhat meg, ami igaz és örökérvényű. Marton Éva világhírű szoprán élete és művészete a pleine voix a „tisztán éltem, híven szerettem” akkordjaira íródott, és bár befogadhatatlanul gazdag életművet kínál elemzésre kortársai és az utókor számára, sem művészetében, sem hétköznapi jelenlétében nem találunk benne harmóniaidegen hangokat. Különleges hangjával és egyéniségével mindenképpen, de beszélgetés közben még a pillantásával is tanít: koncentrálni, a fontosat látni, méltósággal őrizni a precízen szabott mércét.