Szinte mindenkitermeszt borsót a kiskertben, a zsenge zöldborsónak ugyanis nemcsak íze fenséges, de van valami különleges varázsa is! Akár már nyersen is szeretem eszegetni a kertben, miközben dolgozom. És valahogy a borsó inspirálta a „kertbarikat” is: Szöllősi Istvánné Irénke alelnök volt az ötletgazda. Székesfehérváron a Fevita, ahol pedig borsót is dogoznak fel, így rögtön partnerre is találtunk bennük, a Szárazréti Közösségi Ház melletti Gasztroudvar remek helyszín a gasztroprogramokhoz – itt hirdettük meg az első borsós főzőversenyt.
Hihetetlen, hogy mi minden készülhet borsóból, borsóval!
Nem csupán leves vagy főzelék, amit általában megszoktunk. Készült már zöldborsós máj, csülök zöldborsóval. Egyik évben a nyertes étel egy apró húsgombócokkal, pörköltalapon pirult borsós egytálétel volt. És volt egy emlékezetes, igen különleges leves is: egy kedves tagunk, aki természetgyógyász, a gyógy- és vadnövények jó ismerője, olyan borsólevest főzött, ami nem csak a borsótól volt zöld, hanem volt benne mindenféle fű: gyógy-, vad- és fűszernövény – hihetetlenül jó összhangban. De készültek borsós sütemények, desszertek, sőt, borsófagylalt is!
Borsóragu csirkemellel – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Jankovics Ilona, a Székesfehérvári Kertbarát Egyesület szavai felcsigáztak, ezután már tényleg kíváncsi lettem, hogy szabadtűzön, zöldborsóval mi mindent lehet elkészíteni. A zsűri tagjaként egyrészt könnyű dolgom volt, mert mindent megkóstolhattam. Másrészt pokoli nehéz volt, mert annyi jó ízzel találkoztunk, annyi ízléses tálalással és ötlettel, hogy igencsak nehéz volt közülük választani.
Vegyük például a levest, aminek otthon az egészen finomra vágott petrezselyem adja meg a felhangot. Van, aki lisztet pirít alá, más húslevessel önti fel. Itt kell ám vigyázni, mert a rosszul megválasztott, vagy esetleg nem teljesen friss hús el tudja vinni az ízeket nem kívánatos irányba is.
Lehet benne répa, zöldség, pirospaprika vagy bors, kinek-kinek vérmérséklete és családi öröksége alapján. Nálunk például a halovány borsóleves volt szokásban, míg anyósom egyetlen levese, így a borsóleves sem lehetett pirospaprika nélkül.
Borsós gombóc alap – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A mostani levesfelhozatal is bőséggel kapott paprikát, a levesbetéteknél pedig elengedték a fantáziájukat a készítők: apró húsgombócok, különleges galuskák, üveggolyónyi burgonyagombócok rejtőztek a borsós lé alatt. A jó borsólevesben a borsóé a főszerep, így gondosan kell ügyelni, hogy borsóból túl kevés, vagy túl sok ne legyen. Gombóc is legyen benne bőven, de mégsem érezhetjük úgy, hogy ez egy egytálétel.
A zsűri törte is a fejét, hogy melyik borsóleves lesz az, amelyik a legtöbbet meséli el nekünk a nyár kis zöld gömbölyűségeiről.
A bográcsos egytálételek valahol átmenetet képeznek a levesek és a főzelék között. Hússal, gombával, zöldséggel gazdagították a versenyzők. Ha sok szájra kell főzni, akkor ilyen fogásokat eszelünk ki, hogy hamar elkészüljön és mindenkit jóllakassunk vele – mondta a fürge lábú csapat becsinált-levesének fakanálforgatója. Nekem olykor kísérleti ételnek tűnt egy-egy fogás, de ahogy elmesélték az asszonyok, hosszas válogatás és próbafőzések előzik meg a versenyzést. Szükség is van erre, hiszen a jól megválasztott recept már fél siker!
Berhidai borsós csiga – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Mint a vadas jellegű egytálétel, amibe öklömnyi borsós burgonyagombócokat főzött az alkotója. A mustáros, zöldséges mártás finoman ölelte át a gombócokat, amelyek tökéletesre sikerültek: nem voltak sem túl kemények, de szét sem főttek. Ehhez nem kevés gyakorlat kellett, úgy megalkotni, hogy még véletlenül se essenek szét.
A vadas gondolata másokat is megihletett, és mivel nagy kedvelője vagyok a vadas szószoknak, örömmel kanalaztam bele a vadas raguba, amelyben vékony csirkemell-csíkok ölelkeztek össze a zsenge borsóval. A jó barátok asztalát zöldborsómintás terítő borította, de volt borsós kötény, kabalafigura – álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyi minden foroghat a borsó körül!
A tésztás egytálételek királynője borsós tagliatelle elnevezésű fogásával nálam máris a szívembe lopta magát.
A készítők is, akik négyen alkották a 4 szem borsó nevű csapatot. A tészta borsóval, ropogósra pirított kolozsvári szalonna csíkokkal érkezett, borssal, parmezánnal. Ha lehunytam a szemem, ezt akár egy itáliai kisváros teraszára is el tudtam volna képzelni. De mennyire!
Borsós tagliatelle – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A magyar ember azonban legtöbbször hússal él, és ha borsó a feladat, ráadásul szabadtűzön, akkor nem lehetünk meg hús nélkül. Volt olyan profi tokány, amelyben keresve sem találtunk hibát – azt sajnáltam csak, hogy egy falatnál többet nem tudtam belőle megenni. Akadt, amelyben picit sok volt a tárkony. Persze, ízlés dolga, de a borsó éppen ezért nem könnyű feladat.
Zöld zsengeségét ki tudja emelni néhány, jól megválasztott fűszer, viszont agyon is csaphatja, ha túlzásba esünk.
A zöldborsós vaddisznópörkölt vajas, petrezselymes, zöldborsós újburgonyával nevű étel csodaszépen díszített tálon érkezett, még néhány sarkantyúkavirág is fényezte. Készítője nem véletlenül kapta végül a „legszebb tálalás” díjat.
Az úrhidai daloskedvűek a falunapjuk csülökpörköltjét hozták el, zöldborsóval felturbózva. A csülökpörkölt mesésen finom volt, apróra vágott, puha hússal, benne némi füstöltet is véltem felfedezni. Fel is jegyeztem, hogy e csülök magában is kóstolásra, Úrhida meglátogatásra érdemes.
Csülök és borsó az úrhidaiak tálján – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Készült apró szendvics krémsajtos borsókrémmel, a piros-fehér-zöld színvilágot mozzarella és paradicsompettyek biztosították. A modern fogások kedvelőinek citromfüves borsókrém játszott naan-kenyérrel, grillezett csirkemellel.
A győztes csapat zöldborsós ragut készített egy különleges olasz tésztakörettel, amit citromfüves borsópürébe forgattak. Biztosan volt benne valami titkos összetevő, amitől íz íze feledhetetlen lett. Borsókrémes olasz süteménnyel fejelték meg a fogásukat.
Borsókrémes olasz sütemény – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A pálmát nálam viszont egy bogrács vitte el. Csupa saját termesztésű alapanyagból összeállított zöldborsós ragu. Állítólag robbanni fog a sikere, és nálam így is volt. A zöldségek, a fűszerek – amelyek mind szintén a saját kertben termettek – olyan egységet sikerült kovácsolni, amiben mindennek megvolt a helye. Nem állt külön semmi, tökéletes volt benne az összhang. Egy könnyű pinot noir rozét szívesen kortyoltam volna mellé. Talán a receptet elkérhettem volna, de az az érzésem, hogy nincs pontos leírása.
Csak szívből főzték, szeretettel és a legjobb alapanyagokból.
De hátha összehoz majd még egyszer ez élet a borsófőző királyokkal és királynőkkel, és akkor lesz alkalmam újból belekóstolni a borsó ezer arcába.
Zöldborsós ragu – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Addig is ajánlom mindenkinek: együnk zöldborsót, szárnyaljon a fantáziánk, a levesen és a főzeléken túl igazi ínyenc kalandok várnak!
Ajánljuk még:
A világosság ünnepe – a karácsony története
A karácsony már nemcsak szakrális, de profán csodavárással is telik – Miért van szükségünk ma is csodákra?
A tökéletes mézeskalács titka
