Borhableves a rózsakertből

Gasztro

Borhableves a rózsakertből

Akinek van a kertben friss, permetezetlen rózsája, finomságokat alkothat belőlük, amelyek megkoronázzák a nyári ünnepeket! Egy ilyen menü bevezetője lehet egy különleges borhableves, amelyet a rózsa íze tesz bársonyosan ellenállhatatlanná.

A rózsa a legtökéletesebb ehető virág. Annyi mindet készíthetünk belőle, hogy azt felsorolni szinte lehetetlen. A korai vadrózsáktól egészen a fagyokig nyílókig sok-sok izgalmas illat és íz vár a kert kínálatában! Az ókori rómaiak szörbetet, édes csemegéket készítettek belőle, fejükre rózsakoszorút fontak, maguk köré szirmokat hintettek: rózsával adóztak az élvezeteknek.

Hozzávalók:

Tovább olvasok
  • 4 dl fehérbor
  • 2 dl víz
  • 2 dl rózsaszörp
  • kevés reszelt citromhéj és szerecsendió
  • 1 evőkanál búzakeményítő
  • 3 evőkanál rózsás cukor
  • 4 tojássárgája
  • friss rózsaszirmok

Elkészítés: 

A bort a vízzel együtt felforraljuk. Közben a tojássárgákat a búzakeményítővel és a rózsás cukorral habosra keverjük, reszelt citromhéjjal és szerecsendióval fűszerezzük. A forrásban lévő borral felöntjük, szüntelen kevergetés mellett belecsorgatjuk a rózsaszörpöt. Máris tálalhatjuk azon melegében, de behűtve is finom, pikáns és csábító leves.

A leveses csészékbe szórjunk néhány friss rózsaszirmot, és ha még gazdagabban szeretnénk adni, egy-két szem rózsás keksszel koronázzuk meg az élvezetet!

Fontos: csak tiszta, vegyszermentes rózsákat használjunk étkezésre, a virágüzletben vásárolt virágokat elfogyasztani tilos!

Ajánljuk még:

11 marcipángolyó a 110 éves anyák napi tortán – te mivel leped meg idén édesanyádat?

Rhea, Kronosz felesége és Zeusz anyja méltán vált a görögök tavaszünnepének főhősévé már az ókorban. A mitológia szerint ugyanis Kronosz az elő öt közös gyermeküket lenyelte, abbéli félelmében, hogy azok veszélyeztetik hatalmát, és végül a legkisebbik testvér, Zeusz mentette fivéreit és nővéreit a haláltól: végül a három fiútestvér osztozott a világ uralmán, három lánytestvérük pedig istennőként éltek az Olümposzon. A görögök az istenek anyjaként tisztelték Rheát, neki szentelték tavaszünnepüket, amely a mai anyák napja eredete. Később az őskeresztények Szűz Mária tiszteletének szentelték nagyböjt negyedik vasárnapját, a 17. századi Angliában pedig már az összes anyára kiterjedt a megemlékezés, és időpontja kitolódott a húsvét utáni negyedik vasárnapra. Jelentősége nem változott, formája annál inkább – készüljünk együtt anyák napjára!

 

Már követem az oldalt

X