Nemrégiben Répceszemere településén jártunk, ahol nem kevesebb, mint 140 millió forintnyi értéket képviselő fát ünnepeltünk meg faérték táblával - az alig 240 fős településen. Itt-ott láthatóan az idő vasfogával küzdenek a növények, amelyek évszázadok történetét kísérték figyelemmel, és a kiszolgáltatottság teljes küzdelmében álltak ellen mindennek, ami kihívás elé állította őket. De mitől olyan különlegesek ezek a növényóriások, és miért olyan fontos láthatóvá tennünk értékeiket?
Lajtmann Csabát, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnökét, a Reflex Környezetvédő Egyesület oszlopos tagját kérdeztük, aki építészmérnökként a terület- és településfejlesztési, valamint a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos kérdések szakértője is.
Mesélj nekünk a fákban rejlő értékek felfedezéséről: hogyan fogalmazódott meg bennetek A fa érték! program ötlete, és milyen céllal hoztátok létre?
„A Reflex Környezetvédő Egyesület, ahol több mint negyed évszázada dolgozom, egy tanácsadó irodát is működtet, amit az évek során leggyakrabban a fákkal kapcsolatos kérdésekkel kerestek fel: kivágták egy lakóközösség kedvenc fáját, vagy éppen ki akarnak vágni egyet. Sajnos amikor már megtörtént a kivágás, nem tudunk mit tenni, bár igaz: újat lehet ültetni a helyébe, de rengeteg idő, mire megnő, és átveszi elődje helyét. Más a helyzet azonban akkor, amikor olyan fákkal kapcsolatban keresnek meg bennünket, amelyeknek híre megelőzi a kivágást, mert ezt adott esetben meg lehet akadályozni egy erős és határozott közösségi összefogással.
Ilyen élmények és tapasztalatok hatására került be az életünkbe a fák csodálatos világa, ráadásul az évek alatt bekapcsolódtunk a klímavédelmi cselekvésekbe, így egyre jobban láthatóvá vált számunkra az is, hogy mekkora szerepük van a fáknak a környezet egyensúlyában és az emberek jóllétének biztosításában. Magánemberként már régóta használtuk Radó Dezső kiadványát és a Magyar Faápolók Egyesületének alkalmazását. Előbbivel kicsit bonyolultabb számításokkal, az alkalmazásban már egyszerűbben, néhány paraméter megadásával meg tudjuk határozni egy fa értékét és ökológiai szolgáltatásait: mennyi szén-dioxidot köt meg, mennyi oxigént termel, mennyi port köt le és mennyi víz párologtatásával segíti környezetét. Úgy gondoltuk tehát, hogy aki településfejlesztéssel foglalkozik, annak okostelefonján ott van a helye ennek az alkalmazásnak, így 2018-ban a kalotaszentkirályi Zöld Civil Országos Találkozó kiemelt szakmai fórumán bemutattam ezt az alkalmazást. A találkozón ott volt több partnerönkormányzat képviselője is, többek között Radics László, Répceszemere polgármestere, aki 1998-tól egészen 2024-es nyugdíjba vonulásáig vezette a települést, és ő vetette fel annak ötletét, hogyha az alkalmazás segítségével meg tudjuk állapítani a fák értékét, akkor miért nem tesszük láthatóvá, és mutatjuk be az embereknek?
Így indult el A fa érték! program, aminek keretein belül azt határoztuk meg célként, hogy a közösség számára fontos fáknál bemutatjuk a fák értékét, és ehhez az értékeket számszerűsítve is bemutató táblát tervezünk, amit bárki fel tud használni a településén kiemelt értéket képviselő fák bemutatása során.”
Az azóta eltelt időben milyen kihívásokkal kellett megküzdenetek és egyáltalán hogyan fogadták a közösségek a kezdeményezést?
„4-5 éve volt egy olyan pályázati lehetőség, amibe be lehetett volna építeni az alkalmazás fejlesztését, és az ennek során létrejövő egyeztetésekből kiderült, hogy a program nem tökéletes: nem pontosak a számítások, így a program továbbfejlesztett változatában az ökológiai szolgáltatások számítása rész már nem elérhető - csak az, amivel a fák anyagi értékét tudjuk kiszámítani. Ennek nem örültünk, hiszen a fák által nyújtott szolgáltatások értékének megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy kellő tisztelettel és megbecsüléssel kezeljük ezeket a matuzsálemeket, de szerencse a szerencsétlenségben, hogy a korábbi alkalmazást továbbra is használni tudjuk, így ha valaki érdeklődik a program iránt, akkor mi, a Reflex Egyesületnél ki tudjuk számítani az ökológiai szolgáltatásokat is a korábbi alkalmazással. Úgy gondolom ugyanis, hogy annak ellenére, hogy van benne pontatlan adat, fontos rámutatni arra, hogy a fáknak milyen fontos szerepük van a klímaváltozás mérséklésében, a városi környezet élhetőbbé tételében. Hiszen ne feledjük: ma már egyre több helyen jönnek szembe velünk olyan kutatások, mérések, hogy a fák milyen hatalmas erővel hűtik a környezetüket- ami a akár 7-8 klíma teljesítményét is kiválthatja egyedenként, ami nagyon fontos a hőség elleni küzdelemben a települési környezetben.
Nagy örömünkre, az elmúlt évek során lassan elindult a pozitív dominó hatás: több olyan megkeresésünk is volt, hogy „láttam itt a táblát, mi is szeretnénk ilyet”, meg persze számtalanszor átéltük a rácsodálkozás élményét is amikor kihelyeztük a táblát. Az emberek egy nagy része ebben a pillanatban találkozik először élete során azzal, hogy mit is jelent egy fa élete.
Itt tartunk most, és azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy a program sikeres, amit az is jól mutat, hogy az Európai Éghajlati Paktum közösségének magyarországi koordinátoraiként bevontuk A fa érték! programot a közösségbe, és már a közösség több tagja is magával vitte a kezdeményezést saját településére.”
Mik a legkedvesebb emlékeid a programról, és mit tapasztaltál: milyen hatással van a fákban rejlő értékek megmutatása a közösség mindennapjaira?
„2023-ban a székesfehérvári Zöld Országos Találkozón a helyi múzeum kertjében két juharfához helyeztünk el táblát. Rengetegen részt vettek a programon, és ennek hatására többen megkerestek bennünket azzal a szándékkal, hogy saját településükön is kihelyezzék A fa érték! táblákat. Pontos számot nem tudok mondani, de az biztos, hogy bőven túl vagyunk az 50 kihelyezett táblán…
De felidézhetjük Győr példáját is, ahol annak idején felmerült, hogy egy 30-40 hektáros részt terveznek kivágni egy kajak-kenu pálya miatt, és mi még az életben nem kaptunk annyi megkeresést, mint ezután a hír után. Ilyenkor látszik igazán, hogy igenis képesek megmozdulni az emberek, és bennük van az a természetes ösztön, hogy megmentsék a környezetüket. Ha ketté akarjuk szedni a világot, akkor kijelenthetjük, hogy van, akit adott esetben zavarnak a fák, mert neki fontosabb lenne egy parkoló, vagy hogy az ágakra szálló madarak ne piszkítsanak oda, a termés ne essen le - persze ők azok, akik nyáron ugyanúgy keresik a fa éltető és védelmező árnyékát. Aztán van az embereknek egy másik csoportja, akik látják azt, hogy mennyire fontosak a fák, és szeretik a fákat. Ha egy közösségben van egy gyönyörű, 2-300 évvel ezelőtt ültetett fa -főleg ha ehhez az ültetéshez egy jeles alkalom is kapcsolódik- akkor onnantól kezdve annak a fának közösségi szerepe is van: akár közösségformáló szerepe is. Én a mindennapjaimban rengeteg ilyen fát látok: például Magyarország legidősebb fáját, az Árpád-tölgyet, vagy a Tényő és Kajárpéc közötti hatos tölgyet, ami sajnos elpusztult, de a polgármester maga neveli a makkjaiból nevelt kis tölgyfákat. De említhetném Győrben a Radó-sziget platánsorát is, aminek éppen most terveznek védettséget adni.
Attól a helytől néhány lépésre, ahol most a Reflex irodája található, a belváros és a vasút közelében, korábban egy malom működött, aminek emlékét mára a helyi liget neve és egy óriás platán őrzi, amely az udvarán növekedett. Valamikor az 1800-as években ültethették, és a múlt század hatvanas éveiben, mikor Győrben megindult a házgyári társasházfejlesztés, nem lehetett tudni, mi lesz vele. Máig példaértékű döntés született: az akkori városvezetés ennek a fának a kedvéért (hogy ne kelljen kivágni) a környező épületeket egyedileg tervezte meg, ami ebben az időszakban egy abszolút egyedi dolognak számított. És a fa itt van, és most is áll, és várhatóan a jövő tavasszal ide is kikerül „A fa érték!” táblánk”
Röviden a fák ökoszisztéma-szolgáltatásairól:
A fák számos nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak számunkra, amelyek nélkül elképzelhetetlen az emberek, az élővilág és az éghajlati rendszerek kiegyensúlyozott működése. A szén-dioxid megkötésével és tárolásával mérséklik a klímaváltozást, levélfelületeiken megkötik a port és a különböző légszennyezőket, árnyékoló és párologtató hatásuk csökkenti a hőszigethatást, javítják a víz beszivárgását és adott esetben csökkentik az árvizeket is - emellett gyökérzetük megelőzi az eróziót és javítja a talajszerkezetet. Ne felejtsük el azt sem, hogy élőhelyet biztosítanak madaraknak, rovaroknak, gombáknak és kisemlősöknek; termésükkel táplálnak, fontos szerepet töltenek be a tápanyag-körforgásban, fotoszintetizáló képességük nélkülözhetetlen, és rekreációs szerepük is egyre inkább létszükség- főleg a városi, épített környezetben.
Egy átlagos fa éves CO₂-megkötése városi fa esetén 10-40 kg CO₂/év, de ha egy idős és nagy koronájú fát nézünk, akkor ez akár 100 kg CO₂/év feletti érték is lehet. Egy fa az átlagos élettartama alatt méretétől függően 1 és 10 tonna közötti szén-dioxid mennyiséget tud megkötni, és egy nagyobb városi fasor évente akár több tonna szennyezőanyagot is kiszűrhet a levegőből. Árnyékolásukkal akár tíz fokot is hűthetnek környezetükön a forró nyári hónapokban, és egy nagy lombkoronájú fa egyetlen esőzés alatt akár 150 liter vizet is visszatarthat, javítva ezzel a csapadék hatékonyabb vízelosztását és a talaj vízmegtartását. Végül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy egyetlen fa fajtól függően akár több mint 1000 fajnak is otthont nyújthat (különösen igaz ez a tölgyekre), és akár 30 madárfaj is használhat egyetlen városi faállományt.
Ha te is szeretnéd megmutatni közösségednek, hogy mit is jelentenek számára a fák, akkor keresd bátran Lajtmann Csabát, és küldd el neki az általad nagyrabecsült fa adatait is. A kezdeményezésről bővebben itt olvashatsz, és ha inspirációra van szükséged, nézz körbe, hogyan fejezték ki a számukra legkedvesebb fák értékeit más közösségek:
- Szeged
- Vikár Sándor Zeneiskola
- Komáromi Művelődési Ház
- Pannon Egyetem Nagykanizsa
- Répceszemere
- Romonya
- Alsómocsolád
- Rákosliget
- Nagykovácsi
Videó az anyaghoz itt.
Boldogasszony havába léptünk
Ezért több a magyar BÚÉK jelentése egyszerű köszöntésnél.
