Hatalmas területre érkezünk: az arányokból azonnal érzékelhető, hogy ez a gyárkomplexum nem is olyan régen még nagyságrendekkel több embernek adott munkát. 1909-ben Perczel Béla alapította az eredetileg dominógyártásra és zománctáblák gyártására szakosodott Magyar Zománczmű- és Fémárugyárat, amely az 1920-as évek második felére már komoly elismerésekkel büszkélkedhetett. A kezdetekkor cseh és osztrák területről behozott szakemberek tudása hamar sikerre vitte a vállalkozást.
A gyártási folyamatban a kezdetektől fogva kulcsszerepet kapott az innováció: saját zománcreceptet alkalmazva készítették magas minőségű termékeiket. Az 1930-as években nemcsak nemzetközi elismerés, de a nemzetközi piacon való megjelenés is tovább erősítette a Magyar zománcáru és fémárugyár hírnevét: zománctábla gyártásra szakosodott leányvállalatot nyitottak külföldön.
Az 1940-es évek első felében alapanyaghiány és energiahiány miatti átmeneti nehézségek után 1948-ban Bonyhádi Zománc Művek néven indul újra az 1944-ben leállt gyár, és ettől kezdve nemcsak a termékpaletta szélesedik ki, de a termelési volumen is jelentősen nő, majd elkezdik kiszolgálni az export-igényeket is. 1965-ben indul meg Bonyhádon a korperemes edénygyártás, és egyre komolyabb lépéseket tesznek a zománcozási munkafolyamatok gépesítésére. A Bonyhádi Zománcárugyár nevet 1981-ben veszi fel, abban az évben, amikor a Teflon bevonatú edényeket is elkezdik gyártani, illetve bejegyzik az EMA-LION védjegyet is.
Az 1990-nel kezdődő évtizedben a bonyhádi gyár megtízszerezi exporttevékenységét, és a rendszerváltásig itthon is piacvezető marad a zománcozott edények gyártásában. A '90-es évektől 8 magánszemély tulajdonosa volt a gyárnak, mára többségüket már rokonaik képviselik. A 2000-es évek a minőség tökéletesítéséről szóló időszak, amit több Magyar Termék Nagydíj és ISO minősítések is fémjeleznek.
Jelenleg a gyár két alaptevékenysége a zománctáblák készítése és a zománcozott edények gyártása.
E dióhéjban felvázolt történetből is kiderül, hogy a hamarosan 120 éves bonyhádi zománcáru üzem magaslatok és hullámvölgyek közepette vált az ország egyik legjelentősebb könnyűipari létesítményévé. Társadalmi és kulturális szerepe azonban ennél sokkal nagyobb: nagyszüleink óta minden generáció konyháinak nélkülözhetetlen eszközei a Bonyhádon készült zománcozott edények, a táblagyártásban – reklámtáblák, cégérek, utcanévtáblák stb. – pedig neves tervezők rangos alkotásai tették híressé a manufakturális üzem mestereinek munkáját.
A gyár ma kisebb kapacitással ugyan, de ugyanolyan igényességgel készít edényeket és zománctáblákat, mint fénykorában. A magas minőséget elsősorban manufakturális jellegének köszönheti: a munkafolyamatok többségét ugyanis még mindig kézzel végzik. A lemez kiszabásától kezdve a kész edényekig így közel 20 munkafázis egymásutánjából születnek meg kedvenc edényeink. A táblagyártás pedig ma is változatos igényeket szolgál ki: készülnek itt magán cégérek, utcanévtáblák, különböző jelzőtáblák, de művészeti alkotások is.
Kísérőinkkel végigjártuk a különböző termelési egységeket, hogy megnézzük, hogyan lesz az egyszerű lemezből edény és zománctábla, és ízelítőt kapjunk a zománcáru gyártás kulisszatitkaiból. Képriportunkban ezeket a folyamatokat követjük végig.
Lenyűgöző üzemcsarnokba érkezünk. Az „előszobában” rekeszekben állnak a különböző méretű edényfülek. Minden lábosnak, tálnak, fazéknak a saját arányaira szabva készülnek el a fülei, amelyeket a lemez megmunkálása után hegesztenek majd az edényekre.
Az impozáns csarnokban hatalmas prések és rácsos kosarak között vezet utunk. Minden gép egy-egy munkaállomás, amelynél a készülő edények egyetlen munkafázisa zajlik. A lemezt először kiszabják, majd a tervezett edény formájára préseik.
A szabásból adódó fölösleget konténerekben gyűjtik, és elszállítják, újrahasznosításra.
A kiszabott és formára préselt edénynek peremet is kell készíteni, ez egy másik géppel történik:
Préselés közben a készülő edény felületére különböző szennyeződések rakódnak, hiszen a gépek kenőanyaggal működnek, a fémforgácsolás pedig ugyancsak fémpor-nyomokat hagy a megmunkált lemezeken. Ezeket a szennyeződéseket zománcozás előtt le kell tisztítani, hiszen a zománc csak tiszta felületen tapad meg.
Tisztítás után ráhegesztik az edénytestekre a füleket, majd az így elkészült edénytestek először egy alapozó, szürkéskék bevonatot kapnak, amely erős kötést biztosít a lemez felülete és a színzománc réteg között.
A belső bevonatra nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági szempontok vonatkoznak. így a belső zománc általában különbözik a külső rétegtől. A belső zománc anyagából rendszeresen küldenek ellenőrző vizsgálatra mintát – így biztosítva folyamatosan a magas minőséget.
A zománcozáshoz készülő zománc is egyedi alapanyag: alapját az átlátszóra őrölt, majd megszínezett üvegpor adja, a transzparens zománcokhoz az őrlés során különböző színű festékeket adnak hozzá. Az így kapott mázba mártják az edényeket, amelyeket egy erre alkalmas forgó tárolón lecsepegtetnek, majd kiégetik őket.
A gyárban nagykonyhai edények is készülnek: 25-30 literes fazekak és lábosok is: ezek csak bizonyos boltokban kaphatók kereskedelmi forgalomban.
Az edényekre általában alap- és színzománc kerül: mindegyiket 800 °C-on égetik rá. Az újabb típusú, korperemes – azaz korrózióálló peremmel készülő – edények többnyire díszítőelemeket is kapnak. Ezt speciális zománc-matricával készítik, amelyekhez az őrölt zománc port a gyár küldi el a matrica készítőjének, majd a kész matricákat a színzománccal ellátott edényre helyezik, és ismét kiégetik.
A bonyhádi edények ma már nemcsak színükkel és formájukkal üzennek, de az edény alján látható ún. fenéktükörrel is, amely nagyon sok információt nyújt használói számára. Többek között ebből tudjuk meg, hogy milyen felületekre alkalmazható, energiafelhasználás szempontjából milyen kategóriát képvisel, és persze, hogy hol készült.
A címerben látható oroszlán a Perczel család címerére utal. Perczel Béla ugyanis annak a német eredetű, bonyhádi Perczel nemesi családnak a sarja, amelynek többek között Perczel Mór is tagja volt – címerükben három oroszlán látható.
Mi az előnye a manufakturális gyártásnak? Egyértelműen a rugalmasság! A bonyhádi gyár ugyanis képes rugalmasan alkalmazkodni a megrendelői igényekhez, így ha speciális kérés érkezik, azt is ki tudják szolgálni.
Sokféle mintával készülnek edények a bonyhádi gyárban: többek között pipacsos, levendulás, rizsmintás, geometriai mintás darabok közül választhatunk. Dimén Vanessza, az Ema-Lion Bonyhádi Zománcáru Kft. marketing vezetője azt is elárulta, melyek a legnépszerűbbek: „A fiatalok körében az újabb minták kelendőbbek, de olyan fiatal vevőnk is volt már, aki a nagymamája által használt hagyományos, piros edényekbe szeretett bele, és ebből mindkét sorozatot megvásárolta, majd újból jelentkezett, további darabokért.”.
Az edények evolúcióján a konyhatechnika evolúciója is végigkövethető: a régi sparheltek után jelentek meg a gáztűzhelyek, a villanytűzhelyek, majd pedig eljutottunk az indukciós főzőlapokig. A tűzhelyek változásával az edények is az új igények szerint készültek. Ennek megfelelően kerültek rájuk a jelzések is, amelyek alapján a vásárló pontosan tájékozódhat. A bonyhádi gyárban készülő edények jelzései alapján van sütőben, gézégők, elektromos főzőlapon, kerámia főzőlapon, radiális főzőlapon, melegen tartó lapon, indukciós főzőlapon és halogén főzőlapon használható edény, de azt is feltüntetik az edény aljén, hogy melyiket lehet mosogatógépbe tenni.
A zománcozott edények gyártásáról készült fotóinkat az alábbi képgalériában gyűjtöttük össze:
A gyárban készülő termékek közül nemcsak az edények megformálása különleges. A jellegzetes, gránitolt edénybelsőkön túl asztallapok is készülnek gránitolással. Ottjártunkkor éppen egy francia ügyfél kérésére készült kávéházi asztal-sorozat. A gránitolás ugyancsak kézimunka: a folyamatosan mozgásban tartott anyagot kézzel öntik rá a felületre, majd egy rázó szerkezeten engedik egyenletesen terülni. Utána kerül az égetőkemencébe.
A táblagyártó műhelyben legalább annyira izgalmas és változatos munka zajlik, mint az edénykészítő gyáregységekben. A táblák méretre vágása, hajlítása és hegesztése után alapzománcot kapnak, majd utána kerül rájuk a kívánt mintA.
A bonyhádi táblakészítés mestermunkái között rangos művészek alkotásait is megtaláljuk. Már Perczel Béla is olyan kiváló grafikust szerződtetett, mint Kertes Kollmann Jenő, akinek a reklám-zománcplakátjai világhírűvé tették a bonyhádi zománctábla-gyártást. A kortársak közül Nagy Judit festő és zománcművész, Stekly Zsuzsa bonyhádi zománcművész alkotásai öregbítik a manufaktúra hírnevét.
A zománctáblák készítését bemutató fotóinkat az alábbi képgalériában gyűjtöttük össze:
A bonyhádi klasszikusok a zománcgyár saját boltjában és a nagy kereskedelmi bolthálózatokban egyaránt elérhetők mindannyiunk számára, de nagykereskedelmi forgalomban Bonyhádon, Győrben és Debrecenben is.
Rendkívüli élmény volt a gyárlátogatás. A produkció kulisszatitkain és a nosztalgiát ébresztő edényeken kívül jó volt látni az ott dolgozó emberek összetartását, azt a munkaközösséget, amely a gyár valódi aranytartaléka. Elképesztő teljesítmény, hogy ma Magyarországon valódi manufaktúraként működik egy olyan üzem, amely már túl van első évszázadán, és amelynek termékein generációk nőttek fel. Rajtunk is múlik, hogy továbbélnek-e a konyha bonyhádi klasszikusai.
Nyitóképek: Németh Róbert / Roggs Fényképészet
