Hegyeshalomtól és Pozsonytól is mindössze félórányi autóútra helyezkednek el a Morva mezőn Savoyai Jenő herceg egykori kastélyai. Schloss Hof csodálatos, teraszos barokk kertje Európa legszebbjei közé tartozott. A több mint 70 hektáros terület, a barokk kastély, illetve a hozzá tartozó egyedülálló birtok egyfajta történelmi díszletként szolgál, csodálatos vidéki varázst kölcsönözve a helynek. Virágok ezrei, fák százai, frissítő szökőkutak és festői ösvények foglalják tökéletes szimmetriába ezt az egyedülálló képzőművészeti alkotást. A kertben a friss levegőn sétálva, vagy a fák árnyékában kényelmesen üldögélve élvezheti az idelátogató e csodálatos hely varázsát. De ki volt a herceg, aki megálmodta ezt a csodát? 

“Három császárt szolgáltam. Az első az apám volt, a második a barátom, a harmadik az uram.”

Savoyai Jenő 1663. október 18-án látta meg a napvilágot Párizsban, Soisson kastélyában, melynek helyén ma a Párizsi Tőzsde épülete található, mely Francois Pinault kortárs gyűjteményének ad otthont.

Savoyai apai részről a mai Olaszország, Franciaország és Svájc háromszögében fekvő Nyugati Alpok hágóinak területén uralkodó olasz eredetű Savoyai-ház francia, Savoyen-Carignan-Soissons mellékágából származik. Apai nagyszülei révén Jenő herceg mind a spanyol Habsburg, mind a francia királyi házzal rokonságban állt. Az anyanyelve francia volt, de folyékonyan beszélt olaszul, spanyolul és németül is. 

Anyai részről ősei feltörekvő újgazdagok voltak. Édesanyja a francia udvarban betöltött kiemelkedő pozícióját nagybátyjának, a mindenható Mazarin bíborosnak köszönhette, aki a kiskorú XIV. Lajos király államügyeit intézte. Családtagjai folyamatosan kivették részüket a királyi udvarban zajló botrányokból. Édesanyja, Olympia Mancini  XIV. Károllyal nőtt fel, később az ágyasa is lett, szerepét hamarosan testvére vette át. A királyi udvart Olympiának egy mérgezési botrány miatt kellett elhagynia, gyermekeit hátrahagyva Brüsszelbe ment, férje hirtelen halálát is sokan az ő számlájára írták.

A herceget törékeny alkata miatt a Napkirály papnak szánta, kis apát volt a gúnyneve, ő viszont mindent megtett azért, hogy nagyapjához hasonlóan katonai pályára léphessen. Szolgálataira azonban egyrészt anyja intrikái, másrészt saját magaviselete miatt nem tartottak igényt a francia udvarban (például hosszan, szemtelenül a király szemébe nézett), ezért 1683 nyarán, a Habsburgok, I. Lipót császár szolgálatába állt. 

Elhagyva szülőhazáját új kapcsolatokra volt szüksége, és jól használta ki távoli rokonságát hercegekkel és grófokkal, így a baden-badeni Lajos Vilmos (Török Lajos) őrgróffal, illetve a Wittelsbach családból származó II. Miksa Emanuel herceggel és bajor választófejedelemmel. Mindkettőjükkel együtt harcolt Bécs 1683-as ostromában és Buda 1686-os visszavételekor, ez utóbbit a Nemzeti Galériában található Benczúr Gyula festmény is megörökítette.  Karrierje - származásával párosuló tehetségével és ambícióival - gyorsan ívelt felfelé, hamarosan egy dragonyosezred élén állt, majd altábornaggyá, 30 évesen tábornaggyá, 40 évesen pedig hadvezérré nevezték ki. Nem riadt vissza a titkos diplomácia eszközeinek használatától sem, kiterjedt hírszerzői és besúgói hálózattal rendelkezett. 

Még a harctéren elért sikerei előtt, a spanyol Habsburg-házhoz fűződő jó viszonyának köszönhetően megkapta az aranygyapjas-rendet, amely az ausztriai Habsburgoknál is előnyt jelentett a felemelkedésben. A péterváradi csatában vívott győzelméért XI. Kelemen pápa is kitüntetésben részesítette, egy drágagyöngyökkel és a Szentlélek képével hímzett hermelines hadvezéri piros kalapot és egy ezüstmarkolatú díszkardot ajándékozott neki, melyen a pápai címer dombormű vésete volt.

Savoyai három Habsburg császár uralma alatt szolgált, felemelkedése I. Lipót 1657-től 1705-ig tartó uralkodása alatt kezdődött. I. József rövid, 1705-1711-ig tartó uralkodása alatt érte el legnagyobb politikai befolyásoló erejét. VI. Károly német római császár, (III. Károly magyar király) idején viszont a herceg ellenségeinek befolyása növekedett. Savoyai Jenő így foglalta össze karrierjét, amelyet a Német-Római Császárság oldalán töltött: ,,Három császárt szolgáltam. Az első az apám volt, a második a barátom, a harmadik az uram.„ 

Jenő herceg az 1720-as években pályafutása csúcsára ért. Mindössze pár év alatt felküzdötte magát a császári udvar legmagasabb hatalmi köreibe, és fontos kormányzati tisztségeket töltött be. Emellett tekintélyes vagyont halmozott fel, és pompában gazdag palotákat létesített, amelyek figyelemre méltó gyűjteményeknek adtak otthont. Már csak egy – társadalmi rangjának megfelelő – vidéki birtok hiányzott neki, amely még megvalósításra várt.

A Niederweiden-kastély  és Schloss Hof 

Bécstől keletre, a Duna és a Morva találkozásánál, a Morva menti Hof uradalmi birtok felkeltette a már 62 éves herceg figyelmét. Ott ideálisnak találta a feltételeket terve megvalósításához. Pusztán néhány év alatt impozáns kastélylétesítményt építtetett a meglévő kis reneszánsz kastélyból. Bővíttette a kastélyt, nagyszabású teraszkertet hozott létre, nagy kiterjedésű gazdasági birtokkal.  Eredeti tervéből, hogy csupán egy meghitt helyet teremtsen önmagának a visszavonulásra, rövid idő alatt nagyszabású építési beruházás kerekedett, amely több száz embernek biztosított munkahelyet. Jól bevált építésze, Johann Lucas von Hildebrandt mellett olyan művészeket fogadott fel, akik bécsi építési projektjeinél már bizonyítottak. A sors úgy hozta, hogy haláláig sok időt töltött a Schloss Hofban bizalmasai körében. A születésnapokhoz és vadászatokhoz hasonló események vagy egyszerűen csak a pihenés és elmélkedés iránti vágy utolsó éveiben sokszor vonzotta ide. E vonzalomnak köszönhetjük a gyönyörű kastélyegyüttes csodáját, amely teljes pompájában ma is látogatható. 

Az ember a hercegi álarc mögött

A Vénusz nélküli Mars jelzőt kapta, mert sosem házasodott meg. Egyértelmű bizonyítékok azonban a mai napig nem állnak rendelkezésre arról, hogy ennek oka valóban szexuális irányultsága lett volna. Az köztudott, hogy a 17. és 18. század uralkodói körében nem volt ritka, hogy saját nemükhöz vonzódtak, de míg a Napkirály udvarában igen látványos kicsapongásokról lehet tudni, más monarchiákban visszafogottabban zajlottak az események. VI. Károly császár például naplójával osztotta meg titkait, és II. Frigyes porosz királyról ugyanúgy csak nem bizonyítható pletykák terjedtek el, mint Savoyai Jenőről.

A Napkirály udvarában töltött éveiről sógornője, Fülöp, Orléansi herceg felesége, a Pfalzi Erzsébet Sarolta néven ismert orleansi hercegné tudósít leveleiben, és néhány látogató emlékezéseiben maradtak fenn információk a szokásairól, illetve hölgylátogatóiról. Az mindenesetre biztos, hogy két hölgy állt élete végéig nagyon közel Savoyaihoz: Eleonora Stratmann grófné és annak sógornője, Batthyány Eleonóra grófné, a “szép Lori”. Különösen Batthyány grófné személyiségét és humorát kedvelte, szívesebben beszélgetett és töltött időt vele, mint bárhol máshol. Arról, hogy valójában milyen élmények és érzelmek fűzték ehhez a viszonyhoz sajnos nincsenek fellelhető levelek, feljegyzések. Strattmann Eleonora 1692-ben férjhez ment Batthyány Ádám grófhoz. 

Savoyai korának egyik legnagyobb mecénása volt, utazásainak és hadjáratainak, valamint szintén művészetkedvelő kiterjedt baráti körének köszönhetően a legtehetségesebb, legismertebb és legtapasztaltabb művészeket bízta meg munkákkal.  Nem csak festmény és grafikai gyűjteménye, hanem az épületek belső kialakítása is erről tanúskodik. Bár a herceg magánéleti kapcsolatairól viszonylag keveset lehet tudni, az biztos, hogy korának neves gondolkodóival is kapcsolatban állt.  Jean-Baptitste Rousseau nem csak udvari könyvtárosa volt, hanem közeli barátja is. Gottfried Wilhelm Leibniz a könyvtár természettudományos könyveinek beszerzésében, valamint politikai kérdésekben segítette. Voltaire bár sosem találkozott személyesen Savoyaival minden egyes művét azonnal megküldte a hercegnek, aki azokat nagy érdeklődéssel el is olvasta és leveleiben meg is köszönte.  Mély tisztelettel átitatott barátként tekintett a francia Claude-Louis Hector von Villars francia hadvezérre, aki a csatákban ellensége volt, szövetséges és barátja volt John Churchill von Marlborough hercege, akinek oldalán többször is harcolt, és egyik legjobb barátjának számított Friedrich Karl Schönborn gróf, akivel a szoros köteléket elsősorban az építészet és szépművészet iránti rajongásuk jelentette. Bár különösebben nem volt vallásos, de ez nem akadályozta meg abban, hogy Domenico Silvio Passionei és Alessandro és Annibale Albani kardinálisokkal barátságot ápoljon. 

A lengyel örökösödési háborúban még 71 évesen is rábízták a birodalmi hadsereg vezérletét, de innen hamar vissza is hívták. Bécsi palotájában, valószínűleg egy tüdőgyulladás szövődményei okozták halálát. Temetésére csak három hónappal később került sor, a bécsi Stephans-dómban ravatalozták fel és helyezték örök nyugalomra.

Miután Savoyai soha nem házasodott meg, rokonai pozícióját próbálta az udvarban erősíteni. A dinasztia fenntartásaira irányuló nagyívű tervei unokaöccséhez és annak fiához fűződtek, azonban mindketten nagyon korán elhunytak. A herceg örököse végül egy zárdában nevelkedő unokahúga, Anna Viktoria Savoyai-Soissons-i hercegnő lett, aki 55 évesen kötött házasságot a nála 18 évvel fiatalabb József Frigyes Szász-Hildburghauseni herceggel, akinek nászajándékul ajándékozta Hof kastélyát. Pazarló életmódja miatt a férj pár év alatt felélte a vagyont, így Viktória a hatalmas örökség elherdálójaként maradt fenn az emberek emlékezetében. 

Savoyai ránk hagyott öröksége

Jenő herceg példaértékű építészeti alkotásokba fektette vagyonát, amelyek még ma is Bécs legjelentősebb látványosságai közé tartoznak. A Morva menti Hof uradalmi birtok megvásárlásakor még egy tusculum rurale – egy visszavonulásra szolgáló meghitt hely – létesítésében gondolkodott, ahogy ő maga fogalmazott. De hamar világossá vált, hogy elkapta a „fényűző építési láz”, ahogy egyik legközelebbi barátja, Schönborn Frigyes Károly gróf fogalmazott. Mindössze néhány év alatt több szakaszban nagyszabású uradalmi székhely jött létre nemcsak egy kastéllyal, hanem egy mezőgazdasági hasznosítású területtel és egy nagy kiterjedésű teraszkerttel.

Kertjei kialakításából Jenő ugyanúgy kivette a részét, mint a kastélyépületek kialakításából. Minden kastélya lenyűgöző kertlétesítménnyel rendelkezett. Akár a Belvedere Bécsben, akár a három kastély, Obersiebenbrunn, Hof vagy Niederweiden – a kerti műalkotás mindig a csillogó, fejedelmi reprezentáció színpada és egyben a teljes kastélyegyüttes fontos része volt. Jenő meghatározó szerepet játszott kertjei tervezésében, és amikor csak tehette, a „szórakoztató kertészkedésnek” szentelte idejét.

Erről “A barokk kert, mint műalkotás” című cikkünkben korábban itt írtunk.

Savoyai könyvtára 15 000 nyomtatott és 237 kézírásos műből állt. A könyveket színek szerint tárolta, pirossal jelölte a történelmi és irodalmi, kékkel a teológiai és jogtudományi, sárgával pedig a természettudományi témájú köteteket.  A szépművészeti gyűjtemény és a könyvtár mellett komolyan érdeklődött természettudományok iránt, így például csillagvizsgáló távcsövei voltak. 1717-ben pedig megvásárolt egy hét méter hosszú, a középkorból származó római utcatérképet, melyet korábbi tulajdonosa után Tabila Peutingeriana-nak neveznek, és mely mára az UNESCO Világörökség része. Szintén a könyvtár útleírásainak egy értékes darabja, és ugyancsak UNESCO Világörökség a Blaeu-Van der Hem atlasz is. 

Jenő herceg rendelkezett az egyik leggazdagabb botanikai gyűjteménnyel, amely a kezdődő 18. század legkivételesebb ritkaságait tartalmazta. Ami gyűjteménye terjedelmét és színvonalát illeti, alig volt valaki, aki lépést tudott tartani vele Európában. Savoyai Versailles mintájára egy saját állatkertet is létrehozott a Belvedere parkjában, de ebben is a legkülönlegesebbet akarta birtokolni. Az idők folyamán 39 féle emlős, 59 féle madárfaj példánya volt fellelhető. Volt például nagy szarvascsőrű madara, afrikau sturccai, sisakos kazuárja, pelikánja, flamingója, hullámos papagája, többféle keselyűje. Egy fakó keselyűje rendkívül sokáig élt, 1823-ban hunyt el. Az emlősök között volt oroszlán, puma, tigris és hiéna, de tarajos sün, gnu és rénszarvas, vagy a Schloss Hof udvarában még napjainkban is látható négyszarvú kecskék is. 

Jenő herceg életstílusát egy fizetőképes arisztokrata státuszszimbólumai uralták. Bécsi palotái berendezései közül csak pár bútor és dekoratív tárgy maradt fenn. A Párizsban és a XIV. Lajos francia király versailles-i kastélyudvarában töltött gyermekkora alatt szerzett benyomásokból ihletet merítve, Jenő herceg csalhatatlan ízlést és stílust fejlesztett ki az évek alatt. Még hadjáratai alatt és politikai küldetései keretében is tudott divatirányzatokkal kapcsolatos tapasztalatokat gyűjteni, amelyek a palotákba is utat törve olyan belső terek kialakítását eredményezték, amelyek a legfényűzőbb anyagokkal és műtárgyakkal voltak dekorálva. Jenő herceg pompa és luxus formájában fölényesen demonstrálta a bécsi udvarban betöltött rangját és diadalmas hadvezérhez méltó hírnevét. 

A barokk kor arisztokratáinál a pénz nem öncélt szolgált, hanem olyan kiadások alapját képezte, amelyek a társadalmi rangot voltak hivatottak hangsúlyozni: ez a fejedelmi háztartásvezetésben, a kastély- és kertépítésben, valamint vidéki birtokok megvásárlásában jutott kifejezésre. A földbirtok és a nép feletti uralom megfelelt az arisztokrata nagyúr akkori ideáljának. A herceg Magyarországon és az alsó-ausztriai Morvamezőn nagy kiterjedésű területek megvásárlására és kiépítésére fordította vagyonát. Szélesen elterülő vidéki birtokok, valamint az ott élő és gazdálkodó alattvaló nép földesurává vált. Ezáltal kivívta helyét a Habsburg Monarchia földbirtokos nemességének legfelsőbb ligájában.

Jenőt nyugodtan nevezhetjük a barokk kor multifunkcionáriusának. Magas születési rangja és bizonyíthatóan meglévő tehetsége révén alkalmassá vált a legmagasabb és egyben a legjobban fizetett tisztségekre, amelyeket csak be lehetett tölteni a Habsburg Monarchiában.

Savoyai Jenő öröksége ma is él, Schloss Hof csodálatos kastélyegyüttese látogatható. Az eredeti bútorokkal és gazdag textíliákkal berendezett termek, valamint a gondosan összeállított időszaki tárlat felejthetetlen élményt nyújtanak az egész családnak. A novemberig nyitva tartó Játékos szimmetria elnevezésű kiállítás pedig a barokk kertet mutatja be, és magyar nyelvű tárlatvezetéssel is látogatható minden hónap első vasárnapján és a magyar állami ünnepeken 12:00 és 14:30 órakor. Ráadásul gyerekeknek 5 éves korig a belépés ingyenes. Részletesebb információ  itt. A belépőjegyek megvásárolhatók online is itt. További információt pedig itt találnak. 

A cikk a Schönbrunn Group támogatásával keszült. 

Kapcsolódó tartalom

| 2026. március 26

A birtokteremtés művészete és a pazar luxus

Teszteld tudásodat Schloss Hofról