A gyömbér Ázsiából származik, és története többezer évre vezethető vissza. Már az ókori India és Kína területén is ismert volt mind a konyhában, mind a gyógyászatban: fűszerként, gyógynövényként és tartósítószerként is alkalmazták. „A keleti fűszerek közül legelőször a fahéj, a bors és gyömbér jutottak el Európába, de eleinte csak a Földközi-tenger partjain élő művelt népekhez, a görögökhöz s rómaiakhoz”- írja az 1938-as Vasárnapi Könyv. A feljegyzések szerint az ókorban a borok fűszeres ízesítésében töltött be fontos szerepet, méghozzá egyfajta afrodiziákumként, állítólag rózsával és korianderrel együtt volt a leghatékonyabb.
Európába Arábia délkeleti részéből hozták be a vándorkereskedők, és a 15-16. század derekán el is terjedt a kontinensen. A besztercei szójegyzékben „gember” néven találkozhatunk vele, de nem ritka, hogy gyümbérként vagy gömbérként szerepel a régi írásokban. Az évszázadok során az ételek fűszerezése és a test melegítése mellett a likőrgyártásban is nagy hasznát vették, majd a konzervipar kezdte el alkalmazni, míg végül megjelent a szájápolási termékekben, sörökben és táplálékkiegészítőkben is.
„Az orvoslásban betöltött úttörő szerepéről nevezetes olaszországi Salernói Egyetem a boldog élet receptjét ekképpen tanította: egyél gyömbért, s szeretni fogsz, és szeretve leszel, mint ifjúkorodban! Afrodiziákum hatása a portugálokat arra bátorította, hogy termeszteni kezdjék Nyugat-Afrikában. A rabszolgatáborokban gyömbérrel etették az embereket, mert ez a populáció - s így a haszon - növelésének remek módjának tűnt. A reneszánsz alatt a gyömbér viszonylag nagy hírnévre tett szert. A régi kereskedő városokban a fűszerárusok területét - legkeresettebb árucikkük után „Gyömbér utca” névvel illették. Ennek ellenére az ízesítők e klasszikusát a 17. században kialakult új konyhaművészet nem tartotta elég kifinomultnak. Néhány országban mégis népszerű maradt, mint Angliában és az Egyesült Államokban, ahol a gyömbéres kenyér és gyömbérsör immár hagyományossá vált. Az 1775-ben kirobbant amerikai függetlenségi háborúban a katonák napi ételadagjának szintén részét képezte. Néhány évtizeddel később fontos árucikknek számított a Massachusetts állambeli Salemben, amely a világ legnagyobb fűszerkereskedelmi kikötői közé verekedte be magát az idők folyamán.”- olvashatjuk a Dunabogdány egy 2020-ban megjelent történeti áttekintésében.
A népgyógyászat szerint a zsíros ételek utáni teltségérzet elmulasztásában kifejezetten hatékony, és gyógyteaként is bevethető az emésztési panaszok kezelésében. Mára azonban a megfázás, az influenza és az általános immunerősítés területein terjedt el leginkább: a friss gyömbért, illóolaját, porított változatát és a belőle készült táplálékkiegészítőket is előszeretettel alkalmazzák.
Nem is véletlenül, hiszen a gyömbér gyökere (rizómája) gazdag bioaktív vegyületekben: a gingerolok erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúak, a zingiberén pedig az illóolaj fő alkotóeleme, ami gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatású.
A tudomány jelenlegi állása szerint a gyömbérnek számos pozitív egészségügyi hatása lehet: emésztésserkentő, gyulladáscsökkentő, keringésserkentő, antioxidáns-hatású és igazoltan segíthet a megfázás és a légúti panaszok tüneteinek enyhítésében.
Trópusi növényről lévén szó, a gyömbér termesztéséhez elkél a 20-30 fokos hőmérséklet, nem beszélve arról, hogy igen hosszú tenyészidőszaka van: legalább nyolc, de inkább tíz hónap.
Hogyan termesszük otthon?
Magyarországon szabadföldön nem termeszthető, azonban konténerben, üvegházban vagy akár lakásban is próbálkozhatunk vele. Ehhez elegendő egy 25-30 centiméter mély edény, amibe tápdús, laza és könnyű szerkezetű földet teszünk, majd ebbe ültetjük el az egészséges gyömbérgumót sekélyen, szemekkel felfelé.
Világos helyre tegyük, és biztosítsuk számára a legalább húsz, de inkább 22-25 fokot, és öntözésekor ügyeljünk arra, hogy ne pangjon a víz, viszont a talaj legyen mindig enyhén nedves. A gyömbértermesztés türelemjáték: legalább nyolc hónapig kell gondoznunk, hogy saját gyömbért kaphassunk, de aki szeret kísérletezni, vagy akinek örömöt okoz, hogy maga termeli meg, neveli fel a növényt, annak mindenképpen ajánlom.
Kerti termesztésével is próbálkozhatunk, de ha kicsit utánaszámolunk, akkor hamar rájövünk, hogy egy áprilisi ültetés esetén sem lesz meg a nyolc hónapunk az októberi teleltetésig, így ebben az esetben mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy a kertben nevelt gyömbért októberben ki kell ásni, és konténerben kell teleltetni. Nem beszélve arról, hogy a hazai nyarak igencsak szeszélyesek, így a kerti gyömbértermesztés takarást és rendszeres odafigyelést igényel.
Termesztéshez legjobb a bio gyömbér- ez sokkal nagyobb eséllyel fog kihajtani. Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy ne legyen ráncos, penészes vagy puha, és csak olyan darabot fogunk tudni sikerrel termesztésbe vonni, amin van „szem”, azaz olyan pont, ahol ki tud hajtani. Környezeti körülményektől függően 2-3 hét után jelennek meg az első csírák, és további legalább 8 hónap kell a teljes érésig. Igazi türelemjáték- ez tény, de mindenképpen megéri!
A legfrissebb kutatási adatok alapján a gyömbérgyökér biztonságos napi adagja felnőttek számára maximum 4 gramm- ez nagyjából 2 teáskanálnyi mennyiség. Terhes nők és két év feletti kisgyermekek számára naponta maximum 1 grammnyi gyökér fogyasztását javasolják, két éves kor alatt pedig még tea formájában sem ajánlják.
Ha további gyógynövényes tartalmakat keres itt böngésszen.
