A UNESCO állásfoglalása szerint az írni és olvasni tudás alapvető emberi jog, a tanulás alapköve, ami nemcsak tanuláshoz szükséges, hanem egyben olyan időtöltés is, ami kikapcsol, közben pedig fejlődik az ember szókincse, kreativitása és memóriája. Az olvasás tehát egyszerre hat a képzeletre és az érzelmekre, fejleszti a jellemet, kitárja a világot, és segít a kapcsolódások megteremtésében.
A TÁRKI 2020. június 26. és augusztus 5. között kutatást végzett a teljes felnőtt magyar lakosság olvasási és könyvvásárlási szokásaival kapcsolatban- összesen 2910 kérdőív válaszait tudták kiértékelni. https://www.tarki.hu/sites/default/files/2020-09/TARKI_olvasas2020_tanulmany.pdf
Az egyik legérdekesebb adatsor a 2000-es és 2020-as eredmények összevetésekor tárul elénk, itt ugyanis szembetűnő különbségek mutatkoznak.
Míg 2000-ben a felnőtt lakosság 31%-a olvasott rendszeresen könyvet, addig 2020-ban mindösszesen 13%-uk. Még ennél is megdöbbentőbb a soha nem olvasók aránya, akik 2000-ben 27%-ot tettek ki, 2020-ban viszont már 53% volt az arányuk.
A felmérés szerint a nem olvasás egyik fő oka, hogy az emberek nagy része egész egyszerűen nem szeret olvasni, vagy nincs ideje rá. Az ezt követő okok között a TV nézés szerepel, majd a sort a rövidebb tartalmak olvasása és végül az anyagi okok zárják. 2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárolt könyvet, a legtöbben (58%) pedig a könyvek magas ára miatt nem vásároltak.
Azon valószínűleg vitatkozhatnánk, hogy ez mennyire számít jónak vagy rossznak- de a lényeg talán nem is ez. A lényeg inkább az, hogy rohanó és online térben kiszélesedő világunkban talán kicsit többször kellene visszatérnünk az olvasás valódi élményéhez, gondolva arra a több tucatnyi más szempontra is, ami miatt elengedhetetlenül fontos a megfelelő értő olvasási készség elsajátítása és rendszeres gyakorlása.
Az olvasás folyamata ugyanis az agy különböző részeinek összehangolt működését igényli. Az olvasás hatással van agyunk fejlődésére, kognitív képességeinkre és érzelmi állapotunkra is. Amikor olvasunk, az agy vizuális, nyelvi és értelmező központjai is aktiválódnak. Intenzívebbé válik a két agyfélteke közötti kommunikáció, a fokozott agyi aktivitás pedig javítja a kognitív rugalmasságot, és fejleszti a problémamegoldó képességet. A rendszeres olvasás elősegíti az új idegsejtek képződését és az idegi kapcsolatok megerősödését. Olvasás közben az agy azon területe, amely a hosszú távú memória központja, aktívabbá válik, így segítve elő a hosszú távú információmegőrzést.
Az olvasásnak köszönhetően nagymértékben fejlődhetnek empatikus képességeink, így az olvasás közvetetten hozzásegíthet az egészséges és kiegyensúlyozott emberi kapcsolataink kialakításához is. Az olvasás történeti szálának futása közben az érzelmek feldolgozásáért és szabályozásáért felelős agyi területek is aktiválódnak, ennek köszönhetően fejlődik az érzelmi intelligenciánk- és ami a legjobb: kutatásokkal sikerült bebizonyítani, hogy már napi néhány percnyi olvasás is csökkentheti a kortizol (stresszhormon) szintjét.
Az olvasásnak tehát számos előnye és pozitív hatása van, és igen sokrétűen segítheti életünket, fejlődésünket, közösségi kapcsolódásainkat. Ha egy nap csak pár percre letesszük a telefont, és a televízió helyett az olvasást választjuk, akkor már sokat tettünk annak érdekében, hogy mindazt a sok pozitív hatást, mely az olvasásban rejlik, magunk is élvezhessük. Hiszen ahogyan azt Victor Hugo is megmondta: „Olvasni annyi, mint táplálkozni.”
