Csínján a sörélesztővel!
Olvasási idő: 4 perc

Csínján a sörélesztővel!

Hasznos, de lehetnek mellékhatásai is

Számtalan helyen találkozhatunk vele: hajnövesztő kúrákban, sörökben és probiotikumokban, azonban a köztudatban számos tévhit él vele kapcsolatban. Nem csodaszer, és nem is orvosság, de vannak elismerésre méltó tulajdonságai, ezeket igyekeztünk összefoglalni.

Mi a sörélesztő? 

A sörélesztő (Saccharomyces cerevisiae) nem más, mint a sarjadzó- vagy élesztőgombák egy fajtája, amit évezredek óta használnak kenyérsütésnél, sörfőzésnél és számos más területen is. A rendelkezésünkre álló információk szerint elsőként a szőlő héján izolálták, és rájöttek, hogy a sötét színű gyümölcsök bőrén figyelhető meg egy fehér rétegként- például a szilván. Felfedezése óta a sörélesztőt használják leggyakrabban a fermentációs eljárásokban, és nagyra becsülik, mint B-vitamin forrást.

Mire használjuk? 

Az egyik legtöbbet kutatott gombafaj, aminek felhasználása igen sokrétű: a gasztronómiától kezdve a gyógyászaton át egészen a házi praktikákig. Az elmúlt évszázadokban számos kísérlettel sikerült bizonyítani, hogy több gyomor- és bélrendszeri betegség megelőzésére, illetve kezelésére is alkalmas, továbbá segíthet csökkenteni az antibiotikumokkal összefüggésbe hozható hasmenéses panaszok kockázatát.

Saccharomyces cerevisiae yeast
 Fotó: 123rf

Sörélesztő kisokos 

A sörélesztő évezredek óta fontos szerepet játszik az ételek és italok erjesztésében. A bor, a sör, az almabor, a szaké és a kenyér erjesztése mellett a talajtól és fáktól kezdve az emberi klinikai izolátumokig számos környezetből izolálták már, és a kutatók egy része szerint már a korai hominidák (emberfélék) is élesztőgombákkal erjesztették a gyümölcsöket- mindezt egymillió évvel ezelőtt. A legújabb genomikai bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy a sörélesztő Kínából származik, és a későbbi Selyemút útvonalán érkezett meg Európába, közvetlenül a mezőgazdaság megjelenése előtti időszakban. 

A top view close up of a measurement baking spoons with yeast on a white background
 Fotó: 123rf

Számunkra azonban még ennél is fontosabb Louis Pasteur munkássága és az azt követő mikrobiológiai finomítások, amelyek a tiszta törzsek tenyésztésének fejlettebb módszereihez vezették el a kutatókat. Ennek köszönhetően 1879-ben Nagy-Britannia speciális termesztőkádakat vezetett be a sörélesztő előállításához, az Egyesült Államokban pedig a 20. század fordulóján már centrifugákat használtak az élesztő betöményítésére, így teremtve meg az élesztőtermelés ipari folyamatát. A második világháború alatt végül megérkezett a Fleischmann's által kifejlesztett granulált, aktív száraz élesztő is, amit először az Egyesült Államok fegyveres erői számára készítettek olyan alternatívaként, ami nem igényel hűtést, emellett hosszabb eltarthatósági idővel és jobb hőmérséklet-tűréssel is rendelkezik.

 Fotó:123rf

„Németországnak egyik legújabb keletű, de különösen a háborúban nélkülözhetetlen ipara a sörélesztőipar. Ez az ipar néhány év alatt terebélyesedett hatalmas gyártási ággá, úgyhogy ma már tekintélyes helyet foglal el a német gazdasági életben. A sörélesztőipar alapját a vitaminkérdéssel kapcsolatban felismert igazság vetette meg: az tudniillik, hogy a sörélesztő az egyik leggazdagabb vitaminlelőhely, amely bőségesen tartalmazza a legváltozatosabb s legnélkülözhetetlenebb vitaminokat.”- olvashatjuk a Népszava 1942-es számában. 

A sörélesztő tehát nem más, mint egy élő mikroorganizmus, ami képes a cukrot alkohollá és szén-dioxiddá alakítani, gazdag B1-, B2-, B3- és B6- vitaminokban, emellett fehérjét és ásványi anyagokat is tartalmaz.

Megkülönböztetjük azonban a sörélesztő ipari változatát, amit a sörgyártás melléktermékeként ismerünk, és a táplálékkiegészítőként használható sörélesztőt, ami már egy inaktivált (azaz nem élő) állapotban kerül forgalomba por, pehely vagy tabletta formájában.

A különböző kultúrákban bőrproblémák, hajhullás, fáradtság és étvágytalanság ellen alkalmazzák, főként gazdag vitamin- és ásványianyag-tartalmára hivatkozva, emellett takarmány-kiegészítőként is találkozhatunk vele, hiszen a szakemberek szerint hasznos a baktériumflóra és az immunrendszer támogatásában. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a sörélesztő:

- energiát szolgáltathat és hozzájárulhat az egészséges bőr és haj megőrzéséhez,

- a látás javításához

- jótékony hatása lehet az idegrendszerre,

- és erősíti az immunrendszert 

- a sörélesztőben lévő króm segíthet szabályozni a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek vércukorszintjét, javítva a glükóztoleranciát

Mire vigyázzunk

Alkalmazása előtt minden esetben fontos egyeztetni orvosunkkal. A sörélesztőnek ugyanis lehetnek mellékhatásai, kiválthat nem várt folyamatokat, és adagolásának meghatározása is egyénfüggő lehet. A leggyakoribb feljegyzett mellékhatások a puffadás és a migrénszerű fejfájás, emellett ha szedése során mellkasi fájdalom, torok- vagy mellkasi szorító érzés illetve nehézlégzés jelentkezik, akkor valószínűleg allergiás reakcióról van szó, ami azonnali orvosi segítséget igényel.

A legtöbb ember számára azonban biztonsággal fogyasztható. A közhiedelemmel ellentétben azonban a sörélesztő közel sem nevezhető gyógyszernek és nem alkalmazható egyedüli terápiaként: pusztán kiegészítője, segítője lehet a szakember által meghatározott terápiának és kezelésnek.

Kapcsolódó tartalom
A tojás titkai: mitől barna a héja és számít-e egyáltalán?
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka | kertészmérnök és szociológus | 2025. szeptember 27

A tojás titkai: mitől barna a héja és számít-e egyáltalán?

A táplálkozástudományi szakemberek szerint a tojás az egyik legösszetettebb élelmiszer - egy szinte kimeríthetetlen tápanyagforrásként tartják számon. Tartalmazza a legtöbb vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst, amelyekre szervezetünknek szüksége van, sárgája pedig 65% telítetlen zsírsavból áll. B12-vitamin tartalma kiemelkedő, de gazdag foszforban, biotinban, D-vitaminban és pantoténsavban is.