A lábad is üzenhet, hogy rosszul, rossz elvek szerint éled az életed
Olvasási idő: 3 perc

A lábad is üzenhet, hogy rosszul, rossz elvek szerint éled az életed

Ortopéd orvosok sora egyre gyakrabban panaszkodik arra, hogy növekszik a talp hátsó vagy középső részén csontkinövéssel (exostosissal) jelentkezők száma. Ez pedig közel sem csak egészségügyi téma: inkább egy életmódbeli döntés kérdése, amiről sokkal többet kellene beszélni!

Mindannyian tudjuk: negyven, pláne hatvan év felett (láb)izmaink, csontjaink és szalagjaink nehezebben bírják a terhelést, miközben a leggyakrabban, különféle mértékben ugyan, de növekszik a súlyunk, és többnyire kevesebbet mozgunk, mint korábban. A kevés mozgás miatt ugyanakkor időnként ránk tör a lelkiismeretfurdalás, amiknek hatására hirtelen, kampányszerűen kezdünk edzeni, amivel olykor nagy károkat okozunk magunknak. Mert jönnek a húzódások, gyulladások, ficamok és azok a bizonyos csontkinövéseik, a sarkantyúk is. Ezek a kellemetlen dudorok az izmok eredésénél kialakuló meszes lerakódások, amik leggyakrabban a sarkon jelentkeznek, a lábszárizom eredésénél vagy a sarok talpi részén.

Bár gyakran a helytelen sporttevékenységekhez, illetve a túlsúlyhoz köthetően jelenik meg, nemcsak a hirtelen megerőltetéstől jöhet létre: kialakulhat egy rossz cipőtől vagy a nem megfelelő járástechnikától is. Jelenleg a társadalom 10 százalékát gyötri, és az érintettek között magasabb a nők aránya – vélhetőleg éppen a kényelmetlen cipők miatt.

Amennyiben azt érezzük, hogy az Achilles-ín környékén rendszeresek a húzódó fájdalmak, és főleg reggel, felkelés után, lábra álláskor szúró fájdalom van a talpunkban, nem érdemes várni, keressünk meg egy ortopéd szakembert, aki a vizsgálatok után elmondja a teendőket. Ugyanis jó hír, hogy megfelelő kezelés mellett a sarkantyúkhoz kötődő tünetek 95 százaléka megszüntethető.

Mire számíthatunk?

Ha a röntgen megállapítja a problémát, lehetséges, hogy egyszerű pihentetéssel és jegeléssel fájdalmaink elmúlnak. Az is lehet, hogy egy kenőccsel segítünk a gyógyuláson, esetleg egy puhább cipőtalp beszerzésével. Makacsabb esetekben lézerkezelés, röntgenkezelés vagy lökésterápia is indokolt lehet.  Végső esetben – ha a probléma nagyon makacs – műtétre is sor kerülhet. Azonban – s itt következik a legfontosabb mondat! – a sarkantyú az esetek döntő többségében ún. életmód-betegség! Vagyis hiába műttetjük meg akár többször is a talp különféle részeit, ha nem változtatunk azokon a beidegződéseken, amelyek az életünk mindennapjait jellemzik!

Mit kell tenni a valódi megoldásért? Először is nagyon fontos konzultálni az ortopédián a helyes testtartásról, és minden körülmények között, immár életünk utolsó percéig, járás közben, ülés közben és fekvés közben is alkalmazni kell a megtanultakat! Emellett az esetek döntő többségében fogyni kell, hogy a gerincoszlop és a talp ne terhelődjék tovább. Harmadrészt pedig találni kell olyan mozgásformákat, sportokat (jóga, tai chi, úszás), amellyel az érintett területeket kevésbé terheljük meg. Ezzel együtt természetesen érdemes alkalmazni a talp alatti kemény felületeket elhárító betéteket, akár az otthoni papucsunkban is – ezeket a boltokban 1000-2000 forintos összeg között már megvásárolhatjuk! Amennyiben speciális talpbetétet szeretnénk, az ugyan drágább, de több szakbolt is rendelkezésünkre áll, ahol a szakemberek teljesen pontosan, a lábunkhoz jól illeszkedően tudnak talpbetéteket kialakítani.

Ami viszont a legfontosabb: a sarkantyú-betegség egy üzenet arról, hogy rosszul, rossz elvek szerint éled az életed, rosszul tartod magad és túlterheled a testedet. Itt az idő változtatni!

Kapcsolódó tartalom
A világ legnagyobb templomában fa nő, az emberek szívében szeretet
Szabó Cecília | 2026. február 02

A világ legnagyobb templomában fa nő, az emberek szívében szeretet

Biztos megfordult már mindenki fejében, milyen lenne az élet, ha máshova születünk, ha valahol messze élük, ahol minden más. Például egy olyan helyen, ahol az értékeket nem számokban mérik, és a boldogság nem a vagyont, a szép házat és drága autót jelenti. Mondjuk Kambodzsában.