2017-ben jelent meg a Tudatos Vásárlók Egyesületének nagy gyümölcsjoghurt-tesztje, amelyben nem kevesebb, mint 41 fajta gyümölcsjoghurtot vettek górcső alá. A vizsgálat során a termékcímkéken található információk alapján vizsgálták meg a joghurtok cukor- és gyümölcstartalmát, és azt, hogy tartalmaznak-e színezéket, aromát vagy ún. „vitatott biztonságú összetevőket” (allergizáló hatású karragént, guargumit vagy kármint).
Érdekes eredmények születtek: a legmagasabb gyümölcstartalmú joghurt gyümölcstartalma 15 százalék volt, és csak egyetlen terméket találtak, amely nem tartalmazott adalékanyagokat. A többi, polcokon található joghurtkészítmény nem nélkülözte az aromákat és színezékeket, és a legtöbbjük gyümölcstartalma 5 százalék alatti volt. Egészen elképesztő az a tény is, hogy ezekben a termékekben több cukor volt, mint gyümölcs, közülük ötben pedig megtalálták az allergizáló összetevők valamelyikét.
A nagy csapda
A Magyar Élelmiszerkönyv így fogalmaz: „Ízesített készítmények megnevezésében utalni kell az ízesítőanyagként használt élelmiszer nevére (pl. „málnás joghurt”). Többféle ízesítőanyag használatakor a megnevezésben a meghatározó ízre kell utalni, illetve lehet az ízesítőanyagok közismert gyűjtőnevét (pl.: „erdei vegyes gyümölcsös joghurt”) is használni. Ha a terméket kizárólag aromával ízesítették, akkor a megnevezésben csak az „...ízű” kifejezéssel szabad utalni a termék jellegére”.
Na mármost, ezek az „ízű” termékek – amelyek tehát még távolról sem ismerik a nevüket adó gyümölcsöt – ugyanazon a polcon és ugyanott foglalnak helyet, ahol a legalább, valamicske gyümölccsel rendelkező társaik. Tehát ha egy gyors bevásárlás közben anyuka le szeretne kapni egy „egészséges” gyümölcsjoghurtot a polcról, akkor beteszi a kedves kis mesefigurásat a kosárba, és simán megtörténhet, hogy elsiklik a felirat mellett, vagy nem is tudja igazán, hogy mi különbözteti meg az „ízű” joghurtot a valódi gyümölcsjoghurttól. Komolyra fordítva a szót: a gyártók élelmes megoldásainak köszönhetően olyannyira belesimulnak a „környezetbe” ezek a folyékony aromahegyek, hogy
a legjobb szándéktól vezérelt joghurtvásárlás során is előfordulhat, hogy egészség helyett egy pohárnyi üres „művit” viszünk haza.
Ha tehát legközelebb megakad a szemünk egy kifejezetten gyerekeket célzó, az éppen aktuális sztármesehőssel gazdagított „eper ízű joghurtitalon”, akkor tudjuk, mielőtt megvesszük, hogy abban egy gramm eper sincs. És talán az sem utolsó szempont, hogy igencsak magas a cukortartalmuk, amit megfűszerezve egy kis aromával, színezékkel… igencsak bizarr étket kapunk.
A fejünkben élő kép vs. a valóság
Sokan szeretjük a joghurtot, és amellett, hogy finom, tudjuk róla azt is, hogy segít az emésztésben, élőflórát és probiotikumokat tartalmaz. Emellett védi és segíti a bélbaktériumok munkáját, ezáltal hozzájárul szervezetünk egészséges működéséhez. Tehát joggal várhatjuk el, hogy mikor a tejhűtőhöz érünk, akkor nagyobb kutatómunka nélkül is egészséges desszerthez vagy épp tízóraihoz juthassunk. Mert így kellene lennie. De az esetek nagy százalékában sajnos nem így van.
Sok az információ, elveszünk a marketingtrükkök sűrűjében, és sokszor nem tudjuk értelmezni vagy éppen összerakni a valós képet.
Itt van például az élőflóra esete. Azt valószínűleg mindannyian tudjuk, hogy az a tejkészítmény, amely élőflórát tartalmaz, bélrendszerünk nagy barátja. De mi is az az élőflóra? Az élőflórás joghurtok olyan készítmények, amelyek nem kaptak utólagos hőkezelést, ezért a hozzájuk adott mikroorganizmusok életben maradnak, ezek pedig az emésztőrendszerünkbe jutva a természetes bélflóránk részévé válhatnak. Az a joghurt viszont, ami hőkezelésen esik át, nem rendelkezhet élő kultúrával, ugyanis a hőkezelés a romlást okozó mikrobák mellett a hasznos szervezeteket is elpusztítja. A termék így tovább eltartható, de kevésbé „hasznos”. Ha tehát azért kanalaznánk joghurtot, mert élvezni szeretnénk jótékony hatásait, akkor máris kilőttünk egy kategóriát: felejtsük el a hőkezelt termékeket!
A következő a gyümölcs kérdése. Az egyszerűség kedvéért vegyük az epres joghurt esetét: a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint epres joghurtnak csak az a készítmény tekinthető, aminél az epertartalom eléri a 4 százalékot. És itt jön a gyártói leleményesség: nem kevés olyan termék van a polcokon, amelyek címkéjén „eperkészítmény” szerepel az összetevők között, ami közel sem azonos az igazi epertartalommal, mert ennek a készítménynek csak egy része állhat eperből. És emlékezzünk arra is:
az eperízű joghurtba nagy eséllyel eper nem is kerül, ízét aromával, színét színezék hozzáadásával érik el.
Következzen a cukor! A legtöbb gyümölcsjoghurt címkéjén a cukor a második helyen áll. Ez azt jelenti, hogy a második legnagyobb mennyiségben előforduló összetevő. Ha találomra leemelünk pár szimpatikus joghurtot a polcokról, a címkék tanulmányozása után megdöbbenhetünk: átlagosan 12-13 g cukrot, vagyis 4 kockacukornyi mennyiséget tartalmaznak. Elmentem, megnéztem. Valóban így van. És mielőtt pánikszerűen rohannánk a light verziókért, óvatosságra kell intenem: az édesítőszeres termékek zömében megtalálható, szintetikusan előállított édes anyagok sokszor rosszabbak, mint a cukrok, mivel megnehezítik a test számára a szénhidrátok lebontását. Sőt, a plusz rossz hír: az étvágyat sem csillapítják. Például tudták-e, hogy ezeket az édesítőszereket disznók takarmányaiban is használják, méghozzá étvágynövelési céllal?
Elmentünk, megnéztük, ledöbbentünk
Megkértem egy jóbarátomat, hogy kísérjen el egy joghurtfeltérképező túrára. Szerettem volna minél objektívebb maradni, és mivel mi szigorúan csak Szandra néni házi joghurtját esszük, kellett valaki, aki segít a választásban. A polcok előtt állva azokat a termékeket céloztuk meg, amiket szülőként először megvennénk gyermekeinknek. Kivettük az összes mesefigurás látványcsodát, amikért gyermekeink minden bizonnyal rajonganának, és az olyan termékeket, amelyek neve, reklámszövege kellően csalogat. Tíz címkét elemeztünk, és a számok elég elkeserítőek:
- A tízből nyolc esetben második helyen szerepelt a cukor az összetevők listáján. A maradék két esetben a harmadik helyet foglalta el, de rögtön utána a glükóz-fruktóz szirup állt a negyediken – becsapva éreztem magam. A grammok sem voltak alacsonyak: 10 gramm alatti cukortartalom egy termék esetében sem volt, a tíz gyümölcsjoghurt egy pohárnyi cukortartalma 10,3 és 14,1 gramm között mozgott. Ez azt jelenti, hogy legkevesebb 11 százalék a cukor aránya a termékben, de volt olyan is, ahol 16 százaléka volt cukor.
- Még izgalmasabb a gyümölcs kérdése. A termékek fele alig érte el a 2 százalékos gyümölcstartalmat, és találkoztunk a becsapós fajtákkal is: 15 százalék eperkészítményt tartalmaz, amelynek mindösszesen 41 százaléka eper (de az is csak a sűrítményből készült püré), és ebben az eperkészítményben bőven van még plusz cukor, keményítő, aroma, színezék, miegymás… Egy kis matek, és máris más képet kapunk a valódi gyümölcstartalomról. A kedvencem egy áfonyajoghurt volt, aminek nagy betűkkel hirdetett gyümölcstartalma 22 százalék, ám jobban elolvasva látjuk, hogy ez is csak áfonyakészítmény, aminek 40 százaléka az áfonya, a többi cukor, keményítő és a szokásos adalékanyagok. Így a végén nem több, mint 8,8 százalékos gyümölcstartalom jön ki – természetesen sokkal apróbb betűkkel jelezve.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ezúttal kifejezetten a gyermekcsalogató termékeket válogattuk. Minden bizonnyal vannak már sokkal egészségesebb termékek is a polcokon, de mi arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek egy átlagos családi vásárlás során milyen termékekkel tölthetik meg kosarukat. A hűtőben válogatva megkérdeztük a hasonlóan finomságot kereső anyukákat is, úgyhogy választásaink közel sem voltak alaptalanok…
Útravaló
Joghurtot bizony sokat eszünk. A tejtermékek fogyasztásának gyakorisági rangsorában a tej, vaj és a sajt után a negyedik helyen áll: minden 3-4. napon az asztalunkra kerül. És jól is van ez így, hiszen egészséges. Én sem lebeszélni akarom a kedves olvasót ezekről a finomságokról, pusztán igyekszem felnyitni a szemét, és megmutatni, hogy mennyivel tudatosabb döntések meghozatalára lenne szükségünk egészségünk megőrzése érdekében.
Mert az egészség az egyik legnagyobb kincsünk, ezt sose feledjük!
Tudom, hogy nehéz. Főleg kisgyerekek mellett, ezt én is naponta tapasztalom. De muszáj belátnunk, hogy minden alkalommal, amikor engedünk egy olyan csábításnak, amiről tudjuk, hogy nem tesz jót nekünk (és főleg gyermekeinknek) saját magunktól vesszük el a lehetőséget. A lehetőséget, hogy évek múltán is egészségben éljünk.
Ismerik azt a mondást, hogy a test nem felejt, ugye? Mert tényleg nem felejt. Azt hisszük, ha valaminek nem jelentkezik azonnali hatása, akkor az nincs is. És ez a legnagyobb tévedés. A szervezetünk egy bonyolult, izgalmas, igazán sosem megfejthető rendszer, aminek minden apró eleme kulcsfontosságú, és ami minden egyes hatást érez és megjegyez.
Együnk joghurtot, igen! De keressük azokat a termelői termékeket, amelyek megfelelő körülmények között tartott állatok tejéből készülnek, minden értéket és hasznosságot megőrző eljárással kerülnek az üvegbe, nincs bennük egy várfalnyi cukor, nincs bennük felesleges szín, illat és íz, csak a valódi (és megfelelő körülmények között termelt) gyümölcs. Ráadásul igazi élmény lesz felfedezni a natúr joghurt valódi ízeit, és egy kis fagyasztott vagy friss gyümölcs vagy egy házi lekvár hozzáadásával olyan desszert készülhet, aminek a bolti termékek a nyomukba sem érhetnek. Megéri esélyt adni neki!
Ha tetszett ez a cikk, talán tetszeni fog az az írás is, amiben szerzőnk az élelmiszeripar hajmeresztő csalásainak nyomába eredt.
