Mi mindenre hat a bélflóránk, és mi árthat neki?

Egészség

Egy.Életem

Mi mindenre hat a bélflóránk, és mi árthat neki?

Az egészség a vastagbélben kezdődik – ezt a mondatot leginkább a helyes táplálkozás vonatkozásában szoktuk emlegetni, de többféle kontextusban is igaz. A bélflóránk egészségétől függ ugyanis a gyógyulásunk is, pontosabban az egyes betegségekre szedett gyógyszerek hatékonysága, továbbá az immunválaszunk. Eközben viszont nemcsak az antibiotikumok, hanem más gyógyszerek is képesek károsítani. Segítenek-e a probiotikumos készítmények?

Amikor a mikrobiom projekt keretében feltérképezték az emberrel együtt élő jótékony baktériumokat, amelyek a bőrön, a tüdőben és a bélben töltenek be kulcsszerepet egészségünk védelmében, arra is fény derült, hogy nemcsak az antibiotikumok képesek roncsolni a bélflórát, hanem más gyógyszerek is. 2018-ban a Nature folyóirat hasábjain jelent meg egy tanulmány egy olyan vizsgálatról, amelynek során több mint ezer hatóanyag hatását elemezték a kutatók negyven reprezentatív bélbaktérium esetében. Ezek szerint 25 százalékuk károsítja a bélflórát, egyébként az antibiotikumhoz hasonló hatást kiváltva.

Ilyen gyógyszerek például a savcsökkentők, a non-szteroid gyulladáscsökkentők, de egyes vérnyomáscsökkentő készítmények is.

Miért probléma a mikrobiom károsodása?

Az emberi bél természetes módon több száz különböző baktériumfaj közösségeit tartalmazza, amelyek fontos szerepet játszanak az egészség és betegség szempontjából, ezeket nevezzük bélmikrobiomnak. A mikrobiom – a saját géntérképünkhöz hasonlóan – egyedi, csak ránk jellemző összetételű, és ezzel a komponens-struktúrával képes személyre szabott módon kifejteni bélvédő funkcióját. A baktériumfajok összetétele jelentősen eltér az egyes embereknél, és korábban kimutatták, hogy

a saját mikrobiomunk számos betegség, valamint az elhízás kialakulásával is összefüggésbe hozható, köze van a szerveztünk által adott immunválaszok hatékonyságához és a mentális egészségünkhöz is.

Viszont a jelenleg a Földön élő emberek populációja történetileg a legtöbb gyógyszert fogyasztó generáció. Több olyan betegség is van, amelynek kezelésében akár évekig is egyszerre többféle gyógyszert kell szedniük az érintetteknek, és bár ezeknek köszönhető a tüneti kezelés és a szervi gyógyulás, számolnunk kell a mellékhatásokkal is.

Az EMBL Heidelberg Bork-csoportjának kutatói is a fentiekhez hasonló eredményre jutottak, egy több mint húsz európai intézetet tömörítő európai konzorciummal együttműködve: eszerint számos, általánosan használt gyógyszer erőteljes hatást gyakorol a bélmikrobáinkra, mint a kardiometabolikus rendellenességek kezelésére használt gyógyszerek és az antibiotikumok. A kutatási eredményeket összefoglaló, ugyancsak a Nature-ben, 2001-ben publikált tanulmányból az is kiderült, hogy az öt év alatt több antibiotikum-kúrán is átesett betegek esetében a bélflóra egészsége jelentős mértékben csökkent. Ezt az eredményt erősíti egy másik tanulmány is, amelyből kiderül, a gyakori gyógyszerek felhalmozódhatnak a bélbaktériumokban, megváltoztatva azok működését, potenciálisan csökkentve a gyógyszerek hatékonyságát.

 

Gyulladások, elhízás és a probiotikumok mítosza

A kutatások már az 1950-es években bizonyították az antibiotikumok hozamfokozó, azaz elhízást segítő hatását, azóta pedig már azt is tudjuk, hogy a világ anti­biotikum-felhasználásának jelentős részét ez teszi ki, nem a gyógyászati cé­lok: az állatoknak készített takarmányokba ezért kevernek antibiotikumot. A humán kezelések vizsgálatából az is kiderült, hogy már a prenatális időszakban fogyasztott antibiotikumok is kihatnak a csecsemő súlygyarapodására: növelik a későbbi elhízás kockázatát, akárcsak a csecsemőkorban kapott antibiotikumkúra.

Ez ugyanis a bélflórában felhalmozódik, és hosszú távon képes befolyásolni a szervezet működését.

Azt is több tudományos kutatás kimutatta, hogy a normál testsúlyú és az elhízott emberek bélflórája között jelentős különbségek vannak.

Az elhízásjárvány egyik oka tehát az antibiotikumok széles spektrumú használatában is keresendő.

A bélflóra legfontosabb szerepe a szervezet védelme a különböző fertőzésekkel szemben, éppen ezért sérülése, gyengülése jelentősen csökkenti az immunválaszokat, sőt, gyógyszerek hatására akár meg is fertőződhet. A túlzott antibiotikum-használat egyik mellékhatása lehet az úgynevezett Clostiroides difficile fertőzés, amely súlyos hasmenés formájában jelentkezik, súlyos esetben akár halált is okozhat, és probiotikumokkal próbálják megelőzni.

Az orvosok 60 százaléka ír fel probiotikumokat antibiotikumos kezelés mellé, abban a hitben, hogy ezek erősíthetik a betegek immunrendszerét, és megvédik a bélflórát a gyógyszerek mellékhatásaitól. Széles körben elterjedt a köztudatban a probiotikumok áldásos hatása, pedig arra vonatkozóan igen csekély tudományos bizonyítékkal rendelkezünk, hogy ezek valóban képesek-e hatékonyan kifejteni védelmi funkciójukat – többek között az sem bizonyított, meg tudnak-e telepedni a béltraktusban.

 

Mit tehetünk bélflóránk védelmében?

A probiotikumok használatával kapcsolatos kételyek után felmerül, miként tudjuk megvédeni bélflóránkat a gyógyszerek károsító hatásával szemben. Adja magát a laikusok számára is egyértelmű válasz: egészségünk megőrzésével, azaz betegség-prevencióval, amelynek különböző eszközei lehetnek. A helyes táplálkozás, a megfelelő stresszkezelés, a munka-szabadidő egyensúly, a mentális egészségvédelem, a rendszeres mozgás és érzelmi feltöltődés mellett hatékony lehet az időszakosan gyakorolt böjt és a tisztítókúrák is. Bélflóránk ugyanis szennyezett környezetünk által is károsodhat, hiszen a légszennyezés, a növényvédelem, a különböző tisztító- és tartósítószerek több méreganyagot juttatnak szervezetünkbe, mint valaha az emberiség történetében.

Gyakran felmerül a kérdés: hogy lehet, hogy nagyanyáink idejében kevesebb gyógyszer állt rendelkezésre, mégis egészségesebbek voltak az emberek? Ez nyilván erős torzítás, hiszen elődeinknek sokféle járvánnyal és gyógyíthatatlan betegséggel kellett szembenézniük, nem beszélve a lényegesen magasabb csecsemőhalandóságról és egyéb, ma már könnyedén megelőzhető végzetes betegségekről. Ugyanakkor való igaz, az időskort megért emberek többsége lényegesen kevesebb gyógyszert szedett élete során 50-100 évvel ezelőtt, mint manapság, és bajaikat igyekeztek természetes módon orvosolni. A böjtölés többek között ezért épülhetett be a kultúrába, és vallási rendszereink mindegyikében is a megtisztulást, testi és lelki méregtelenítést szolgálja – a megelőzés eszköze.

 A cikk megjelenését az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete támogatta

Ajánljuk még:

„A kórházban felnőtté kell válni” – Moustafa Adelmár gyógyulásának története

Mindössze 15 éves volt a magyar-szír származású Moustafa Adelmár, amikor a kórházban közölték vele: rosszindulatú csontidegdaganat támadta meg a szervezetét, Ewing-szarkómája van. Tíz hónapra a Tűzoltó utcai Gyermekklinika lett az otthona, haragudott mindenkire, hogy miért pont vele történik mindez, mit tett, amiért ezt kapta. A kórházban először bezárkózott, de aztán egy betegtársában barátra talált. Ez a barát később elvesztette a rák elleni harcot, de emlékét, közös történetüket egy tetoválás formájában Ádi örökre a testén őrzi. Két éve tünetmentes, hálás az orvosoknak és a nővéreknek, hogy túlélte a betegséget.

 

Már követem az oldalt

X