Íme a világ 5 legpusztítóbb járványa

Természetesen, ha a tényeket nézzük, nem ennyire durva a helyzet: a COVID-19 (ahogy most már hivatalosan nevezik) nagyjából csak az esetek 2 százalékában halálos, és az áldozatok akkor is többnyire rossz egészségi állapotban lévő emberek (akikre például a sima influenza is veszélyes lehet), a fertőzöttek nagy többsége pedig úgy vészeli át a betegséget, hogy komoly tüneteket sem észlel magán. Eddig egyébként kevesebb mint háromezren haltak meg a járvány kitörése óta (összehasonlításként: az egyszerű influenza minden évben félmilliónál is több áldozatot szedhet világszerte). A pánikot (ahogy történt a SARS, az ebola vagy a lépfene esetében is) leginkább az ismeretlentől való félelem gerjeszti, nem pedig a tényleges veszély. Hogy kicsit átérezzük, milyen egy valóban félelmetes járvány, következzen egy lista a világtörténelem 5 legdurvábbjáról, időrendben!

1. Antoniusi pestis: körülbelül 5 millió áldozat

Az első igazán nagy és feljegyzett járvány Kr. u. 165-ben csapott le a Római Birodalomra, és mai tudásunk szerint nem pestis, inkább himlő lehetett. A betegséget valószínűleg a Közel-Keletről hozták be az ott szolgáló katonák, és nem kevesebb, mint 15 évig tombolt a Birodalomban. Dio Cassius római történetíró szerint volt olyan időszak, amikor a betegség napi 2000 (!) áldozatot követelt Rómában, ez pedig nagyjából a fertőzöttek negyedét jelentette. Valószínűleg a járvány okozta Lucius Verus és Marcus Aurelius császárok halálát is, és komolyan megroppantotta a birodalom hadseregét.

2. Középkori pestis, 1346-1353: 75-200 millió áldozat

A Yersinia pestis-baktérium a Selyemút felől érkezett Európába, valószínűleg a kereskedőhajók patkányai, pontosabban a patkányok bolháinak segítségével, és ha már itt volt, hatalmas pusztítást végzett: a kontinens lakosságának 30-60 százalékát vitte el, és a bolygó 14. századi 475 milliós összlakosságát is 350-375 millióra csökkentette. Európának körülbelül 200 évébe telt, mire újra elérte a pestis előtti lakosság számát, de voltak olyan régiók (például Firenze), ahol ez csak a 19. században történt meg. Ráadásul a pestis rendszeresen visszatért ezután is, egészen a 20. század elejéig.

3. Spanyolnátha, 1918-1920: 50 millió áldozat

A 20 millió ember halálát okozó első világháborút a 20. század egyik legnagyobb tragédiájaként tartjuk számon a mai napig, de sokszor elfelejtkezünk arról,

hogy az azt követő spanyolnáthajárvány több mint kétszer annyi áldozatot szedett, alig több mint két év alatt.

A legtöbb influenzajárvány általában a nagyon fiatalok és a nagyon idősek között szedi a legtöbb áldozatot, de különös módon a spanyolnátha leginkább a fiatal felnőttekre volt veszélyes. A betegség a nevével ellenétben nem Spanyolországból terjedt el: a név azért ragadt rá, mert amíg a háborúzó országokban a cenzúra nem engedte, hogy a sajtó írjon róla, addig a semleges Spanyolországban szabadon lehetett róla tudósítani.

4. Ázsiai influenza, 1957-58: 1-4 millió áldozat

A H2N2 vírus altípus először 1957 februárjában jelent meg egy dél-kínai tartományban, és néhány hónap alatt az Egyesült Államokba is eljutott, ahol körülbelül 70 ezer ember haláláért volt felelős. Különösen sok áldozatot szedett az idősebbek körében. Sajnos a védőoltások gyártása csak akkor érte el a csúcspontját, amikor a járvány már elmúlt.

5. HIV/AIDS: 32 millió áldozat

1976-os megjelenése óta körülbelül 75 millió ember fertőződött meg HIV-vírussal, és összesen 32 millióan haltak meg miatta. Jelenleg körülbelül 38 millió HIV-fertőzött él a világon, és bár ma már tudjuk, hogy a HIV-fertőzés nem jelent automatikusan halálos ítéletet, (mert gyógyszerekkel a terjedése is megelőzhető), azért az mindenképp riasztó, hogy manapság (főleg a fiatalok körében) egyre kevésbé divat az óvszer használata, ez pedig megnehezítheti az ellene folytatott küzdelmet.