Kígyóméreg: képes ölni, de meg is menthet minket

Az ókori görög istenség, Aszklépiosz botja egy szinte mindenki által ismert szimbólum. A gyógyítás művészetét tárja elénk: a kígyó – amely képes levedleni a bőrét – a megújulás, az újjászületés és a termékenység jelképe, a bot pedig a hatalom és a gyógyítás istenének megtestesítője.  Találkozhatunk vele az Egészségügyi Világszervezet vagy a Mentőszolgálat logójában is, de az élet csillagán is ott tekeredik. Nem véletlenül. A kígyónak ugyanis nemcsak mitológiai, hanem egyre inkább komoly orvostudományi vonatkozásai is vannak.

Kígyóméreg a gyógyításban

A legenda szerint VI. Mithridatészt két csatája során is úgy mentették meg a sámánok, hogy sebeit vipera mérgével kezelték. A hagyományos kínai és indiai orvoslás már évszázadok óta alkalmazza gyógyításra a kígyómérget, ez pedig szép lassan a nyugati orvoslásba is begyűrűzött, főleg mint fájdalomcsillapító szer.

Az első komoly áttörést Hugh Alistair Reid angol orvos felfedezése jelentette, aki kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a maláj vörösszájú mokasszinkígyó mérge alkalmas a mélyvénás trombózis megelőzésére. Rájött, hogy a kígyó fehérjebontó toxinja kiiktatja az alvadásban közreműködő vérfehérjét, és így a vérrögképződést is megakadályozza. Ennek az úttörő felfedezésnek köszönhetően dobták piacra az Arvin nevű vérrögképződés-gátló szert a hatvanas években.  

És nem csak ez az egyedüli gyógyszer, amely a kígyóméregnek köszönheti létrejöttét. A magas vérnyomás kezelésére gyakran alkalmazott ACE-gátló szereket például a Brazíliában honos Jararacussu mérgéből fejlesztették ki a hetvenes években. Felfedezése a véletlennek köszönhető: a brazíliai banánültetvényeken dolgozó munkásokat viszonylag gyakran érte kígyómarásos baleset. A marástól elájultak, és hirtelen leesett a vérnyomásuk. Miután ezekre az összefüggésekre fény derült, a kutatóknak sikerült kivonni a kígyó toxinjából azt az összetevőt, amely a vérnyomásesést okozta, és nemsokára megjelenhettek az első gyógyszerek.

A Jararacussu mérgében rejlő lehetőségek szinte határtalanok: egy brazil kutatás szerint a benne lévő molekula gátolja a koronavírus szaporodását a majomsejtekben, ami egy lehetséges első lépés a COVID-19 vírus leküzdésére szolgáló gyógyszer megalkotása felé. De például a szarvasmarhák tőgygyulladásának kezelésében is ígéretes eredményeket sikerült elérni. 

A világon több mint 2500 mérgeskígyó-faj él.

Amennyire maguk az állatok, úgy mérgeik is különböző hatásúak, ezért az orvostudomány szinte minden területén érdemes velük kísérletezni. A fekete mamba mérgében található fehérjék például a savérzékelő ioncsatornákra hatva szüntetik meg a fájdalmat. A tunéziai kígyó mérgében található PLA2 nagy szerepet kaphat a daganatok gyógyításában. A tengeri kígyók mérge antibiotikus és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. A kínai kobra (Naja Naja atra) mérge (NNAV) a vesekárosodással veheti fel a harcot. A sírvipera, vagyis a Macrovipera lebetina mérgéből nyerik a reuma és radikulitisz gyógyszereit, valamint a mandulaműtét során alkalmazott vérzésgátló készítményeket. És még sorolhatnánk...

A legnépszerűbb készítmény a recept nélkül is kapható kígyóméregkrém nyugtató hatású, alkalmas oszteoporózis, fájdalom, ízületi- és érgyulladás kezelésére.

A kozmetikai iparban a legkedveltebb és leggyakrabban használt kígyóméreg a Wagler-bambuszvipera mérge, amely állítólag kitűnő ránctalanító hatással rendelkezik. Úgy tartják, hogy az ilyen készítmények csökkentik a mimikai ráncok kialakulását (illetve azok elmélyülését), visszafogják az arcizmok összehúzódását, blokkolják a sejtfalban található receptorokat, és ezeknek köszönhetően a mimikai ráncok kisimulnak, majd eltűnnek. Ezt a magam részéről azért fenntartásokkal kezelném… 

Manapság már tucatnyi kígyóméreg alapú termék kapható a boltokban a legkülönfélébb panaszokra: gyulladások kezelése, nyugtatás, stresszkezelés, sérülések, zúzódások kezelése, görcsoldás, fájdalomcsillapítás, isiász és lumbágó kezelése – a vadonban oly veszélyes mérgek mindezekben segítségünkre lehetnek. Használatukkal kapcsolatban azonban érdemes előre egyeztetnünk orvosunkkal, mert vannak olyan esetek, amikor kifejezetten kerülendők. Ilyen a veseelégtelenség, szívbetegségek, terhesség, allergiás reakciók és az epe betegségei.

Nincs tudomány újítás nélkül

Holland kutatóknak köszönhetően lehetővé vált kígyóőssejtekből petricsészében növő miniszerveket létrehozni, amelyek mérget termelnek. Az utrechti Hubrecht Intézet Hans Clevers vezette kutatócsoportja létrehozta a kígyó méregmirigyének miniatürizált másait, amelyek a természetes mechanizmusokhoz hasonlóan termelik a kígyóméreg toxinjait. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a gyógyszeralapanyagként szolgáló mérgek előállítása/beszerzése sokkal könnyebb lesz, hiszen többé nem kell élő mérgeskígyók mérgét lefejni.

Hogy végső soron mekkora szerepet fog betölteni az orvostudományban a kígyóméreg, azt egyelőre nem tudni, de ha jobban beleássuk magunkat a kapcsolódó kutatásokba, akkor egyértelműen látható, hogy számos területen megbízható, bevált alapanyagként tartják számon. Érdemes azonban vigyázni az online vásárlással: sok a hamisítvány, nem megfelelő tartalommal rendelkező termék. És bár evidencia, mégis fontos kiemelnem: senki ne avanzsáljon át önjelölt kígyószelidítővé vagy méreggyűjtővé! A kígyómarás nem játék, akár halálos is lehet! Csak óvatosan!

Nyitókép: Miguelrangeljr/Wikimedia