Fogat fehérít, segít a méregtelenítésben, és talajjavítóként sem utolsó: az aktív szén ereje

Egészség

Fogat fehérít, segít a méregtelenítésben, és talajjavítóként sem utolsó: az aktív szén ereje

Aki még ismeri felmenői házi praktikáit, az pontosan tudja, hogy a széntablettának minden háztartásban helye van. És bár hagyományosan csak bélrendszeri fertőzések esetén kerül elő a fiókból, valójában ennél sokkal színesebb felhasználási módokat rejt. 

Életek kockáztatása és a szén

Az elmúlt évszázadok kutatói annyira hittek a szén mindent elsöprő erejében, hogy még saját életüket is képesek voltak kockára tenni, hogy bizonyítsák: a hatóanyag még súlyos esetekben is életeket menthet.

Volt egyszer egy Pierre-Fleurus Touéry nevű kutató, Montpellier gyógyszerésze, aki nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy saját magán bizonyítsa a szén áldásos hatásaival kapcsolatos elméleteit. 1831-es megdöbbentő kísérlete során a halálos sztrichnin adag tízszeresét vette be, majd rá 15 gramm szenet fogyasztott – mindezt a Francia Orvostudományi Akadémia előtt. Érdekes, hogy Tourey-t kifütyülték, kísérletét nem ismerték el, és még az sem győzte meg a közvéleményt, hogy sikeresen túlélte a performanszt. Bár szakmai elismerést és nagy áttörést nem hozott neki az eset, valamit mégiscsak elindított: kutatók tucatjaiban ültette el az érdeklődés csíráit.

A sztrichnin egy nagyon erős méreg, neve a farkasmaszlag nevű növény tudományos nemzetségnevéből (Strychnos) ered. A méreg bevétele után körülbelül fél óra múlva kisebb görcsök jelentkeznek, majd az egész testre kiterjedő heves görcsroham jön, többször egymás után, végül a légzés megszűnik, az arc elkékül, és segítség híján bekövetkezhet a halál. 1846-ban Garrod, az angliai Aldersgate Medical School kutatója végezte az első hivatalosan is bejegyzett kísérletet arról, hogy a szén megállíthatja ezt a folyamatot.

Garrod a szén hatékonyságát vizsgálta több méreggel szemben, köztük a sztrichninnal. Hasonló megfigyeléseket tett Angliában Graham és Hoffmann, akik halálos mennyiségű sztrichninnel tesztelték a szén működési mechanizmusait, és kimutatták, hogy a szén valóban kiszűri a mérget. Hort amerikai orvos 1834-ben sikeresen kezelt szénporral egy higany-bikloriddal mérgezett beteget. A szenet 44 órával a mérgezés után adták be, és a feljegyzések szerint „nagy megkönnyebbülést nyújtott”. 1848-ban B. Howard Rand philadelphiai orvos követte Garrod tanulmányait, és ő volt az első, aki a szén hatékonyságát már nem állatokon, hanem embereken vizsgálta – beleértve önmagát is. 

Az 1960-as években két orvos, Holt és Holz odáig merészkedtek, hogy be akarták jegyeztetni a szenet a gyógyszerkönyvbe, és nem puffadás vagy puffadás elleni gyógyszerként, hanem a mérgek sürgősségi ellenszereként. „Egy üveg szén minden gyógyszeres polcon sokat segíthet a súlyos mérgezések leküzdésében. A szenet palackban kell tárolni – nem dobozban vagy kartonban, fekete palackban, hogy vonzza a tekintetet” – állították.  

Érdekesség, hogy a Zanzibár szigetén élő Colobus majmok olyan növényeket is képesek megenni, amelyek számukra mérgezőek, ilyen az indiai mandula magja vagy a mangó levele. A természet pedig csodálatos doktor: azért, hogy ne legyen bajuk, a majmok faszenet kutatnak fel és esznek meg, hogy közömbösítsék a méreganyagokat.

A szén használata napjainkban

Bár a szén gyógyító karrierje nem ívelt meredeken felfele, az elmúlt évtizedekben a szénterápia új változata is kialakult. Ilyen például a többadagos terápia, a szén hemoperfúzió és az új „szuperaktív” szénkészítményekkel történő kezelés. 

Az aktív szén használata

A Carbo activatus, vagyis az aktív szén már régóta alkalmazott „tisztító”: a történészek szerint már időszámításunk előtt 1550-től alkalmazzák ételmérgezések esetén. Az aktív szenet növényi anyagokból, szenesítési eljárással készítik. A szén aktív felülete nagy (ezen a felületen kötik magukhoz a baktériumokat, vírusokat, így akadályozzák meg azok felszívódását).  Egy gramm szén felülete körülbelül 1,89 teniszpálya (11 m x 24 m) méretének felel meg, tehát több, mint 500 négyzetméter nagyságú.

Az élet számos területén használják: haditechnikában (gázmaszkok), háztartási gépekben (konyhai elszívók), a vegyiparban, a gyógyszeriparban, de például a kedvelt cukorka, a Negro színezésére is. A víztisztításban vállalt szerepe is igen jelentős, az utóbbi években sorra kerülnek elő a használatán alapuló víztisztítórendszerek és fejlesztések, legyen szó ivóvízről vagy az uszoda vizének tisztításáról

Az aktív szén nemcsak megköti a mérgeket, de egyben semlegesíti is őket a gyomor-bélrendszer teljes hosszán. Mivel az aktív szén nem emésztődik, így kiürülésekor a megkötött méreganyagok is vele együtt távoznak. Magyarországon tabletta és kapszula formájában kapható, de mérgezés esetén oldatban alkalmazzák, mivel így gyorsabban végighalad a gyomor- és bélrendszeren.

Nagyon fontos tudnunk, hogy mérgezés esetén csak orvos adhat aktív szenet,

és vannak olyan esetek is, amikor nem remélhetünk megoldást alkalmazásakor (például alkoholok, szénhidrogének, erős savak vagy lúgok lenyelésekor).

Az aktív szén képes magába szívni a gázokat, különösen az alsó béltraktusban, így segíthet megszabadulni a puffadástól és a szélgörcsöktől.

Szén a szépségápolásban 

Kevesen tudják, de a bőrápolásban is érdemes helyet adnunk a szénnek.

  • Segíthet a pattanások és más bőrhibák enyhítésében és eltüntetésében, és a smink is eltávolítható vele.
  • Fehéríti a fogakat, egyre több fogkrém alkotójaként találkozhatunk vele.
  • Az aktív szén segít a méhcsípések, a csalán okozta kiütések, a pókcsípések, a kígyómarások és egyéb mérgező harapások hatásainak közömbösítésében is. A Harvardi Egyetem kutatói szerint az aktív szenes borogatás hatékonyan vonja ki a mérget a kígyó-, és rovarcsípésekből.

Érdemes növényeink ápolásához is felhasználnunk: ha a cserepes növényünk aljára teszünk belőle, akkor a túlöntözésből adódó pangó víz nem fog problémát okozni. Tisztítja a talajt, ellenáll a penésznek, és még a kellemetlen szagoktól is megóvja a környezetet.

Érdemes tehát tartanunk belőle odahaza, mert ahogy megismerjük, egyre több dologban hívjuk majd segítségül!

Ajánljuk még:

Darázscsípés – a tudás életet menthet

A meglepettségnél csak a tanácstalanság volt nagyobb, amikor a gyerekszoba üresnek vélt ablakodúját szerettem volna áthelyezni egy csendesebb helyre. Mit sem sejtve emeltem ki a biztonsági rácsok mögül, amikor hirtelen dühös kis katonák tucatjai kezdtek süvíteni felém. Kellett pár másodperc, amíg felfogtam, hogy egy építkezést zavartam meg, pedig az első, amit megtanultam a darazsakkal való találkozások szabályairól az az, hogy az időfaktor mindennél fontosabb…

 
X
Már követem az oldalt