A sztélék titkos üzenete, avagy kevesebb ülés, több mozgás

Egészség

A sztélék titkos üzenete, avagy kevesebb ülés, több mozgás

Január elején Athénban jártam, ahol az impozáns szobrok és a mükénei aranyékszerek mellett több tucat érdekes sztélével is találkoztam. Ezek domborműves sírkövek, és sok közös vonásukat fedeztem fel: az egyik ilyen, hogy az eltávozót általában ülve ábrázolják, élete egy olyan jellemző tevékenységét végezve, amely valamiképpen összefoglalja a személyiségét. A szeretteik viszont szinte kivétel nélkül állnak körülöttük. Vajon ezek a sztélék csak a vallástörténészeknek és a művészettörténészeknek szolgálhatnak fontos üzenetekkel? Vajon mit tanítanak az időstudomány számára?

Teljesen nyilvánvaló, hogy a köveken a fekvő ábrázolás azért sem terjedt el, mert sok helyet foglalt volna el a dombormű teréből: az eltávozók családja, szolgáik vagy éppen barátaik már nem fértek volna oda. Így születhetett meg a megoldás: az eltávozott egy díszes széken vagy csak egy egyszerű, magasított, karfák nélküli sámlin ül, s számolja a gyöngyeit vagy éppen a pénzét, öleli szeretteit, átadja kedves hangszerét családjának, fésülködik, stb.

Így van ez az egyik leghíresebb athéni sztélén, Hegeso síremlékén is, amelyről Babits Mihály egy csodálatos szonettet írt 1908-ban. A sztélén a fiatal és csodás szépségű lány gyöngyösdobozát nézegeti, és odaadja annak tartalmát a szolgálólányának, búcsúzkodva.

Ezek az ülőformában elkészített ábrázolási módok azonban nekünk, az időstudomány iránt érdeklődőknek egyéb, az élet és halál közötti határon teljesen kívülálló üzenetet is hordozhatnak. Nemcsak a sztélére, de általában az ókori műalkotásokra is igaz az a tény, hogy a trónjukon ülő uralkodókon és a szeretetlakomák étkezőin kívül viszonylag kevés ülő emberrel találkozunk. Az emberek ugyanis egész életükben tevékenykedtek, mozogtak, feladatokat teljesítettek, s a művek főként ezeknek állítanak emléket. A lándzsavivők és a gerelyvetők ritkán ülnek, a hadvezérek pedig, ha egyáltalán ülő formában megjelennek, akkor éppen lovagolnak vagy harci szekerekről harcolnak az ellenféllel. Mit jelent ez?

Az ókori ember még tudta azt az alapvető igazságot, hogy

a felesleges, funkciótlan ülés a test gyengülése felé vezet.

A modern és a posztmodern ember viszont elfelejtette ezt: élete jelentős részét ülve tölti, s leggyakrabban még egy digitális eszközt is nyomkod, merev izomzattal. Így a gerince alsó szakaszán lévő tartóizmok elgyengülnek, s ezáltal nemcsak a mozgás, de az egyensúly is veszélybe kerül.

Nagyon fontos tehát, hogy amíg tudunk, időskorban is rendszeresen mozogjunk, sétáljunk, ússzunk, végezzünk kerti munkát, de a keleti hagyományok iránt érdeklődők kipróbálhatják a tai chi vagy a csikung rejtelmeit is. Ha esetleg úgy alakul az életünk, hogy különféle okokból a járás korlátozottá vagy lehetetlenné válik, akkor nagyon fontos megismerkedni az ülőtornák rejtelmeivel. Ne hagyjuk lankadni az izomzatunkat, mivel az izmok romlása és csökkenése ötven év felett rohamosan megindul, s ezt csak mindennapos mozgással tudjuk ellensúlyozni.

kevesebb-ules-tobb-mozgas-otven-felett-mozogjunk-ne-uljunk

Egy Kr. e. 3. századi sztélé az ókori Thera temetőjéből, Santorinin. Fotó: /World History Encyclopedia

 

Talán meglepő, de a sztélék üzenete ez is a ma embere számára. Az állandó ülés az életet rövidíti, s közelebb hozza a távozás pillanatát, a rendszeres mozgás viszont hosszabbítja: rajtunk áll, melyik mellett döntünk!

Ajánljuk még:

A reggeli rutin varázsa: nyugalmat ad

A reggeli rutin nem a korán kelésről és a megszokásokhoz való görcsös ragaszkodásról szól. Egy jól működő rendszer sokkal inkább nyújt plusz lehetőségeket, rugalmasságot, mint egy hatalmas kapkodás. De a legfontosabb: feltölt energiával és segít, hogy jól induljon a nap. S hogy ez sikerül-e? Nos, sajnos semmi sem garantált...