Lánchíd-játék, temperacsúszda meg a bálna: játszótereket ajánlunk, ahol szülőként is jól érezheted magad

Család

Lánchíd-játék, temperacsúszda meg a bálna: játszótereket ajánlunk, ahol szülőként is jól érezheted magad

Szerintem a gyerek meg én vagyunk az élő bizonyítékai annak, hogy létezik játszótérturizmus. Valahol átadnak egy ígéretesnek tűnő, új tematikus, kézműves játszóteret, és már megyünk is megnézni, még ha az ország másik végében van is. Legutóbb a frissen megnyílt, reformkorra épülő játszótérre látogattunk Budapesten a tizenkettedik kerületben. Sokadik játszó volt ez, amibe beleszerettünk – megkerestük hát az alkotó Ilona-malom Műhelyt, hogy megtudjunk néhány műhelytitkot, és feltegyünk pár kérdést, ami mindenkit érdekel, aki valaha megfordult már egy ilyen téren.

Játszóterek tekintetében jól el van látva hazánk nagy alkotókkal, szinte úton-útfélen belebotlani olyan egyedi, kézműves játszóterekbe, amelyek beindítják a gyerekek fantáziáját és kapcsolódnak valamiként a helyhez vagy annak múltjához, így a szülőt mesélésre, a gyerekeket szerepjátékra ösztönzik. A héten éppen a tizenkettedik kerületben adtak át egy reformkort idéző játszóteret, amiben nem kellett csalódnunk.

Egy szép korszak 

A Hollósy Simon utcában nyílt játszótér azért is izgalmas, mert a már jól ismert Lánchídat is megjeleníti, amit nagyon élveznek a gyerekek, kifejezetten szeretik kicsiben, birtokbavehetően megtapasztalni azokat a nagy építményeket, amelyeket már ismernek. Ráadásul nagyon logikus formában jelenik meg a híd: egyensúlyozóként. Mindenki ismerheti saját gyerekkorából e játékszert: felülről függesztett láncok tartják a vízszintes rönköket, azokon kell végigmenni, miközben azok ide-oda mozognak.

Adja magát Lánchídként ez az eszköz, és egyértelmű az összefüggés a gyerekek számára is.

Okos szülők el is tudják mesélni, hogyan lehet hidakat építeni, milyen fajtái léteznek.

A hajó is mindig népszerű a játszótereken, itt konkrétan a Kisfaludy-gőzhajó jelenik meg, amelynek mindkét lapátkereke mókuskerékként szolgál. Az ilyen terekre jellemző, hogy rengeteg bizgerálni való van a megjelenített gépeken, ezúttal a szokásos kormánykeréken és távcsőn túl a hajófenéken egy elég komoly fogaskerék-rendszerre bukkantunk, amit tekergetni lehet.

További, fontos eleme a játszótérnek egy gőzmozdony, ami a fogaskerekű 1874-es elindulására utal, egyébként ez volt Európában a harmadik ilyen jellegű jármű, ekkor vált a Normafa környéke is a budapestiek kedvelt kirándulóhelyévé.

Az ilyen jellegű, tematikus játszóterek tervezése során gyakori, hogy kikérik a környékbeli lakosok véleményét, hiszen ők fogják használni a helyet. Ez most is így történt, s ennek mentén lett kisebb, áttekinthetőbb a tér, illetve törtek fel négyszáz négyzetméternyi betont az eredeti parkból. Összesen ezerötszáz négyzetméternyi zöld felület újult meg, több mint háromezer-ötszáz évelőt, cserjét és nyolc fát létesítettek, miközben a meglévő fákat sem vágták ki. 

Körben az angyalok ülnek...

Másik nagy kedvencünk a Weöres Sándor születésének századik évfordulójára épült Bóbita irodalmi játszótér a tizenharmadik kerületi Radnóti Miklós Művelődési Központ kertjében. Ez a költő íróasztalát (és képzeletét) eleveníti meg hatalmas méretben: a mászókát ceruzatartó, ecsetek, tollak, kréták kuszasága alkotja, a csúszda temperás tubusból kifolyó festék.  A grandiózus tintatartót az én gyerekem hajónak nézte – talán, mert nem látott még ilyet –, de azt már felfedezte, hogy a homokozó festékes palettát formáz, az óriási mókuskerék a hegyező, a padok ceruzaforgácsok.

Eközben a Weöres Sándor Bóbita című versét ábrázoló szobrok is felbukkannak itt-ott: békák, sáskák, csigák, malacok, és maga a táncoló Bóbita, illetve egy hatalmas pitypang-szobor.

Gyakorlatilag beleírták a verset a térbe, amit jó is itt mondogatni, mutogatni a gyereknek.

Mint megtudtam, az alkotók mindig fontosnak tartották azt, hogy a játszótér kapcsolatok születését segítse elő. Ezért is van, hogy itt a padok adják a tér középpontját, szemben szokásos elhelyezéssel, amelynek során jellemzően a perifériára kerülnek. Itt a szülők eleve egy kupacban vannak, a tér is kicsi, nem kell folyton a gyereket követni, van idő ismerkedni, beszélgetni. 

Nagyon szeretjük, hogy – mint a jó gyerekszínházi előadásoknál – ezeken a helyeken is vannak apró kikacsintások vagy nyíltabb odafordulások a szülők felé. Egyik kedvencünk a Bóbita játszótéren a hatalmas ceruzán a grafit keménységét jelölő felirat: „2B or not 2B”.

Arcok a játszók mögött

„A tér egyértelműen hat arra, aki benne van” – vallja a társaság filozófiájáról az egykor néprajzszakot végzett Kocsis Csaba, a műhely egyik alapító tagja. – „Fontosnak tartjuk, hogy inspirációt, ihletet adjunk a gyerekeknek a közös játékra egymással, illetve interakcióra a szülőkkel, legyen az beszélgetés, együtt indított fantázia, játék vagy mese.

A terek szándékaink szerint befolyással lesznek arra, milyen felnőttekké válnak a gyerekek.

Míg egy gyerek önmagában is élményként élheti meg az eszközöket, további lehetőségek nyílnak, ha a szülők, nagyszülők átadják tudásukat.”

Eredetileg fafaragó szakkörként, egy népfőiskolán indult a műhely története. Először 1991-ben építettek játszóteret Nemesgulácson, aztán kinőtt egy baráti társaság, akik megvásárolták több mint húsz éve az Ilona-malmot Kapolcson. Részben ebben az épületben éltek és dolgoztak. Az első, nagyobb szabású munkájuk a szentendrei skanzenben volt, ahol Herczeg Ági és Szűcs Gábor készítették el a terveket. Ezután 2001-ben Kő Boldizsár (akivel készítettünk mi is interjút, amit itt találtok) kérte fel őket a Zöld Péterben való együttműködésre, ahol a cetet, a napházat, és a padokat készítették el – ez volt az első tematikus mesejátszótér az országban. Itt ismerkedtek meg azzal a szobrász baráti körrel, amellyel azóta is folyamatos az együttműködésük. A Pikó Viola és Takács Eduárd tájépítészek által fémjelzett, több mint húsztagú csapat elég sokrétű szempontból közelít a munkákhoz: például Zsuponyó Bea pedagógus, Kocsis Csaba néprajzos, Gerstenkorn Román pedig szobrászművész.

Az idők során számos elismeréssel gazdagodtak, a legjelentősebb talán a 2014-es Év Tájépítésze Díj két kategóriájában: a közönség is őket választotta, illetve elnyerték a Tájműves különdíjat is, aztán megkapták a Magyar Termék Nagydíjat.

Óriások szabadultak el – nem csak a fővárosban

Lényegében véve hatalmas játékokat, egyben óriásszobrokat kreálnak szerte az országban. Fantasztikus például a Mikádó játszótér Balatonfűzfőn, amit nemhiába neveztek el a népszerű játék után: olyan, mintha össze-vissza esett pálcikákat látnánk, ezek mégis egy függőhidat, egyensúlyozó játékokat, drótkötélpályát, és kötélhintát alkotnak. Hasonló ötleten alapul a Cerka-firka is a Gellért-hegyen, ahol az összevissza ceruzák alkotják a mászókát.

Híres munkájuk még a Kölyökdzsungel beltéri játszóház a Veszprémi Állatkertben, ami egy többszintes esőerdőt mutat be a lombkoronától az avarig. Békéscsabán az Óriások konyhája nevű játszóterük emlékezetes, ahol adta magát a téma: a kolbász.

Itt az asztal egy vágódeszka, illetve húsdarálót, töltőt, füstölőt formázó játékokat építettek, és persze a kerítés is kolbászból van!

Szintén népszerű munkájuk a budai Margaréta, a Budakeszi Vadaspark játszótere, a hévízi Buba éneke, ami Weöres Sándor Ó, ha cinke volnék kezdetű versét jeleníti meg, de imádjuk a szegedi sakkos játszóteret is, ami szépen mutatja az élményközpontú tervezés lényegét, segít bevonódni egy valóstól eltérő játékvilágba.

Telipakolták az évek során a legnagyobb állatkerteinket: kedvencünk a budapesti intézményben a Korallzátony nevű játszótér óriásbálnája, amire halakon lehet felkapaszkodni, és egy egész alagútrendszerben veszhetnek el a gyerekek. A jászberényi állatkertnél Kelet-Ázsia a megjelenített helyszín, Győrben Dél-Szudán, a veszprémi állatkertben pedig a szavanna. Itt egy valódi, árverésen vett kisrepülőt helyeztek el nyolc méter magasra, onnan lehet lecsúszdázni. Olyan jól sikerült ez a hely, hogy az állatkertnek meg kellett változtatni a játszótér megközelítésének útvonalát, korábban ugyanis a kassza után rögtön oda lehetett menni, és a szülők panaszkodtak, hogy a gyerekeket szinte már nem is érdeklik az állatok...

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X