Család

Hogyan válasszunk jó nyári tábort a gyereknek?

Az egyre közelgő és várva várt nyári szünet a szülőket néha elég nagy kihívás elé állítja. Bárcsak mi is otthon maradhatnánk gyermekeinkkel a nyári hónapokban! Ám erre elég kevés az esély, hiszen dolgozni kell. Ha családon belül nem tudjuk megoldani a gyermekfelügyeletet, van egy szuper megoldás: nyári tábor. De milyen szempontok alapján döntsük el, hová és milyen táborba küldjük őket?

Ahogy közeledik a nyári szünet, szülőként el kell kezdenünk a logisztikát, tervezést. Hogyan és mivel töltsék gyermekeink a hirtelen rájuk szakadó és jól megérdemelt pihenőidőt? Persze egy családi nyaralást mindenképp be kell iktatni, hiszen testi-lelki feltöltődésre szükségünk van. Ám bármennyire kedves és megértő a munkáltatónk, egy idő után vissza kell térni a dolgozók világába. Ha nincs nagyszülői, rokoni segítségünk, valahová mégis csak tenni kell a gyerekeket! Fontos, hogy biztonságban legyenek, és jól érezzék magukat. Egy nyári tábor az egyik legmegfelelőbb hely és tevékenység a lurkók számára.

Kétféle nyári tábor létezik: az elutazással járó, éjjelente zseblámpázós, „ottalvós”, illetve a napközis. Én még mindig élénken emlékszem első elutazós táborélményemre. Tizenkét éves voltam, és életemben először aludtam távol az otthonomtól és az édesanyámtól. Nagyon izgultam, kicsit féltem is, hiszen egy addig ismeretlen terepre tévedtem. Alkalmazkodni kellett az új helyhez, rengeteg új arcot, gyereket ismertem meg, küldtem képeslapot anyukámnak, egy telefonfülkéből egyszer fel is hívtam.

A tábori programok, az erdei túrák, a kristálytiszta vizű patakban pancsolás hamar elfeledtette velem a honvágy érzését.

Villanyoltás után zseblámpafénynél sutyorogtunk, titkos nasikat, cukorkát, csipszet majszoltunk, alaposan kitárgyaltuk a lányokkal, melyik fiú aranyos, és melyik nem. Az öt nap elteltével fájó szívvel búcsúztunk el, és életre szóló barátságot esküdtünk egymásnak.

Bár napközis táborban gyerekként nem voltam, férjemmel csinálunk nyaranta tornatábort, ami reggel nyolctól délután négyig tart, és minden percét szeretem. Mivel van lehetőségem felnőttként belelátni ebbe a világba, szívesen megosztom veletek, hogyan zajlik a mi napközis táborunk!

Reggelizünk a gyerekekkel, majd másfél óra edzés, játékos testmozgás kicsiknek, szertorna nagyoknak. Délben egy kiadós és finom ebéd, utána csendespihenő. Mivel általában sok ovis van a táborunkban, nekik biztosítunk egy kis ebéd utáni alvási lehetőséget. Mindenki hozza magával a kispárnáját, egy vékony takarót, alvós plüsit, és a tornaszőnyegeken aludhatnak egy órát. Addig a nagyobbak színeznek, festenek, rajzolnak, beszélgetnek. Délután még egy edzés, uzsonna, és négy óra körül mennek haza. Természetesen, ahány tábor, annyiféle programmal lehet megtölteni, de egy napközis tábor alapvető felépítése ilyen.

 

Mint három kisgyermek édesanyja, a tábor ideje alatt olyan vagyok, mint egy tyúkanyó vagy kacsamama, akit követ a sok kis pelyhes fióka. A bizalmukba fogadnak, sokszor odabújnak hozzám, nagyokat nevetünk, és bevallom, néha én is elbóbiskolok velük a tornaszőnyegen. A hét végére egy szuperül összeszokott csapat vagyunk. Rengeteg szép élménnyel és emlékkel gazdagodva búcsúzunk el tőlük, könnyes szemekkel nézem, ahogy egytől egyig mindenki hazamegy.

Gyerekekkel foglalkozni és minőségi időt tölteni az egyik legcsodálatosabb és leghálásabb dolog a világon.

 

Összeszedtem pár szempontot, amelyeket érdemes figyelembe vennünk, amikor táborba szeretnénk küldeni gyermekünket:

  • Elég idős-e már hozzá? Biztos, hogy lelkileg is megérett egy ilyen helyzethez?
  • Helyt tudna állni ottalvós táborban is, főleg ha még eddig nem aludt máshol az otthonán kívül? 
  • Olyan tábort válasszunk, amihez neki is van kedve, különben nem fogja jól érezni magát.
  • Nem biztos, hogy jó ötlet több hétre ugyanabba a hetente ismétlődő táborba elküldeni a gyermekünket.
  • Milyen közösséggel küldjük táborozni? Lesznek ott ismerősei, barátai? Persze, ha nem ismer senkit, abból is kisülhetnek jó dolgok, de egy-két ismerős arc nagyobb biztonságot tud adni.
  • Érdemes tájékozódni, hogy ki a tábor szervezője, kire bízom a gyermekemet. Nyilván, csak olyan kezébe adom, akiben megbízom. 

Íme néhány példa a rengeteg választható tábor közül:

  • sporttábor
  • biciklis tábor
  • gokarttábor
  • filmkészítő tábor
  • fotós tábor
  • kézműves és alkotótáborok
  • horgásztábor
  • idegen nyelvű tábor (főleg angol és német)
  • mesetábor
  • városjáró tábor
  • nomád, túrázós, sátrazós tábor
  • zoo-tábor
  • Lego-tábor
  • csillagásztábor
  • olvasótábor
  • detektív és szabadulós játéktábor
  • gasztro-cukrász élménytábor
  • tánctábor, néptánctábor
  • görkorcsolyatábor
  • lovas tábor
  • zenetábor 
  • programozó tábor
  • vitorlás tábor
  • hittantábor
  • társasjátékos tábor

És még sorolhatnám…

A legfontosabb az, hogy egy nyári tábor kiválasztását a gyerekkel együtt beszéljük meg. Fontos, hogy a tábor témája passzoljon a személyiségéhez, érdeklődési köréhez. Egy rosszul megválasztott tábor szorongást válthat ki belőle, ezáltal nehézzé téve a táborvezetők és a többi jelenlévő kisgyerek hetét. Egy nyári táborban rengeteg új impulzus éri őket, számos új élménnyel gazdagodnak.

Az ott átéltek és tanultak nagyban hozzájárulnak a személyiségük fejlődéséhez.

Önállóságra és önbizalomra tesznek szert, talpraesettebbek lesznek. Mivel sok gyerek veszi körül őket, az alkalmazkodó- és kommunikációs készségük is fejlődik. Új barátokat szereznek, megtanulnak csapatban dolgozni, akár testmozgásról, akár kézműves foglalkozásról legyen szó. Ha aktív és minőségi kikapcsolódásban van részük, egy életén át a szívükben hordozzák a táborban töltött idő emlékét.

Forrás: itt és itt 

Ajánljuk még:

Tízévesen cukrásznak lenni – egy kis győztest és szüleit kérdeztük tanulás és hobbi összeegyeztetéséről

Béda Dorottya még be sem töltötte a tizedik életévét, de már tudja: édesanyja cukrászműhelyében szeretne dolgozni, és a Krémek kréme nevű, gyerekeknek szóló cukrászversenyen is első helyezést ért el. Felnőtteket megszégyenítő kézügyességgel formálja a fondantokat, kreatív ötletekkel segíti az édes pillanatok megteremtését – és mindemellett a tanulást sem hanyagolja el. Vajon mennyire összeegyeztethető az iskolai teljesítmény a délutáni elfoglaltságokkal, és mi az a határ, ameddig elmehetnek gyermekeink hobbijuk világában? Egy izgalmasan finomhangolt rendszer mindennapjairól kérdeztük az érintetteket.




 

Már követem az oldalt

X