
Kicsi a bors, de erős, mondhatná magáról a jászberényi állatkert, hiszen nem dédelget nagyratörő álmokat. Akkora, amekkora kisgyerekkel éppen bejárható egy-két óra alatt, és olyan állatokkal népesítették be, amelyek érdekesek, tanulságosak, látványosak. A látogatók családias környezetben ismerkedhetnek meg azzal, hogy akár ilyen kicsiben is, milyen sokrétű és színes az élővilág. Nem vagyok állatkert-rajongó, de ez az állatkert megdobogtatta a szívemet. A szakvezetés, a zoopedagógiai program pedig annyira magával ragadó volt, hogy bármeddig elhallgattuk, elnézegettük volna a munkatársak lelkes bemutatóit, amelynek aktív részesei is voltunk.

Az állatkert célja, hogy az állatokat a lehető legjobb körülmények között tartsa, ezért a kifutók a természetes élőhelyeket utánozva tágasak és környezeti elemekkel gazdagították őket. Így jobban el a tudjuk képzelni, hogyan is élhetnek az állatok a vadon rejtekén.
A legnépszerűbb program a téli időszakban a mindennapos pingvinséta, ami a már totyogós gyerekek számára is érdekes és izgalmas, hiszen karnyújtásnyira tipeghetnek együtt a pingvinekkel, körbe az állatkert területén. A pápaszemes pingvinek számára nem idegen ez a séta, hiszen természetes élőhelyükön, a dél-afrikai partokon is kisebb-nagyobb távolságokat kell megtenniük a tenger és a fészkelőhely között. A pingvinek hozzászoktak a látogatókhoz, láthatóan élvezik a közönséget, olykor kibogoznak egy-egy cipőfűzőt, ha a gazdája hagyja, vagy éppen a fészekhez gyűjtögetnek alapanyagot, miközben a gondozójuk irányítgatja az útvonalat. Minket két pár, Hablaty és Vilmos, valamint Lajos és Polka kísértek, valamint Undika, aki körünkben sem volt hűtlen nevéhez, minduntalan megpróbált elcsavarogni, és az érdeklődőknek hátat fordítani. Ez a program kifejezetten csak a téli időszakban lehetséges, mert márciustól novemberig a pingvinek rovarhálóval fedett kifutóban élik mindennapjaikat, a szúnyogoktól védve.

A nap során mindig vannak látványetetések, amikor a legfélősebb és legelbújósabb állatok is előkerülnek a látogatók nagy örömére. A gondozók pedig lelkesen mesélnek a kedvenceikről, és megtudhatunk sok olyasmit, amit már rég elfelejtettünk, vagy ami a tankönyvekből kimaradt. Mellette pedig számtalan érdekességet az állatok viselkedéséről, az állatkertbe kerülésük történetéről. Ide, a jászberényi állatkertbe sok olyan állat kerül, amely valahol feleslegessé vált, vagy éppen valakitől elkoboztak. Így már a történetük kezdete is regénybe illő!
Megismerkedhetünk üvegen keresztül a fehérkezű gibbonnal, aki vadbefogásból került ide 47 évvel ezelőtt. Buci az állatkert legrégebbi lakója, és mivel a gibbonok átlagéletkora 30 év, így már matuzsálemnek számít. Ő láthatóan nagyon örül a látogatóknak, kifejezetten a csinos, szemüveges hölgyek társaságát keresi. Örömét tapssal, integetéssel, ugrándozással fejezi ki. A mi csoportunk is szépen felmérte, vajon ki lehet a legszebb, legalábbis Buci-szemmel. Volt, akihez kedves pofával közeledett, barátságosan nyújtotta mancsát, de akadt, akinek láttán hátrahőkölt és egy jó nagy himbálózással adta tudtára az üvegen túli közönségnek, hogy most annyira nem érdeklődik az aktuális látogató iránt.

Kicsiknek-nagyoknak élvezetes dolog a vidrák látványetetése. Előkerül az egész család, a kicsiknek a felnőttek viszik a fészekbe az eleséget. Miután bekebeleztek egy csomó halat, kéregetni jönnek, mert tudják, hogy még lesz második fogásként némi csemege, apró lárvák formájában.

A mókás ormányos medvéket tojással etethettük meg, imádnivalóak voltak, ahogy szaladtak a tojásokért, és amelyik nem tört össze, azt megpróbálták bevinni kis házikójukba. A szőrös vendégízületesek rendjébe tartozó méltóságteljes sörényes hangyászok egyik kedvence a joghurt, mint plusz fehérjeforrás. 60 cm-es nyelvüket nagyjából 40 centi hosszan tudják kinyújtani, így a kerítésen kívül lévő tálból pillanatok alatt kilefetyelték a mai finomságot. Érdekes, hogy egy ekkora testű állatot a természet nem ruházott fel fogakkal, így a nyelvével kell gondoskodnia a megfelelő élelemről. Kihajtható karmai miatt veszélyes, ezért a gondozók nagy óvatossággal, fémpajzs védelmében közelítik meg. Testhőmérséklete 32 fok, és amikor aludni tér, összegömbölyödik és zászlós, dús farkával takarja be magát. Ezeket az érdekességeket akkor is megtudhatjuk, ha magunk járjuk be az állatkertet, mert lépten-nyomon tájékoztató táblák és játékos ismeretterjesztő feladatok teszik interaktívvá az ottlétet.

Megismerhetjük a ragadozókat, testközelbe kerülhetünk a hüllőkkel. Simogattunk tatut és életemben először, megérintettem egy kígyót. Fontosnak tartják, hogy az „nemszeretem-állatokat” is közel hozzák mindenkihez. Ha egy állatkerti program után kevesebb rovart taposunk agyon, nem akarjuk egy kígyó életét kioltani, ha együtt érzünk azokkal, akik élőhelyüket vesztették el mohó emberi beavatkozások által, akkor már megérte ezért a különleges élményért. Az aprónép pedig itt igazán testközelben találkozhat olyan állatokkal, amelyek a hétköznapokon csak a mesekönyvekből lépnek.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho










