Megfogja a lelket, ahogy nyargal a szél, és nincs határ: kiránduljunk a Hortobágyon!
„Úgy szeretem benned
Az egyenességet,
Fölötted lebegő
Örök csendességed,
– Komoly büszkeséged.
Isten e földet tán
Külön teremtette,
S mint egy selyemkendőt
Ide terítette,
– Gyönyörködni benne.”
(Szabolcska Mihály: Hortobágyon)
Az Alföld tengersík vidékén messze ellát a szem. A puszta növényvilága szegényes, a homoktalajon gyér növényzet él meg. A cickafarkfüves szikes puszta váltakozik az ürmös szikes gyeppel, amelyben virágzáskor csudaszép lila magyar sóvirágokat fedezhetünk fel. A gyepszint ikonikus fűfaja a veresnadrág csenkesz, ennek színeváltozása festi át időről-időre a pusztát.
A védett területen azért él jó néhány olyan növény, ami szinte csak itt fordul elő: ilyen a henye kunkor, a mételyfű, a cseplesz látonya, a keskenylevelű lórom.
A Csárdamúzeumban az 1699-től létező fogadó történetét ismerhetjük meg. A klasszicista épület az Alföld legnagyobb, egyben a leghíresebb csárdája, a legöregebb hortobágyi épület. Multimédiás kiállítás keretében nyerhetünk bepillantást a pusztai közlekedés mikéntjébe, megtudhatjuk, mikor, kik jártak erre, sőt belebújhatunk a viseleteikbe is.
Sétálhatunk aztán a Vadasparkban, ahol a környék állatvilágát ismerhetjük meg, a Malomháza kiállításon pedig a Kárpát-medence több ezer éves állattörténetét tekinthetjük át. Hüllők, madarak és kétéltűek érdekes életébe is belekukkanthatunk. Hortobágy a fényszennyezéstől mentes, így jó helyet ad a Csillagoségbolt-parknak. A Hortobágyi Csillagda lassan tíz éve várja a csoportokat, ha erre jártok, feltétlenül keressétek fel!
A Pusztai Állatpark állatsimogatóval, játszótérrel és időről-időre különleges népi programokkal várja a kisebb és nagyobb látogatókat. Rendeznek pusztai olimpiát, hon- és népismereti órákat, meg lehet kóstolni a puszták embere egyszerű ételeit is.
Különleges építészeti emlék a sokak által ismert Kilenclyukú híd, amelynek ívei rímelnek a parasztporták tornácaira. Felhajtója széles ívű, szinte ölelő karokkal várja az átkelőket, nem véletlenül, hiszen eredetileg az állatok hajtására építették, és így pásztorok könnyebben tudták ráterelni a jószágokat.
Egykor ez volt hazánk leghosszabb közúti hídja a maga 163 méteres teljes hosszával.
Külön érdekesség, hogy a Kilenclyukú híd építése volt az első ismert közbeszerzés Magyarországon.
A pusztát tanösvényeken barangolva vagy két keréken is felfedezhetjük, de vízről is ismerkedhetünk környékkel. A Hortobágy folyón csónakázva elmélyülhetünk a vízi élővilág csodáiban, madarakat leshetünk, és ha kedvünk tartja, a környéken alkalmazott halászati módszereket is bemutatják a szakemberek.
E térségben található az ország legnagyobb madárkórháza is.
Meggyógyítják a törött lábú gólyát, a mérgezett sast, végeznek keltetést és csontsebészetet, kezelnek áramütött madarakat. A madárkórház adja ki a Pusztadoktor Magazint, amelyben szívszorítóan szép történeteken keresztül mutatják be munkájukat és írják le a madarak csodálatos gyógyulását. Akit érdekel a téma, akár virtuálisan is bejárhatja a Hortobágyi Madárkórházat.
Az ősz beköszöntével megérkeznek a darvak a pusztára, ez a madár a Hortobágyi Nemzeti Park jelképe, egyben legféltettebb értéke. Naponta láthatjuk ilyenkor, ahogyan a darvak „húznak el”, csapatokban röpülnek. Októberben alkonyati túrákon lehetünk részesei ennek a csodának, és a darvak táncának is, bár ez utóbbit sokkal kisebb esélyünk van megpillantani vagy lencsevégre kapni. Olyankor láthatjuk például, amikor a fiókákat védik a ragadozók elől, esetleg a vonulás előtti izgalom perceiben. Van benne merev lábú menetelés, kecses piruett és meghajlás, ugrálás kiterjesztett szárnyakkal, gallyak hajigálása a levegőbe – fantasztikus látvány!
A tánclépések olyan jellegzetesek, hogy még néptánc is született azok nyomán: a tápéi páros tánc, a darudübögő.
Aki egyénileg szeretné megtekinteni a darvak esti mutatványait, annak Balmazújváros, Tiszacsege Szálkahalom és Nagyhegyes környékén érdemes letelepedni a koraesti órákban. A Nemzeti Park igazgatósága ehhez is ad megfelelő útmutatást, ugyanitt a darvak létszámáról is tájékozódhatunk. Szeptember 29-én 71560 madarat jelzett a számláló, míg október közepén már több mint 182.000 daru került a megfigyelők távcsövei elé! Az idén 50 éves Nemzeti Park egész évben nyitva tart, és változatos módokon mutatja be a pásztortársadalmak által formált kultúrtáj minden érdekességét.
Átutazóban is érdemes rövid kitérőt tenni Hortobágyra. Megállni, megpihenni a végtelen pusztán. Magam a hegyekért rajongok, de itt járva mégis megérzek valami őserőt, a végtelen rétek nyugalom-hullámát.
„Alkonyatok és délibábok megfogták százszor is a lelkét”
– írta Ady Endre, és igaza volt, tényleg megfogja a lelket, ahogy nyargal a szél, és tekintetünknek csak a horizont vagy a csillagos égbolt szab határt.
Nyitókép: 123RF
