Az 51-es szám keskeny, magas, napsárga fala messziről látszik, ahogy gazdátlan földszintje is, pedig milyen klassz üzletet lehetne itt újra berendezni! A legutóbbi, már jó pár évvel ezelőtti felújításkor használt anyag nem volt a legszerencsésebb választás: a divatos, viszont előnytelen megoldáshoz valószínűleg a pénz, a szándék, és a kivitelező hozzáértésének hiánya együttesen vezetett.
Évekig próbáltam bejutni, belülről is megcsodálni ezt a szép, szecessziós bérházat, egyrészt, mert rég csodált, kedvenc építészem, Fodor Gyula munkája, másrészt mert olyan gyönyörű a kapu mögött látszó folyosórészlet. A tervező Bécsben végzett építészként, így az általa rajzolt szecessziós házak a bécsi szecesszió geometrikus vonalatait követik.
A Kazinczy utca 51. szívszorítóan szép, dacára a ránézésre évtizedek óta elhanyagolt állapotoknak. Aztán egy szép napon szerencsém lett, napfényes reggelen barátságos lakók engedtek be, sőt, körbe is vezettek páratlanul szép lépcsőházukban, elbüszkélkedtek a mindent túlélt, illetve saját kézzel felújított részletekkel. Mert a homlokzat ugyan megújult a tulajdonos önkormányzat jóvoltából, ahogy a belső, udvari rész is, de a lépcsőház renoválása még várat magára.
Néhány éve a lakók kiemelték a nyomokban megmaradt színes, Róth Miksa-féle, a földszinti lépcsőfordulót díszítő ablakot a keretéből, és a legfelső szinten lakó grafikusművész felújította. Igen, saját maga. És ugye, milyen szép lett? De jó, hogy ilyen is van:
Nagy hasú pók díszíti az ablakot, ahogy a ház külsejét is helyenként, az ablakok alatt
A pók szimbóluma a például a mágiának, misztériumoknak, erőnek, növekedésnek, s az időnek. Az indiánoknál a pók a védelem szimbóluma is, védelmezője a rejtett tudásnak. Indiában a pók jelöli azt, hogy nem minden az, aminek látszik. Egyiptomban teremtésnek, az újrateremtésnek a szimbóluma, Neith istennővel kapcsolják össze. A pókok nagy terveket és titkokat rejtegetnek. Az indiánok azt mondják, hogy a Pókasszony fonta az életet és az élőlényeket, s hogy minden ezen a fonálon csatlakozik egymáshoz. Egy régi történet szerint a pók adta az első ábécét az embernek. A póktotem egyensúlyt tanít a múlt és a jövő között, a fizikai és a szellemi világ között. Az erő és a gyengédség kombinációja.
A pók segít felébreszteni a kreatív tehetséget. Emlékeztet, hogy a múlt mindig kapcsolatban áll a jövővel.
Üzenetéhez tartozik, hogy élned kell, haladnod tovább. Gondold át a lépéseidet, s hogy kikre leszel vele hatással. Egyensúlyt teremt az életedben, s figyelj oda minden apró rezgésre a hálódon, mert jutalmat rejthet. Minden hálórész kapcsolatban áll a középponttal, így tehát ne felejtsük el, hogy honnan is indultunk. Akik a póktotemmel rendelkeznek, általában sikeresebbek az írással kapcsolatos varázslatokban. A kelták szerint a pókháló az élet útvesztője, amin az embernek felül kell kerekednie, Óceániában a világ teremtőjeként tisztelik. A pók a mohamedánok szent állata. A legenda szerint Mohamed egy Mekka melletti barlangba rejtőzve úgy menekült meg, hogy egy keresztes pók sűrű hálót szőtt a bejárat elé, s ezzel mentette meg Mohamed életét. Az ókori Kínában is szerencsehozó állatként tisztelték, ahogy a mai néphit szerint sem hoz szerencsét, ha pókot ölünk.
A keresztény mitológia a pókhálót az emberi gyarlóság és hiábavalóság jelképének tartja, amiben a pók maga a sátán, a gonosz, aki ragacsos szálai közé csalja az óvatlan lelkeket. A régi zsidónegyedben járunk, ősi szabályok, és mély, Istenbe vetett hit szerint élték itt életüket a közösség tagjai, ráadásul a ma Kazinczy, 1879 előtt Kereszt utca hajdan az ezüst- és aranyművesek, ékszerészek utcájaként volt ismert, akiknek rejtélyes munkáját sok titok, misztérium övezte. Lehet, rájuk utaltak a homlokzatba faragott, üvegbe metszett-maratott pókok gondosan szőtt, szabályos hálóikkal.
Ma már csak egy színes ablak díszíti a sokat látott lépcsőházat, de az a ház büszkesége, joggal. Még néhány ablakszem tanúskodik a fénykorról az emeleten, kész csoda, hogy megmaradtak.
És a falak. Visszatérő szépség pesti házakban, így itt is a sötétkék szín, általában csempe formájában, a lépcső mentén, vagy/és az előtérben. Hála az elmúlt évtizedek teljes pénztelenségének, egészen a legutóbbi időkig megmaradt a sötétkék falfestés. Sajnos a lépcsőház felújítását célzó, nemrég történt munkálatokkor láthatóan nem volt cél az eredeti díszítés, sem a színek megmentése, így a régi, kék csíkozás már csak a legfelsőbb szinten figyelhető meg, az is ki tudja, meddig. Fodor Gyula házaiban megszokott frízek alatt itt, a Kazinczy utcában sötétkék csík-pár fut, és nyomokban a legfelső szinten még a falon középtájt is látható a sötétkét csíkozás, továbbá a legszomorúbb állapotban lévő előtér falán is, a dombormű festett kék keretben pompázott hajdan, illetve kerámia kékek is maradtak emlékbe, igaz, alig, és ki tudja, meddig....
A kék, az egyik alapszín, a Bibliában jellegzetesen égi szín, a keresztény művészetekben a transzcendencia színe, kikeveréséhez a drága lazúrkövet használták. A kék a tudás, a bölcsesség, a gyógyító szavak jelképe, békét hoz, nyugalmat, hűsít, eloszlatja a félelmet. A levegő, a víz, a csend, a hit jelképe. A nyugalom színe, sötétebb árnyalata bölcsességet, szaktudást, stabilitást jelent. A kék szín nyugtatja a szívdobogást, a békesség, a pihenés színe, a gyógyítók pszichésen kimerült emberek számára ajánlják.
A kereszténységben Szűz Mária színe, a szeretet, a türelem szimbóluma. Tapasztalatom szerint visszatérő dísze a huszadik század elején Budapesten épült bérházak lépcsőházainak. Ez a szín kíséri haza a lakókat évszázada – kérdés, észreveszi-e ezt ma bárki is.
A Kazinczy utca 51-ben mindenhol a kék szín köszön vissza: a padló geometrikus díszén, az egy legfelső lépcsőforduló kivételével, de ott az udvar felé néz egy egészen más, szintén kék, és szintén gyönyörű verzió. A fal festett csíkján magasan, és a bejáratnál, ahol a legkeservesebbek az állapotok. A belső udvar is kék lett legutóbbi felújításakor, ez kissé meglepő fordulat az utcai sárga, és a belső kékek eltérő, melegebb árnyalata után.
A ház eredeti tervei elvesztek, de a kezdetekről a Budapesti Hírlapban található kincset érő híradás az Arcanum jóvoltából. A lap 1908 június 28-i számában megjelent hirdetésből lehet következtetni a megépült lakások méretére és színvonalára: „A Kazinczy utca 51. számú bérház legmodernebb, nagy, 4 szobás, (2 ablakos) belépővel, télikert, előszoba, stb-vel bíró lakások kiadók. Ugyanott egy 4 helységből álló, felülvilágítós műterem műipari célokra is alkalmas, augusztus hó 1-ére kiadók.”
A szecesszió beköszönte előtt e ház helyén a szomszédos 49-es szám tervezőjének, Zitterbath Mátyásnak jó eséllyel hasonló hangulatú háza állt. 1905-ben ezt a házat Schirmbrandt Antal építész, építési vállalkozó vette meg. Az ő lánykáját vette feleségül Fodor Gyula, aki aztán megrajzolta szépen az újat, és aki a ház létének első éveiben „Fodor Gyula és társa czég” néven birtokolta is azt. Aztán persze több tulajdonos váltotta egymást. A mai lakók emlékezete szerint az utolsó, háború előtti gazda egy aranyműves család volt, akiknek a földszinten üzletük, az emeleten szép lakásuk volt, és akik gondosan karbantartották igényes bérházukat. Pár éve a leszármazottak ellátogattak ide, biztos megrázó volt így látni a házat….
A földszinti üzlethelyiség szintén a Budapesti Hírlap 1908-as hirdetése szerint 235 „négyszögméter” mérettel, udvarhasználattal, világos, 300 négyszögméteres, utcai bejáratú pincehelységgel büszkélkedett, első kiadói szerint irodának, műhelynek, üzletnek egyaránt alkalmas. A fénykorban „Wieselmann és társa üvegcsiszoló, tükröző és rézkeretező ipartulajdonos” üzlete volt található, majd, 1938-1953-ig Felhős Frigyes ötvösműhelye. A Felhős család emlékét mai is őrzi a ház. Nehéz elhinni, hogy a mai világban ne lenne értéke egy ilyen ingatlannak a hetedik kerület közepén, és hogy ne lehessen neki méltó funkciót, boldog bérlőt találni. Évek, ha nem évtizedek óta bedeszkázott, graffitizett, koszos, gazdátlan képet nyújt a ház teljes földszintje, látványosan évtizedek óta senki nem használja. Rejtély.
Annyira szép ez a ház is. Hiába a már koszos és potyogó, a díszeket inkább takaró, mint kiemelő homlokzati festés, a méltatlanul elhanyagolt földszinti traktus, romjaiban is fényűző, elegáns. Az lenne a legjobb, ha újrakezdenék a felújítást, ahogy a szomszédos, 49-es házat legalább kívülről többé-kevésbé sikerült, úgy át lehetne vakolni ezt a jobb sorsra érdemes, sokat látott pesti házat is.
Nem beszélve a belsőről. Fodor Gyula állandó épületszobrász kollégája, Ney Simon sejthető itt is a földszinti előteret díszítő dombormű mestereként, a falfestések, a kovácsoltvas kapu, az eredeti ajtók-ablakok mind-mind megértek gondos, hozzáértő kezek alapos felújítására.
Fotó: Szuhai Barbara / Mesélő Házak
További források: Helyszínbejárás 2017, 2021
illetve írások itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt
Több mint félezer évnyi okunk van emlékezni Magellán első Föld körüli útjára
505 évvel ezelőtt ezen az éjszakán ért véget a portugál felfedező, Magellán Föld körüli útja a Fülöp-szigeteki Mactan szigetén
