Állítólag ez Ausztria egyik legszebb kerékpáros útvonala, ezért is esett rá a választásunk. Keresztül-kasul a Waldviertel és a Weinviertel dombjain, vagyis az erdő- és szőlővidéken: a túra leírása megtalálható az osztrák turisztikai iroda honlapján, ahol a tengernyi információ alapján megtervezhetjük az egyes etapokat, de kínálnak egyhetes, komplett túrát is. Ez esetben nincs más dolgunk, mint hagyatkozni a leírásra, Kremsben felülni a drótszamárra és felkötni a gatyát, mert
máris belecsaphatunk a kemény tekerésbe.
Maga a Kamp-Thaya név kicsit megtévesztő, mert az út nem a folyók völgyében, hanem a folyókat követve a dombokon kanyarog. Itt-ott ugyan érinti partot, és olykor meg is mártózhatunk a jóleső hideg vízben, de inkább csak látjuk a kékes-szürkés szalagot valahol a mélyben. A kerékpárutat négy csillaggal, „nagyon ajánlott” minősítéssel jelzik, ami nem csupán a szépségét, hanem a nehézségét is jelzi. Vitathatatlan, hogy az idilli táj, a számos látnivaló és a kerékpárosok számára is csábító infrastruktúra, a vendéglátóhelyek, panziók, szervízállomások, borospincék sora tényleg felejthetetlenné teszi a kerekezést.
A túra kiindulópontja Krems an der Donau történelmi városközpontja, ami önmagában is megér egy kiadós városnézést, majd észak felé festői szőlőültetvények, romantikus pincék közt kerekezhetünk Langenlois irányába. Ez a település a környék kertészeti és borászati központja. A kertkedvelők ki ne hagyják a Kittenberger Élménykertet – bár erre legalább egy fél napot kell szánni, mert ha belépünk, a hatalmába fog keríteni. Az Archa Noah Élménykert szerényebb, ám annál érdekesebb növénykincseket rejt. A bor iránt érdeklődőket pedig a LOISIUM borvilág várja,
kilencszáz éves földalatti pincelabirintussal, bor- és szőlőélményekkel.
A Rizlinghegyen kilátó, a pincesoron borkóstoló, a Schiltern kastélyban modellvasút-kiállítás vár – nem csoda, hogy mi egy napra itt is leragadtunk.
Tovább kerekezve megpillanthatjuk a Gars am Kamp fölé magasodó várat, ahol nyaranta operaelőadásokat tűznek műsorra a szabadtéri színpadon. Hamarosan pedig előtűnik Ausztria legromantikusabb vára, a Rosenburg. A XII. századi alapokon nyugvó soktornyos kastély madárröptető programjairól nevezetes, ha szerencsénk van, részesei lehetünk egy solymászbemutatónak, gyönyörködhetünk baglyok, keselyűk, sasok lenyűgöző szárnyalásában.
Majd vad meredélyek, sötét erdők ölelésében, ahol a lankák megszelídülnek és a termékeny síkság kezdődik, Horn városába gurulhatunk be. A neolitikum óta lakott településen egy fallal körülvett, tornyokkal és bástyákkal övezett rész mesél a távoli történelemről. A bájos városka megér egy sétát, egy jó ebédet vagy egy igazi osztrák kávé+süti kombót.
Az egyre kanyargósabbá váló folyó mentén idilli természeti környezetben kerekezhetünk tovább. Ottenstein közelében egy felduzzasztott tavacska kínál felüdülést, fjordszerű szabadidőközpont terül el ott a természet lágy ölén. Nagy melegben marasztaló, nehéz innen továbbindulni.
Waldviertel központja Zwettl városka, közepén az ikonikus és imádnivaló
Hundertwasser-szökőkúttal.
Ez feltétlenül fontos fotópont, ha csak éppen átkerekezünk a városon, ki ne hagyjuk! Ha hosszabban tudunk időzni, érdemes megnézni az apátságot, a Rosenau kastélyt és szabadkőműves-múzeumot, a kőpiramist, a városközpont körül megmaradt középkori városfalat a csinos tornyokkal.
Innen észak felé indulva lassan átérünk a vízválasztón, és onnan már a Thaya völgyében kerekezhetünk tovább. Csupa kis kedves település, csinos utcákkal, tiszta terekkel, csábító kávézókkal, és lépten-nyomon izgalmas fotótémákkal. A kerékpárutat a folyóvölgyben az egykori vasút nyomvonalán alakították ki, akár Csehországba is átkerekezhetünk. Nekem Raabs an der Thaya tűnt az egyik legszebb településnek, és nemcsak azért, mert a szállásunk folyóparti stranddal rendelkezett, így jólesett hűsölni a kristálytiszta vízben: fölénk magasodott Raabs vára, amely a XI. századi várfalakon nyugszik. De karnyújtásnyira több várromot, kastélyt is becserkészhetünk, igazán idilli hely, romantikus esti fényekkel és finom falatokkal!
A Thaya útját követve érhetjük el Drosendorfot, a mesevárost. Legalábbis nekem meseházaknak tűntek a különleges vakolatdíszekkel ékes épületek. Gyerekkoromban sokszor rajzoltam ilyen házakat, amelyek ott ragyogtak Gazdag Erzsi Mesebolt című könyvének borítóján is. Maga a város sziklaplatóra épült, és az egyetlen Ausztriában, amelyet teljesen ép városfal vesz körül. Minden nyáron felállítja itt a sátrát és történelmi cirkuszkocsijait a Circusluft társaság, és egészen őszig lehetőséget biztosít a fiataloknak, hogy betekintsenek a cirkusz világába. Ki lehet próbálni a zsonglőrködést, a légtornászok akrobatikus mutatványait, esténként pedig előadásokkal szórakoztatják a nagyérdeműt.
Drosendorftól délre fordulva visszakerekezhetünk a kiindulópontunkra, vagy tovább indulhatunk a Thaya folyót követve Csehországba, illetve a Thayatal Nemzeti Parkon át Retz városkába.
Mi ezt a kört jártuk be egy hét alatt a kerékpárút-kínálatból, de számtalan variáció és sok újabb út kínálkozik ebben a dimbes-dombos régióban. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szeret gyönyörű helyeken, nyugodt, békés vidéken kerekezni, aki szerelmese az osztrák kisvárosoknak, szívesen kortyol el egy zöldveltelinit alkonyatkor, és lázba hozzák a meredek dombok. Az e-bike-ok idején már ez sem lehet gond, de mi azért saját lábbal tekertünk.
