Vadregényes vadkemping – nem mindent szabad, ami nem tilos

Gyerekkoromban többször is kempingeztünk. Vittük magunkkal a sátrakat, egyet a szüleimnek, egyet pedig nekünk, gyerekeknek. Izgalmas volt felállítani azokat, betenni a matracokat, berendezni – minél praktikusabban és kényelmesebben. Kialakítottuk az átmeneti szállásunkat, azt a kis életteret, ahol a következő néhány napon vagy héten keresztül ettünk, aludtunk és megterveztük a napi programot. Később, fiatal felnőttként is hasznát vettem a sátornak egy-egy későn megtervezett fesztivál idejére – igaz, akkoriban már korántsem volt olyan nagyon fontos a minél nagyobb kényelem és a komfortos élettér, de az alváshoz és öltözködéshez tökéletesen megfelelőnek bizonyult.

Aki a természet közelében szeretne kikapcsolódni, de nem kedveli a puritán sátrazást, választhatja a lakóautós vagy lakókocsis utazást. Ha nincs sajátunk, bérelhetünk is, bár ebben az esetben érdemes alaposan átnézni a kínálatot, mert igen húzós árakat is elkérnek éjszakánként egy-egy komfortosabb guruló szállásért. Ha úgy érezzük, hogy a lakóautót/lakókocsit nemcsak egy hétre, de akár egész évben használnánk, talán érdemesebb beszerezni az anyagi helyzetünknek megfelelően egy sajátot, és azt csinosítgatni, úgy alakítgatni, hogy az minél inkább megfeleljen a mi ízlésünknek és az életvitelünknek.

A vadkemping íratlan szabályai

Sok helyen tiltják, de ha szerencsénk van, találhatunk még ma is olyan területet, ahol vadkempingezhetünk. Míg sátorral ez egy kicsit macerásabb, hiszen rögtön kiszúrni, ha valaki sátrat állít valahol, lakóautóval könnyedén legyinthetünk, hogy csak megálltunk pihenni, parkolunk egy kicsit – ha nem tiltja tábla, mi akadálya lehetne? Ez utóbbit a lakóautós berkekben „bivakolásnak” hívják: nem állunk be a kempingbe, nem fizetünk helyjegyet sehol, egyszerűen csak állunk egy parkolóban vagy az út szélén ott, ahol az nincs megtiltva. Ez az egyik legolcsóbb szálláslehetőség, hiszen a saját autónkban alszunk ingyen.

Íratlan szabályok, amiket fontos mindenkinek betartani!

Amíg csak parkolunk, addig semmi baj, de ha tilos a kempingezés, már nem tekerhetjük ki a napernyőt, és nem pakolhatunk ki kempingszékeket. És természetesen vannak olyan területek, ahol jellemzően nem is akarja az ember ezeket előszedni, mert örül, hogy talált egy jó helyet, ahol biztonságosan leteheti az autóját, s mint egy bázisról indulva bringázhat, kirándulhat a környéken. Amint előkerül egy kempingasztal, az már bárkinek szemet szúrhat, és

semmi szüksége az embernek egy rendőri igazoltatásra vagy veszekedésre a környéken lakókkal.

Ha van rá mód, akár meg is kérdezhetjük átmeneti szomszédainkat, hogy zavarja-e őket, ha néhány napig ott állunk majd a lakóautónkkal (például egy strandhoz közeli utcában), némileg rontva a kilátást. Ha nincs is tiltva, jobb észrevétlennek maradni mindenhol, még akkor is, ha a nyitott ablakon kiszálló lecsóillat éppen ennek ellenkezőjéről gondoskodik. Ha pedig nyilvánvalóan nem látnak bennünket szívesen, jobb odébbállni.

A kemping nyugalmát és kényelmét persze nem lehet a puszta közepén álló lakóautóban kivitelezni, de napelemmel gondoskodhatunk az áramellátásunkról, vizet pedig a legtöbb településen tudunk szerezni a köztéri kutakból. Egy probléma azonban így is akad, mégpedig a szennyvíz ürítése, amit azonban alaposan meg kell tervezni. Egy egyhetes nyaralás alkalmával talán nincs is rá szükség, de ha mégis, fontos észben tartani, hogy az elhasznált vizet nem szabad kiönteni csak úgy az utcára, a természetbe vagy az útmentén az árokba! (És ugyanez vonatkozik a szemetelésre is!)

Keressünk a szennyvíz kiürítésére alkalmas lehetőséget, vagy ha nincs más ötletünk, válasszuk mégis a kempinget. Külföldön kiépítettek olyan (zárt) lakóautó-parkolókat, ahol néhány euróért cserébe a parkolás mellett a szennyvíz kiürítését is elvégezhetik az utazók, és még friss vízzel fel is tölthetik a készleteiket. Ezeket a parkolókat a legegyszerűbben egy-egy okostelefonra letölthető alkalmazás segítségével találhatjuk meg. Bár gyerekekkel valószínűleg egyszerűbb egy kempingben, a kaland az mégiscsak kaland!

Epilógus

Lakóautózni jó, legalábbis én nagyon megszerettem. Az utazás közben nemcsak sokféle tájat fedezhetünk fel, hanem sok kedves és segítőkész emberrel is találkozhatunk. Mert a lakóautósok ilyenek: ha látják, hogy egy másik lakóautós segítségre szorul, szívesen megállnak és megkérdezik, tehetnek-e valamit érte. Jó érzés tudni, hogy Európában bármerre is vezet utunk, nem vagyunk egyedül, mert biztos lesz ott is egy lakóautós, aki majd mosolyogva integet.

Nem tudod, hova is indulj neki lakóautóval vagy anélkül? Három szuper kirándulóhelyet ajánlunk az Alföldön!