Akár egyórás sétát, akár városi tekergést vagy egész napos kirándulást tervezünk, mindig próbáljuk elképzelni, mit is fogunk ott csinálni, mit akarunk látni, milyen környezetben haladunk, milyen fizikai állapotban vagyunk, illetve vannak-e társak, akik velünk tartanak, és akikkel alkalmazkodnunk kell a környezethez és egymáshoz.
Gyerekekkel, idősekkel sose vágjunk bele kétes hosszúságú és köztudottan hosszú túrába!
Működő telefonos navigáció, vagy térkép (amivel tudunk is tájékozódni) nélkül ismeretlen terepre ne menjünk! Közkedvelt, közismert, irányjelző táblákkal is ellátott kirándulóhelyen kevésbé tévedhetünk el, pláne, ha van bátorságunk kérdezősködni, felvilágosítást kérni más turistáktól. Nemcsak turistaház, múzeum, épület, strand, vár, várrom, hanem esetleg zárt, komolyabb kilátó esetében is – legegyszerűbben online – nézzünk utána a nyitva tartásnak!
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Az időjárás alapvetően meghatározza a terepélményt
Az időjárás bármikor megtréfálhat, szeszélyeit rendszeresen tapasztaljuk a mindennapokban, ezért amikor kültéri programokat – pláne hosszabb kirándulást, túrát – tervezünk, nézzünk utána az adott nap várható időjárásának! Ha a google-keresőbe mindösszesen a település nevét és az időjárás szót írjuk be (magyarul), a weather.com máris kidobja az aznapi időjárást, és akár a következő 10 nap előrejelzését is.
Fontos, hogy ne elégedjünk meg az országos prognózissal: az előrejelzés minél pontosabban vonatkozzon kirándulásunk helyszínére!
További előrejelző oldalak: koponyeg.hu, idokep.hu, weather.com. Ne feledjük, hogy minél későbbi napokra várunk előrejelzést, az annál jobban eltérhet a valóságtól – idővel ezt a terepen is tapasztani fogjuk. Ha az időjárás alakulását két-három nappal előre szeretnénk tudni, már viszonylag megbízható előrejelzést kapunk.
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Terepviszonyok – szintkülönbségek
Meredekségben dombságaink nem feltétlenül könnyebb helyszínek a legtöbb hegységünknél. Viszont középhegységeinkben hosszabbak az emelkedők, és a lejtők, a magasabb hegységeinkben pedig (Bükk, Börzsöny, Mátra) a meredekség is nagyobb.
Számoljunk azzal is, hogy a hosszas lefelé menet néha nehezebb, mint fölfelé a kaptatón, mert folyamatosan a térdeinkre hárul a testsúlyunk megtartása.
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
A tapasztalatlanok miatt a megtett távokat tekintve inkább a gyaloglással töltött időből indulok ki, amikor a terepviszonyokhoz mérem az időt:
vízszintes – pl. alföldi terepen – egy átlagos edzettségű felnőtt közepes tempóban egy óra alatt 4,5-5 kilométert tehet meg, dombvidéken nagyjából 4 km alatt, hegyvidékeinken 3-3,5 kilométert.
Hegyvidéken egy átlagos erőnlétű turistának bőven elég a 15 km-es táv egy napra, dombvidéken sem érdemes sokkal többet vállalni. Esős-sáros időben még kevesebb – nagyobb küzdelem árán…
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Mit viseljünk és mit vigyünk magunkkal túrázáskor?
Kezdjük a lábbelinél! A bejáratott bakancs vagy túracipő a legmegfelelőbb, de száraz időben, könnyű túrára a kényelmes edzőcipő is elég, csak jobban húzzuk meg a cipőfűzőt, ha mászunk, illetve váltakozva megyünk völgynek le és hegyre föl.
Ha sziklás, kavicsos terep várható, kerüljük a vékony talpú cipőt, akármilyen kényelmesnek is tűnik a városban. A kemény, egyenetlen felszín meggyötri a talpunkat…
Öltözzünk könnyű és világos ruhákba! Erdőben, vizes élőhelyek közelében a könnyű anyagból készült hosszú szárú nadrág lehet a befutó szúnyogtámadás, magas fű, gaz és csalán okozta gyötrelmek ellen. Főleg, ha az utóbbiakra allergiások vagyunk…
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Nyílt terepen jobban eshet a rövid szárú nadrág, de a vállunkat, nyakunkat igyekezzünk védeni a leégéstől – az ujjatlan póló nem javasolt erős napsütésben!
Ha várhatóan erdőben fogunk haladni, nem kell védenünk a fejünket az erős napsütéstől, de ha nem tudjuk biztosan, pontosan mennyire lesz árnyékos a terep, egy könnyű, karimás kalap, vagy sildes sapka mindig jó szolgálatot tesz nyáron. A sapka sildje esőben kifejezetten hasznos a szemüveget viselőknek, mert – jó ideig – nem lesz vizes a lencse. Nem mellesleg orrunkat és arcunkat is védi a leégéstől.
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Ha szikrázó napsütésben, felhő nélküli kék ég alatt indulunk is el, gondoljunk rá, hogy az idő pár óra alatt változhat, és záporok, zivatarok alakulhatnak ki. (Ha az időjárás előrejelzés valamennyi esélyt ad eső kialakulására, nem biztos, hogy azért érdemes lemondani a túráról, a várható élményekről. Ha konkrétan esőt prognosztizálnak, akkor már érdemes más jellegű programot tervezni.) Tegyünk be egy esőkabátot a hátizsákba (nem nejlon szatyorba, hogy aztán a kezünk bosszantóan foglalt legyen!), de az esernyő is megoldás, ha elviseljük, hogy az egyik kezünk foglalt lesz.
Csak addig tűnik haszontalannak, amíg el nem kezd esni… Ha még egy esernyő se lesz kéznél, nagyot zuhan a kirándulás élvezeti értéke!
Eső közben és után a levegő is lehűl. Érdemes egy inget, vagy vékonyabb melegítőfelsőt is vinnünk. Ha esetleg barlangot is érint a kirándulás, ott is jól jön.
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Bármilyen hátizsákunk is van, a pántjait állítsuk be. Be fogjuk látni, hogy a zsák a hátunk közepén van a legjobb helyen, nem úgy, hogy a csípőnket veri, vagy a fenekünkre lóg.
Milyen egyéb tárgyakat érdemes vinnünk egy kirándulásra?
Például feltöltött telefont, ha netán baj lenne… De jusson eszünkbe, hogy ne merítsük le idő előtt! (Télen erre sokkal jobban oda kell figyelni, mert a hidegben gyorsan lemerül a telefon.) Ha mindenképpen biztosítani akarjuk a töltöttséget, akkor vigyünk magunkkal powerbankot – ma már többféle kapacitásút is lehet kapni belőle.
A helyszín térképét mindenképpen vigyük magunkkal, vagy készüljünk telefonos navigációval!
Jól jön egy bicska, egy lámpa (a fejlámpa még jobb, mert kényelmesebb), egy „jó fogás” egészségügyi papír, vagy egy csomag papírzsebkendő, egy kullancsriasztó, kullancscsipesz, egy kis naptej, és – mivel kimozdulva, a természetben együtt sétálgatva szívesen örökítjük meg egymást is – fotózásra alkalmas telefon vagy fényképezőgép. Néhány nejlonzacskó jól jöhet, ha termést, pár gombát, kődarabot és a szemetünket szeretnénk elcsomagolni és eltenni a hátizsákba.
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
A természetben, mozgás közben felértékelődik az ivóvíz és az élelem. Jobban égetjük a kalóriákat, mozgásunkkal megmozdul az egész szervezetünk, az emésztésünk is gyorsabb lesz.
Néhány órás kirándulásra már ajánlott fejenként egy liter ásványvizet vinni – lehetőleg szénsavmenteset –, egész naposra a két liter sem sok. Vigyázat: az édesített italok kevésbé oltják a szomjat – a szervezetünk kíméletlenül szembesíteni fog ezzel, vízért könyörög majd!
Ám ha fokozzuk a folyadékbevitelt, jobban is fogunk izzadni, és azt se feledjük, hogy a magunkkal hurcolt víz is súly, ami miatt izzadunk… Így másfél-két liternél többet ne nagyon vigyünk. Egyben reméljük azt is, hogy a túra alatt is vízhez juthatunk, vagy felfrissíthetjük magunkat.
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Egyfelől iható forrásra is akadhatunk, de ha csak „nem iható vizű” patakot érintünk, érdemes arcot, karokat, fejet mosnunk – felfrissülünk tőle.
A vizünk tovább tart, ha kisebbeket kortyolunk belőle, és mielőbb lenyelnénk, lassan megforgatjuk a szánkban. Már a szájüregben felszívódó víz jól oltja a szomjúságot.
A magunkkal vitt folyadéknak alkalmas a PET-palack is, vagy a felvázolt vízmennyiséget befogadó, jól zárható kulacs. Ne ringassuk magunkat abban a tévhitben, hogy a túrakulacsként eladott ¾ literes hőtartó kulacs az egész túrára kitart. Abból legalább kettő kellene, vagy mellé legalább egy félliteres palack. Figyelem: a felmelegedett víz is innivaló! Erre a terepen úgyis rájövünk majd, de nem árt, ha számolunk azzal, hogy a hűs forrás vize a palackban nem fogja megtartani alacsony hőmérsékletét.
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Az étellel már sokkal kevésbé „lőhetünk mellé”. Ha egy kicsit még késleltetjük is az ebédet a kiránduláson, még kevésbé fogunk válogatni, annál jobb étvággyal fogy az elemózsia! Kinek ez, kinek az válik be: szendvics, péksütemény, alma, narancs, joghurt, konzerv, kolbász-kenyér, tepertő.
Az étel mennyisége, kicsit lehet több, mint amennyit otthon elfogyasztunk, mert szabad levegőn, testmozgás után az étvágyunk is jobb lesz.
Érdemes azokat a harapnivalókat, amelyek összenyomódhatnak, dobozba tenni. Például így elkerülhetjük a paradicsom – ami nagyon jól tud esni ilyenkor lédús, húsos zamatával –, a paprika, a kockasajt, a szőlő kilapulását, ám arra is figyeljünk, hogy a hátizsákunkat mindig normál helyzetbe, állítva tegyük le…
Érdemes betenni a zsákzsebbe némi édességet is, ami nemcsak különösen jólesik, de gyors energiabevitelként is jó szolgálatot tesz fizikai igénybevétel esetén.
Ha megállunk enni a természetben,természetesen letelepedünk az elemózsia mellé, így viszont számolnunk kell azzal is, hogy könnyebb prédái lehetünk a kullancsoknak – természetesen menet közben is, ezért olyan fontos a zárt ruházat az alsótesten.
Fotó: Pixabay / Erik Karits
Az már közismert, hogy komoly betegségeket (Lyme-kód, vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás) kaphatunk tőle, ha a bőrünkbe fúrja magát.
A kullancs nem szereti a közvetlen napfényt, ezért növények fonákján, árnyékban vár „áldozatára” – emberre, állatra. Mindenkire rákapaszkodhat, aki akár rövid időre is előfordul a zöldben.
Nemcsak erdőn-mezőn, cserjésben, hanem városi parkban, kerti gyepen. Ezért nem érdemes félni a vérszívótól és a négy fal között reszketve vágyakozni a természet érintésére.
Fotó: Unsplash / Erik Karits
Készüljünk fel, legyünk éberek, viselkedjünk józanul! Napközben is nézzünk meg a kullancsok által elérhető és „kedves” helyeket: karokat, bokát, lábszárat, térdhajlatot, nyakat, deréktájat. Otthon pedig ruhátlanul alaposabban nézzük át a testhajlatokat és az említett testtájakat. Néha csak a nap végén lát neki befúrni magát a kiválasztott, puhább szerkezetű bőrbe, sőt előfordul, hogy másnap. Tevékenységét és helyét enyhe duzzanat, élénk bőrpír árulja el, ami viszket, a közepében pedig ott „virít” az apró fekete állat. Annak esélye, hogy a befúródó kullancs fertőzött, elég kicsi. Valaki a kullancscsipeszes eltávolítást preferálja, van, aki a villámgyors kitépést.
Az igen fontos, hogy ne nyomkodjuk, piszkáljuk, ne kenjük be semmivel, hanem határozott mozdulattal szabaduljunk meg tőle. Nem baj, ha bele is szakad – a maradék már nem csinál bajt…
Zárt ruházatban (elsősorban a láb és a boka tájékán) kevesebb az esélye, hogy a bőrünkhöz fér, de nyáron nem esik jól zárt ruházatban kirándulni… Meg aztán nincs is garancia a vérszívó távoltartására. Fújhatunk, kenhetünk magunkra anyagokat, amelyek elriasztják őket, van kullancsriasztó karkötő is. A szakemberek a dietil-tuloamid (DEET), az etil-butil-acetil-aminopropionát és a pikaridin anyagokat tartalmazókat tartják a leghatásosabbaknak.
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
A tűzrakással csak óvatosan! Ne kísértsük a sorsot, ha tűzgyújtási tilalom van! A gyufa, vagy öngyújtó mellé érdemes hagyományos újságpapírt is vinni, és lehetőleg rakjuk körbe kövekkel a tüzet. Ne rakjunk máglyát, viszont hagyjuk leégni, és akkor könnyebb dolgunk lesz az eloltásával.
A parázsló részeket is lelkiismeretesen öntsük le vízzel! Nem akarod a híradóban lángok között látni azt az erdőt, ahol te jártál…
Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Városi sétára készülve
A városi séta nyári viszonyok közepette egy kicsit más felkészülést igényel. A meleg nagyobb, a napsugárzás is erősebb, rövid nyári ruhákban flangálhatunk, de vigyázzunk a leégéssel! Kényelmes cipőről akár szandálra is válthatunk, de eső ellen érdemes készülni, legalább esernyővel.
Érdemes ide is vizet vinni, mert gyakrabban iszunk/innánk, mint ahogy vásárlási lehetőség adódik… Ha harapnivalót vinnénk, az könnyen, kézből fogyasztható legyen, hiszen árnyas pad sem kínálja magát mindenhol egy városban.
Készüljünk vastagabb pénztárcával, mert jóval könnyebb elcsábulni fagylaltozni, beülni valahová fogyasztani, no de a városi sétához ez jobban hozzátartozik. Félórás-másfél órás sétára legfeljebb vizet és fényképezőgépet vigyünk magunkkal.
Ajánljuk még: