Fenséges fenyvesek, felvidéki panoráma, mesefalu és medvecsengő – az Alacsony-Tátra varázsa

Jó néhány éve makacs tüdőgyulladással küszködtem. Sehogy nem akart múlni a köhögés. „Nem lesz ez így jó” – csóválta a fejét a mi jó doktor bácsink. „Levegőváltozás kellene” – mondta. „Régi időkben ilyenkor néhány hétre a hegyekbe küldtük a betegeket, ott hamar meggyógyultak, teljesen” – mondta. Összeült a családi kupaktanács, és nem volt mit tennem: irány a hegyek! Ez persze nem volt annyira ijesztő, sőt. De a gyermekeim hátrahagyása annál inkább. 

Nem több hétre, csak néhány napra mentem fel a hegyekbe, de tényleg egészségesen tértem vissza.

Köszönhetem a hegyeknek, a fenyveseknek, a tiszta, magaslati levegőnek, a sétának és a pihenésnek. Mert ahogy gyalogoltam hegyre fel és völgyre le, úgy szakadt fel a tüdőmből a makacs gyulladás, úgy kaptam erőre napról napra.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Azóta a tél végén, ha csak tehetem, célba veszem a nagy hegyeket. Makk egészségesen is, mert érzem, hogy jót tesz a testemnek, a tüdőmnek, a szívemnek, és persze a lelkemnek is. És javaslom is mindenkinek, aki a télen összeszedett valami nehezen múló nyavalyát, hogy tegyen így. Minden patikaszernél többet ér a lábadozás során! Ha nem akarunk messze menni, választhatjuk a Mátrát, vagy a könnyen elérhető Alacsony-Tátrát. 1000 méter felett csodát tesz a levegő!

Idén Dóvalra esett a választásunk.

Közismertebb nevén: Donovaly, bár egyes térkép applikációk előszeretettel írják ki a régi magyar neveket. Ami hasznos dolog, ám megtévesztő, amikor navigálás közben a táblán Motycky feliratot olvasunk, a térképünkön meg Martalja szerepel.

Dóval látképe – Fotó: Wikimedia Commons

Ez a kedves kis üdülőtelepülés a síelők körében népszerű, de síszezonon kívül, vagy hóhiány esetén is remek kiindulópont hegyi túrákhoz. Könnyen elérhetjük, ám arra számítani kell, hogy az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra határán elterülő településhez meredek hágóút vezet fel. Bizony, próbára teszi a hosszú, kanyargós emelkedő a nagyrészt alföldi terepviszonyokhoz szokott sofőrt. De természetesen választhatunk Budapestről menetrend szerinti autóbuszt is.

Az egykori hét szénégető telep helyén ma egy kellemes üdülőfalut találunk,

panziókkal, éttermekkel, wellnesshotellel, tehát mindenki megtalálhatja itt a számára legmegfelelőbb szálláshelyet. Ha szerencsénk van, mint nekünk, akkor az ablakunk is egy tekintélyes fenyvesre nyílik, hogy a szobából és élvezzük a fenyőfák megnyugtató látványát.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

„Az erdőkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és áhítatos magatartásuk.

Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő kifejezi a világerőket. Gondoljuk csak el, miféle erők és szándékok építették az ötvenméteres fenyők százezreit!”– mondja Márai Sándor.

Van itt nyári bobpálya, kalandpark, hatalmas trambulin és ugrálóvár. A Habakuty mesefalu (nyitóképünkön) az aprónépet várja kis meseházaival. A mesebeli házikókat, a dióhéjkastélyt Pavol Dobsinsky szlovák népmesegyűjtő világa ihlette.

A két nemzeti park határán fekvő település tökéletes a hegyi túrákhoz, sőt, a felvonókkal meg is könnyíthetjük a hegyek megmászását, vagy távolabbi csúcsokat tudunk meghódítani. Jól jelzett turistautak hálózzák be a hegyeket, így mindenki találhat kedvére valót. Akár olyant, ami csak éppen a házak felett vezet el, és a séta minden pillanatában élvezhetjük a hatalmas katlan látványát. Belemerülhetünk az erdőkbe, a suttogó fenyvesekbe. Engem valami különös erő vonz az örökzöldekhez: az ég felé mutató csúcsaik mintha összekötnének az éggel, az égiekkel. Szeretem a fenséges susogásukat, és azt is, amikor zúznak a szélben. Imádom a puha tűlevél-avaron nesztelen lépteimet, a fenyők alatt zöldellő mohaszőnyegeket.

Csillagmoha – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Itt aztán fenyvesekből van elegendő! Felgyalogolhatunk a Kecskehát havasi legelőkkel borított gerincére, ahonnan lenyűgöző körpanorámában lehet részünk. Közben kedves eldugott hegyi falvacskákon visz át az utunk. Gyönyörű rétek, csörgedező patakok, mély erdők lesznek útitársaink. Kabinos vagy ülőszékes felvonóval feljuthatunk a Nová Holá csúcsra, ahonnan könnyen elérhetjük a Nagy Zólyom bércet.

Az Alacsony-Tátra Nemzeti Park területén emelkedő, 1402 méteres csúcs formáját és földtani eredetét tekintve inkább tartozik a Nagy-Fátrához, de ez mit sem von le az élményből. Egy igazi térkép, mint egy terepasztal, úgy vehetjük sorra a hegyeket innen. A környék 1700 méter fölé emelkedő csúcsai, a Liptói havasok, a jellegzetes szarv-formájú Kriván, a Nagy-Fátra főgerince, a Gyömbér, a Körmöci hegység és sok más csúcs öleli körbe ezt a nagyszerű kilátóhelyet.

Ez talán az egyik legszebb felvidéki körpanoráma, ezért mindenképpen érdemes ide felgyalogolni.

Persze, ehhez meg kell rendelni előre a jó időt is, mert ködben, esőben mit sem látni fentről. Ezúttal mi is így jártunk, sűrű köd ereszkedett a környékre, de ez egy újabb ok, amiért feltétlenül vissza kell térni.

Havasi mormota – Fotó: Wikipedia Commons 

A nemzeti park növény- és állatvilága is lenyűgöző. Sáfrányok, szellőrózsák, boglárkák virítanak a réteken, később majd harangvirágok, zergeboglár, különféle füvek tarkítják a növénytakarót. A környéken temérdek a boróka, amit borókapálinka formájában kóstolhatunk a hangulatos kolibákban. Az erdők vadban is gazdagok, találkozhatunk vaddisznóval, őzekkel és szarvasokkal, havasi mormotákkal, és tátrai zergékkel.

Állandó farkas, hiúz és medvepopulációk lakóhelyét is rejti a vadon, ez utóbbiak miatt érdemes kis medvecsengettyűvel felszerelni a hátizsákot.

Bármerre indulunk, nem tévedhetünk, mert csodás erdei élményekben, a gerincekről pedig pompás kilátásban lesz részünk. A táj talán tavasszal a legizgalmasabb, amikor hóolvadás miatt bővízű, látványos zuhatagokkal találkozhatunk, persze, ilyenkor a vízhatlan öltözék, lábbeli elengedhetetlen. És jó, ha van nálunk papírtérkép, vagy offline navigáció, mert a völgyek ölébe és a katlanok rejtekébe olykor nem ér el utánunk a térerő.