Múlt vagy mese? – Eltűnt városok nyomában Atlantisztól a Kalahári sivatagig

ZónánTúl

Múlt vagy mese? – Eltűnt városok nyomában Atlantisztól a Kalahári sivatagig

Víz alatti épületek, elveszett városokról szóló rejtélyes történetek – sokukra a mai napig nincs határozott magyarázat. Kutatók, tudósok, a misztériumok szerelmesei és szkepiktusok is kutatják a titkokat, hogy megtudhassuk, valóban létezett-e például Atlantisz, vagy hogy miképp keletkezett a víz alatti, japán piramis? Mese lenne az egész, vagy kőkemény tényekkel hadakozunk? 

Mindig is érdekesnek találtam az olyan történeteket, amik valamilyen misztikumról, valami megmagyarázhatatlanról szóltak. Lehetett az egy kísértetjárta hely vizsgálata, egy civilizációtól elzárt vidék megtalálása vagy egy elveszett ereklye felkutatása, örültem, ha a végén kiderült, egyértelműen még mindig nem lehet tudni, mi áll a rejtélyek mögött. Mai napig vonzanak ezek a történetek, utánajártam hát, milyen magyarázatokat találhatunk a világ három talán legnagyobb talányára.

1. Az elsüllyedt Atlantisz

Az egyik legismertebb rejtély Atlantiszhoz, az elsüllyedt szigethez (illetve kontinenshez), valamint legendájához kapcsolódik. Az  ógörög filozófus, Platón szerint létezett egy olyan sziget, amely az Atlanti-óceán területén volt, s amelyen gyönyörű környezetben egy, a korát meghaladóan fejlett civilizáció élt egészen addig, amíg egy természeti katasztrófa miatt egy éjszaka alatt el nem süllyedt.

Sok tudós kutatta, hogy valóban létezett-e a sziget, s ha igen, vajon hol lehetett, mi történhetett vele? Az egyik legismertebb elmélet szerint valójában Kréta szigetéről van szó, ahol az időszámításunk előtti második évezred közepén egy vulkánkitörés vetett véget az addig ott virágzó minószi civilizációnak. Egy másik, hasonlóan népszerű elképzelés szerint  a választ Santorini szigetén kell keresni, aminek lakói ugyancsak egy vulkánkitörésben pusztultak el.

A geológusok szerint egy kontinens elsüllyedéséhez százmillió évnek kellene eltelnie, az semmiképp sem következhet be egyetlen éjszaka alatt, ugyanakkor egyesek szerint az olyan természeti katasztrófák, mint egy üstökös és egy távolabbi bolygó összeütközése  okozhat ekkora pusztulást ilyen rövid idő alatt is. Megint mások úgy vélik, a jégkorszak végét jelentő globális éghajlatváltozás és az olvadt jég miatt megemelkedett tengerszint lehet a magyarázat. Egyes kutatók pedig állítják, Atlantisz valóban az Atlanti-óceán mélyén keresendő, ahol több helyen találtak már víz alatti építményeket, így például Spanyolország déli részén, a Karib-térségben a Bimini szigeteknél, Mexikó, Belize és Kuba partjainál, valamint az Andros szigetnél.

És persze sokan kizártnak tartják Atlantisz létezését, szerintük az egész csak egy kitalált történet.

2. A víz alatti piramis Japánban

A japán Yonaguni-sziget közelében az 1980-as évek közepén felfedeztek egy piramist a víz alatt. Ez a téglalap alapú kőépítmény több mint 50 méter hosszú és 20 méter széles. Felfedezése óta számos tudós kutatta már létrejöttének titkát, eredete mégis bizonytalan. Egyes feltételezések szerint egy, az emberek által felépített, több ezer éves, lépcsős piramis – ezt bizonyítja a szabályossága, valamint egy-egy sziklába faragott figura is erre enged következtetni. Ha igazuk van, 

egy elmerült város, egy elveszett civilizáció maradványa lehet az építmény.

Mások azonban azt állítják, hogy természetes módon jött létre, vagyis a víz alatti áramlatok formálták olyanra, amilyen. Szerintük nem olyan szabályos, mint ahogyan azt állítják, s mindezt alátámasztja, hogy a piramis egyetlen szilárd kőzetből áll, nem pedig különálló tömbökből építették fel.

3. A Kalahári sivatag elveszett városa

Elveszett várokról jócskán találni történeteket. Nemcsak a tengerek, óceánok mélyén fedeztek fel (vagy véltek felfedezni) rejtélyes építményeket, hanem a szárazföldön is. Ilyen például a Kalahári-sivatagban eltűnt város legendája.

1885-ben a kanadai Guillermo Farini, miután a nyugatiak közül az elsők között kutatta a Kalahári sivatag feltáratlan területeit, nyilvánosságra hozta felfedezésének részleteit, mely szerint olyan sziklaalakzatokra lelt, amelyek egy ismeretlen épület romjai lehetnek. 1932-től 25 expedíció indult az „elveszett város” megtalálására, építkezésre utaló jeleket azonban sehol nem találtak.

Végül A. J. Clement felfedező egy új elméletet dolgozott ki. Szerinte következetlenségek vannak Farini útvonalának leírásában. Feltárta a valódi útvonalat, amin végig is ment, s végül felfedezett jópár olyan sziklamaradványt, amelyek korábban akár falak is lehettek.

Arra a következtetésre jutott, hogy az „elveszett város” valóban létezik.

Ellenérvként azt szokták felhozni, hogy azok a kövek, amelyeket Clement talált, doleritből vannak, egy olyan magmás kőzetből, amely erodálódva meglepően szabályossá, egyenessé válhat, s így könnyen mesterséges építkezés benyomását keltheti. Tudományos bizonyítékot pedig azóta sem találtak arra vonatkozóan, hogy Farini elveszett városa valóban létezett…

...és én ennek őszintén örülök! Nem jobb egy olyan világban élni, ahol vannak még megválaszolatlan kérdések, ahol feszegethetjük tudásunk határai és ahol sosem kell megelégednünk azzal, amit már tudunk? Így csak izgalmasabb az élet!

Ajánljuk még:

„OTT SE VOLTAM, DE MEGÉREZTEM, HOGY MÁSSAL FLÖRTÖL” – A MEGÉRZÉSEK NYOMÁBAN
A TEXTIL A TUTI? – IGAZSÁGOT A ZSEBKENDŐNEK!
PUSZTÍTÓ SZELFIK: ÍGY KÁROSÍT MINDENKIT A SZELFIKÉSZÍTÉS

Egy mosoly, aminek titkát a fél világ kutatja
Először egy filmben említették. Aztán egy beszélgetésben hallottam újra. Később egy tévéműsorban ütötte meg a fülemet. Ekkor már komolyan elgondolkodtam azon, vajon mi dolgom lehet Mona Lisával. Biztosan a mosolyom. Igen, az talán hasonló. Na jó, de ez még nem elég indok arra, hogy legyen vele valami dolgom is...

 

 
X
Már követem az oldalt