Mit olvashatunk ki az élelmiszerek címkéiből és miért fontos, hogy ezt komolyan vegyük?

„Fogyaszthatóság” és „minőségmegőrzési idő” – a két legfontosabb dátum

Miért kell különbséget tenni fogyaszthatóság és minőségmegőrzési idő között? Mert ez a két fogalom teljesen mást jelent a gyakorlatban is: 

a fogyaszthatóság az élelmiszer-biztonságról, a minőségmegőrzési idő pedig az élelmiszer-minőségről szól, és az EU-s jogszabályok szerint ezeknek az információknak minden előre csomagolt élelmiszer címkéjén szerepelniük kell. 

Fotó: Pexels / Spencer Selover

Az időpont mellett a gyártónak azt fel kell tüntetnie, hogy milyen körülmények között képes az adott élelmiszer megőrizni  minőségét az adott dátumig, vagyis hogyan kell tárolni az ételt, hogy a garantált szavatossági időn belül fogyasztásra alkalmas legyen. Az élelmiszerek eltarthatóságát és minőségük megőrzésének módjait élelmiszer-mikrobiológusok kísérletei, kutatásai alapján határozzák meg, tehát a címkén feltüntetett információkat ne puszta ajánlásoknak tekintsük, hanem tudományosan megalapozott előírásokként kezeljük!

 

Az Európai Bizottság becslései szerint az EU-ban évente keletkező 88 millió tonna élelmiszer-hulladék akár 10 százaléka is az élelmiszertermékeken feltüntetett dátumjelzéssel függ össze.

A téma indokoltságát jól alátámasztja, hogy nagyvonalú becslések szerint percenként 44 – vagyis Európában éves szinten 23 millió – ember érintett élelmiszer-eredetű megbetegedésben, amelyek közül 4700 eset halállal végződik. Szakemberek szerint a megbetegedések jelentős hányada a háztartások helytelen élelmiszerkezelési gyakorlataira vezethető vissza, azaz megelőzhető lenne.

Éppen ezért indította el az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Safe2Eat kampányát, amelyet Magyarországon a NÉBIH kezel, rengeteg segítséget nyújtva ezzel a hazai lakosságnak.

Fotó: 123RF

Fogyaszthatóság = élelmiszerbiztonság: mit jelent ez a gyakorlatban?

Főként a friss és romlékony élelmiszereken – halak, húsok, saláták, tejtermékek, hidegkonyhai készítmények és előre elkészített, melegítéssel fogyasztható ételek – találjuk meg ezt a jelzést, amely arra utal, hogy az étel fogyasztása a megadott dátumig – a megadott optimális tárolási körülmények és felhasználási módok (pl. kötelező hőkezelés) között – garantáltan nem lehet káros az egészségre. Amennyiben azonban a fogyaszthatóság lejárati dátuma után eszünk belőle, fennáll a veszély, hogy megbetegszünk – érdemes odafigyelni tehát az élelmiszerbiztonsági előírásokra!

Fotó: 123RF

Minőségmegőrzési idő = élelmiszerminőség: mit jelent ez a gyakorlatban?

A címkén szerepeltetett tárolási előírások betartásával a legtöbb élelmiszer a lejárati idő után is biztonságosan fogyasztható, azaz nem veszélyesek az egészségünkre, de számítanunk kell rá, hogy bizonyos tulajdonságaik megváltozhatnak: ízük, színük, esetleg állaguk is módosulhat, de ettől még nem feltétlenül kell kidobnunk őket. Ezért kell nagyon pontosan ismernünk az egyes élelmiszerek tulajdonságait, és ezért kell betartanunk a tárolási előírásokat, hogy minél kevesebb élelmiszer végezze a kukában.

Fotó: 123RF

Élelmiszerkezelésre vonatkozó előírások a címkéken

A frissesség a minőség legelemibb feltétele: értelemszerűen minden élelmiszer akkor a legmagasabb minőségű, amikor a legfrissebb. Ugyanakkor a címkén feltüntetett tárolási és kezelési módoknak éppen az a lényegük, hogy minél hosszabb ideig meg tudjuk őrizni a vásárolt élelmiszerek frissességét, ezáltal minőségét. Ezek az előírások rendszerint a tárolástól a konyhai higiénián túl a feldolgozásig és a fogyasztásig nyújtanak támpontokat, amiket érdemes komolyan venni. Annál is inkább, mivel ezeket az élelmiszer-összetevők és az élelmiszer eredetű megbetegedések potenciális kockázatait értékelő tudományos kutatások támasztják alá.

Fotó: Pixabay / Jill Wellington

Mit tartalmaznak az élelmiszerek?

A minőséggel összefüggő jelzéseken túl a következő fontos információhalmaz, amit az előre csomagolt élelmiszerek címkéin fel kell tüntetni, az a beltartalmi értékeik: élelmiszer-összetevők, tápanyagtartalom, allergének, intoleranciák. Az élelmiszer-összetevők között különösen fontos szerepeltetni a különböző adalékanyagokat: színezőket, ízfokozókat, stabilizátorokat, állagjavítókat, sőt, azt is, hogy ezek biztonságosak emberi fogyasztás céljára – ezt toxikológusok vizsgálják be mielőtt engedélyezik használatukat az élelmiszergyártásban. Akadhatnak közöttük ugyanis olyan összetevők, amelyek allergizálnak vagy intolerancia esetén egészségre károsak, ezért nagyon fontos ezen összetevők egyértelmű kiemelése, hogy az érintett vásárlók könnyedén felismerhessék azt a termék címkéjén. 

Az Európai Unióban minden élelmiszer-adalékanyagot egy E-szám azonosít. 

A termékcímkéken meg kell jelölni az adalékanyag funkcióját a késztermékben (pl. színezék, tartósítószer) és a konkrét használt anyag nevét a megfelelő E-számra vagy a nevére utalva (pl. E 415 vagy xantángumi).

Fotó: pxhere

Az Európai Unióban forgalmazott élelmiszergyártóknak jelenleg 14 allergén jelölését kell feltüntetniük az EU jogszabályai szerint.

Ide tartoznak a glutént, a tejet, a tojást, a dióféléket, a földimogyorót, a szójababot, a halakat, a rákféléket, a puhatestűeket, a zellert, a farkasbabot, a szezámmagot, a mustárt és a szulfitokat tartalmazó gabonafélék. Az allergének tudománya folyamatosan fejlődik, így a lista a jövőben változhat.

Ezek tehát a legfontosabb információk, amelyeket a címkékről leolvashatunk, de nem árt, ha megnézzük az adott élelmiszer származási helyét is, hiszen minél közelebb termett, annál kevesebbet kellett szállítani: ez is fontos környezetvédelmi, fenntarthatósági szempont.

A cikk megjelenését a NÉBIH támogatta.

Nyitókép: pxhere