Miről kapta nevét a Szépasszony-völgy? Többféle legenda is kötődik az egri borospincék történetéhez, de sajnos egyik sem mondható kedvesnek, mint ahogy a szó hangzása sugallná. Egyesek szerint a „Szépasszony” a pogány magyar ősvallás egyik istennője, a szerelem istennője, akinek egykor áldozatokat mutattak be. Mások szerint természetfeletti erővel rendelkező lény volt, a boszorkányok és tündérek főbb vonásai egyesültek benne, láthatatlanul járt éjféltől hajnalig és a hiedelem szerint a vele való találkozás rendkívül veszélyes volt.
Ám nem csak erről a bizonyos szépasszonyról keringenek legendák Eger környékén. Nem is olyan messze innen élt egyszer egy nagyúr, akinek bizony annyira megtetszett a szomszéd földbirtokos felesége, hogy elrabolta és épülő várának egyik szobájába záratta. Igen ám, de ennek a szépasszonynak volt egy boszorkány dajkája, aki nem átallott szövetségre lépni az ördöggel sem, hogy megmentse az asszonyt, így a kőművesek hiába építették fel napról napra, újra és újra a vár falait, azokat reggelre az ördögfiak holló képében elhordták. Az asszony kiszabadult rabságából, a várat pedig Hollókőnek nevezték el.
Mára szerencsére nem kell a Bükkben ördögöktől és boszorkányoktól félniük, egyszerűen csak élvezzék a világhírű egri borokat és hallgassanak további mondákat Hollókőn. A Titokzatos Bükk kiránduláson lehetőségük nyílik helyi családoknál ebédelni, kovácsműhelyben borozgatni, no meg leellenőrizni a fenti legendák hitelességét.
A következő legenda egy magára hagyott szarvasborjúról, egy sebesült farkasról, valamint Szent Gellért püspökről szól, aki remeteségbe vonult 7 esztendőre, melyet böjttel, imádsággal és virrasztással töltött. Egy napon egy szarvastehén tért be hozzá borjával és mellé heveredett, de az idill nem tartott sokáig, mert a szarvasbika berontott kunyhójába egy farkas elől menekülve és magával vitte párját, hátrahagyva borjukat. Szent Gellért segítséget nyújtott a sebesült farkasnak, aki mellé rogyott, és addig fel sem kelt, amíg teljesen meg nem gyógyult. A kis szarvasborjú szintén Szent Gellért mellett maradt, és így életek ezentúl barátságban Bakonybélen. Hogy ki segített kinek, Szent Gellért a farkasnak és a borjúnak, vagy az állatok Szent Gellértnek, magányossága elűzésében, ennek eldöntését magukra bízom, ami biztos, hogy Bakonybélt a meghitt nyugalom légköre járja át, ahol az elme nyugovóra térhet, és talán mindenki rátalálhat a saját farkasára, borjára. A Bakonyi tájakon kiránduláson részesei lehetnek ennek a nyugalomnak, sőt nyerhetnek is egy bakonybéli kirándulást azok, akik kitöltik kérdőíves nyereményjátékunkat.
Szokták mondani, hogy ha valamiben erősen hiszünk, akkor azt képesek vagyunk valóra váltani. Nem mindenkinek van ekkora akaratereje, de egy középkori legenda szerint Szent János apostol egy percig sem ingott meg hitében, mikor megáldott egy pohár mérgezett bort és mind megitta. Ugyanaz a mérgezett bor két gonosztevő életét is kioltotta, ám Szent Jánosnak nem esett baja, sőt még a gonosztevőket is feltámasztotta. Ez a boráldás vagy János áldás legendája, melynek hagyományát a Pannonhalmi Főapátság a mai napig őrzi. Bizonyára az az olasz rablóvezér is erősen hitt abban, hogy jó útra térhet, aki belépett egy bencés szerzetesrendbe, ahol mindannyiunk nagy örömére feltalálta a dominó játékot. Aki kíváncsi milyen izgalmas tettek kapcsolódnak még a valláshoz és a borhoz, az könnyen utánajárhat a Pincejárás és egy kis áhítat nevű kiránduláson, mely során a Pannonhalmi Apátság életébe is betekintést nyerhetünk.
Létezik egy hely Magyarországon, ahol egy csodálatos mesevilág tárul elénk. Egy hegy, ahol a természet az úr, és mivel az ott élő emberek tisztelettel és csodálattal adóznak neki, így cserében segíti életüket és minden földi jóval, többek között mézédes borral látja el az ott élőket.
Tokaj-Hegyaljához számos mese, legenda kapcsolódik, megjelennek bennük tündérek, óriások, hableányok. Az egyik monda szerint a Tokaj-hegy egy tűzhányó volt és lankáit tündérek lakták, akik nagyon szerettek labdázni. Amikor a labda elgurult, a tündérek olyan szomorúak lettek, hogy könnyeikből létrejött a Bodrog. Egy másik hiedelem szerint egy tündérfiú esett a tüzes kráterbe, akit szerelme keservesen megsiratott, ezeket a tündérkönnyeket szippantotta be a föld, s emiatt olyan mézédes a tokaji szőlő és a tokaji bor. A tündérek királynője végül bánatában tündéreivel elbújt az egyik borospincében és a monda szerint azóta is ott élnek, ám már nem mutatkoznak halandó ember előtt. Ha szeret izgalmas legendákat hallgatni egy pohár mézédes tokaji bor mellett üldögélve, akkor a Tokaj ínyenceknek kirándulást Önnek találták ki.
Ha szívesen olvasna hasonló történeteket, érdekességeket hazánkkal kapcsolatban, csatlakozzon a Continental Travel Facebook-oldalának kedvelőihez. A „Newton almája” elnevezésű poszt-sorozatunkkal szeretnénk követőtáborunknak kedveskedni és egyben igényes tartalommal megtölteni oldalunkat, górcső alá venni hazánk különleges hagyományait, legendáit, érdekességeit és látnivalóit.
A cikk megjelenését a Continental Travel támogatta.
(x)
Öt kilátó, ahonnan a legszebb a balatoni panoráma
Néha el kell távolodni, hogy valamire igazán rá tudjunk pillantani. Magasra kell mászni, hogy a maga teljességében megláthassuk fizikai és lelki természetű dolgainkat is. A Balaton fizikai és „lelki” tünemény, ezért kilátókban álldogálva tudjuk csak igazán befogadni.
