Budapest rejtett kincse: az Aradi utca száztíz éves csodáját kár lenne kihagyni

Itt, a Körönd híres bérpalotáinak dísztelen, háborítatlanul pusztuló hátsó homlokzatainak szomszédságában áll immáron több mint száztíz éve Budapest egyik legszebb szecessziós bérháza. Az Aradi utca 57. terveit bizonyos Platschek, helyenként Piatschek Vilmos és felesége, Grünwald Cecília megrendelésére rajzolta Löffler Sándor 1907-ben. A Löffler-testvérek a virágos századelőn, egészen pontosan a huszadik század első világháborút megelőző tizenöt évében együtt vezettek irodát, leghíresebb közös munkájuk a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga mára gyönyörűen felújított épületegyüttese. Az Aradi utcai megrendelés öt évvel a hitközségtől elnyert munka előtt érte el a fiatal, kirobbanóan tehetséges tervezőpáros irodáját, de ezeken terveken csak, Löffler Sándor neve szerepel. 

A megrendelő Platschek úr nem volt különösebben gazdag ember. Ruhakereskedése volt a Röser-bazárban, továbbá két ülőhelye a Dohány utcai zsinagógában. Családjának készült a ház legszebb lakása, a többit bérlők foglalták el. A tervek 1907-ben születtek, maga a bérház 1908-ra készült el, és már a kezdetektől a csodájára jártak.

A korabeli fényképek szerint minden, a homlokzaton felhasznált anyag díszített volt: a vakolat pikkelyszerűen fedte a ma sima falfelületeket, a tetősík alatti faléces szakaszok is gondosan faragottak voltak egykor. A szép férfiszobrok megmaradtak az első szint ablakai között, és a kovácsoltvas erkélyek korlátai is elárulnak valamit a fénykor igényességéről. A kapu feletti rozsdásodó kovácsoltvas hajdan üvegezett tetővel és lámpákkal szolgálta a hazatérő lakók kényelmét. A kapu meg önmagában is egy költemény.

Az évszázados, masszív bejárat Migray József alkotása. Domborműszerűen emelkednek ki a díszítések a kapu síkjából, érdemes alaposan szemügyre venni a részleteit. A kilincs is eredeti, csigát formáz, legfelül bevésték az építés dátumát: „Anno 1908” és a címet, „Aradi utca 57” – és vele a hitet, hogy az utca neve örökre Aradi marad.

És megjelennek a kapun a pávák, ahogy végig, az egész házon, szinte mindenütt. India nemzeti madarát az ókorban az újjászületés, a halálon való győzelem szimbólumaként tisztelték, hiszen minden évben új tollakat hoz, és húsáról azt tartották, soha nem romlik meg. Tollán a szemhez hasonlatos díszt Isten szemeként tisztelték, így jelenléte egy városi házban az otthon őrzőjeként is értelmezhető. További gyönyörű, törékeny, mégis mindent túlélt, üvegbe metszett példánya az udvarba vezető, kopott ajtó felső ablakszárnyában is megcsodálható, kovácsoltvas társai a legfelső szintig kísérik a szerencsés látogatót.

A lépcsőház mennyezetén pedig – újabb meglepetés – egy freskó várja a hőség dacára mindhárom emeletet megmászó lelkes városjárót: ovális keretben virágkoszorút tartó angyal őrzi a házat.

Ugyanakkor az embernek a lába elé is érdemes nézni. A bejárat szürke kockáit a lépcsőházban kék-szürke mintás, az udvari gangokat pávadíszes cementlap fedi, amiken szintén nem látszik, hogy fogna az idő. Ifj. Walla József munkái ezek, aki Róth Miksa sógora volt, így könnyen lehet, hogy a nyomokban megmaradt, különös díszítésű, rózsákat és fenyőket sejtető színes, lépcsőházi ablakok a híres rokon műhelyéből valók.

Az udvar szűk volt világéletében, lévén a hátsó szomszéd Andrássy úti bérpalota már állt, mire ez a ház megépült. De egy kocsiszín még beékelődhetett, tetején terasz nagy, kő virágtartókkal, és hátra egy várkastélyba illő, keskeny torony, mely az embert próbáló hajdani cselédlépcsőt volt hivatott elrejteni, ami az egykori konyhákhoz, ma a kisebb, udvari lakásokhoz vezet.

Az Aradi utca 57-be betévedni mindig ünnep. Ezt a házat ugyanis szeretik, tisztaság és rend uralkodik, és mindig megújul egy részlet: hol a lépcsőház kap új színt, a mennyezeti kép gondos felújítást, az eredeti rácsozattal díszített bejárati ajtókat is megkímélte a történelem, és vigyáz rájuk a hálás utókor.

Látszik, hogy mindent megtesznek szép házukért az itt lakók, és az is, pénzük nincs az eredeti állapotok visszaállítására. A belső homlokzatot időtlen idők óta állvány támasztja, a külső homlokzat kopár képe rendezett ugyan, de az eredeti fotók ismeretében szomorú látvány. A bejárat feletti kovácsoltvas tetőt a szentlélek tartja össze, ki tudja mióta – és ki tudja, meddig.

(Fotók: Szuhai Barbara, Mesélő Házak)

Források itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt. Helyszínbejárások: 2015, 2017, 2020

Kiegészítés: a megjelenés után Magyarszéky Gábor, ifj Walla József dédunokájának – kinek írását a források között is említjük – közléséből megtudtuk, hogy Róth Miksa felesége id. Walla Józsefnek volt a lánya, aki így ifj. Walla Józsefnek a lánytestvére volt. A cikkben szereplő információt eszerint módosítottuk. 2020.09.07.