Alig volt orvos Angliában, aki a magyar borokat ne ismerte volna: egy legendás kereskedő villájáról

ZónánTúl

Alig volt orvos Angliában, aki a magyar borokat ne ismerte volna: egy legendás kereskedő villájáról

A magyar főváros legreprezentatívabb sugárútján, az Andrássy út legkülső, szabadon álló villákkal szegélyezett szakaszán áll egy pénzarisztokrata, budavölgyi Greger Miksa (1820–1886) villája. Ő volt a magyar borkereskedés legendás hírű úttörője, népszerűsítője a 19. századi Angliában. 

Greger a szigetország valamennyi orvosi fakultását igyekezett meggyőzni a magyar borok egészségügyi hasznosságáról. A brit kutatók vegyészeti vizsgálatoknak vetették alá borainkat. Végül alig volt orvos Angliában, aki a magyar borokat ne ismerte volna, és ajánlásaik folytán az angol borfogyasztók nagy része is megismerte azokat. A legnépszerűbb, brit orvosi lapok (például a Lancet és a Medical Times) számos cikket publikáltak a témában, és sok ottani röpirat is terjesztette a magyar borok hírnevét.

Greger villa

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Budavölgyi Greger Miksa New-Yorkban is berendezett egy fióküzletet, mely azonban csak rövid életű volt. Greger a londoni vállalatát 25 év elteltével átadta egy angol társaságnak, de még 5 évig a vállalat vezetője maradt. Élete utolsó évére azonban megvált állásától, hazaköltözött. Két lányának egyike a nagykereskedő, Landauer Ferenc felesége lett, a másik egy bizonyos Mr. Roy Richardhoz ment feleségül, és Angliában élt.

Budavölgyi Greger Miksa Viktória brit királynő udvari szállítója, a Ferenc József-rend lovagja és az arany érdemkereszt birtokosa lett. A magyar nemességet 1878-ban kapta, a budavölgyi előnév adományozása pedig 1879-ben történt.

A budavölgyi Greger család villája Freund Vilmos építőművész tervei alapján épült meg 1879–1880-ban az Andrássy út 114. alatt. Freund Vilmos a Monarchia-korabeli Budapest egyik igen kiemelkedő alkotója volt. Az Andrássy útnak az egyik legtermékenyebb építészeként tartják számon. Nehéz elképzelni, hogy Greger ne ismerte volna a szintén borkereskedő Fleischmann Mórt, Freund egyik legkorábbi megrendelőjét, akinek a Paulay Ede utca 7-9. alatti bérpalotája 1872-ben épült meg. Ezért nem kizárt, hogy Gregerék Freundtól való megrendelése Fleischmann ajánlásának köszönhető.  

Freund életművében összesen négy villaépület található, ezek egyike a Greger-villa közvetlen szomszédjában, szintén az Andrássy út villanegyed szakaszán épült: ez a 112-es szám alatti Landauer Ferencné-féle villa (1881-82). Mint említettük, ő budavölgyi Greger lánya volt, aki Greger Szidónia néven született. Tehát az építtető házaspár igen elégedett volt Freund munkájával, ezért lányuk is vele terveztetett.

A budavölgyi Greger házaspár által megrendelt, Andrássy út 114. szám alatti, eklektikus-neoreneszánsz villa az útvonal negyedik szekciójában bevett szokáshoz alkalmazkodva 1+3+1 szakaszos, egyemeletes homlokzattal épült. Ennek egész felülete rusztikázott. A földszinten és a középső tömb emeletén félköríves záródásúak az ablakok, az íveket oszlopok vagy falpillérek tartják.

Andrássy út-greger

Fotó: Jeney András 

Az épület részben az angliai palladiánus villákat idézi. A homlokzaton ugyanis megjelenik az Andrea Palladio 16. századi olasz építészről elnevezett Palladio-motívum (oszloppár tartotta félkörív, melyet kétoldalt újabb oszlopok követnek), mégpedig a földszint szélső ablakain – ez nyilván Greger angliai üzleti tevékenységének hatására történt.

A középen nyíló bejárat két oldalán a szobrász Fessler Leó által mintázott kariatidák, tehát női tartófigurák (hivatalosan Korsós nő és Flóra) tartják az emeleti erkélyt. Fessler első sikereit a szintén Andrássy úti Régi Műcsarnok építkezésein aratta, majd nagyívű karriert futott be. Az építész nagymester Ybl Miklósnak ő lett a kedvenc szobrásza. Pályája sajnos csak két évtizedig szárnyalt: később az irigykedő ellenfelei miatt létbizonytalanságba került.

A tartófigura antikos, hellén motívum, és az Andrássy úti homlokzatokon ritkán jelenik meg: mindössze négy palotán (de ebből az egyik mára sajnos elpusztult). Freund még egy figurákkal közrefogott bejáratú házat emelt a sugárúton: az Andrássy út 23. a másik. Azáltal, hogy Freund két művén is alkalmazta a tartófigurákat, színvonalat képviselt a sugárút építészeti világában. Az Andrássy utat – szemben a rivális bécsi Ringstrasséval – nem „tűzdelték” meg sok tartófigurával.

A budavölgyi Greger villa a német építészóriás Gottfried Semper tervezte legendás, drezdai neoreneszánsz Villa Rosa (épült 1839-ben) hatása alatt áll. Semper épülete pedig a nagy reneszánsz villák, főleg a Palladio által tervezett Villa Rotonda (épült 1592-ben) hatása alatt született. A Villa Rosa Európa-szerte erősen hatott a neoreneszánsz villaépítészetre. Azonban míg Semper az alaprajz belső középpontjában helyezte el a dísztermet, addig Freund a villája ilyen funkciójú termét a főhomlokzat közepére tervezte.

Andrássy út-greger

Fotó: Jeney András 

A Freund-féle homlokzat kicsit hasonlít két, mára elpusztult drezdai villához is. Kismértékben szintén hathatott Freundra egy genovai Grimaldi villa is, mert fennmaradt Freund itáliai körutazásának rajzai között az alaprajza. Másolásról azonban nem beszélhetünk: a 19. század második felére jellemző neostílusok (más szóval historizmus) idején az építészek csak ihletet merítettek a korábbi alkotásokból, tehát csak homlokzatrészleteket, koncepciókat vettek át belőlük. Eredetiség és nagy tervezői műgond jellemezte épületeiket.

A villát a közelmúltban újították fel, és a katari nagykövetség otthona lett.

 

További felhasznált források:
Gábor Eszter: Greger Miksáné villája. In: Neoreneszánsz építészet Budapesten. Kiállítási katalógus. A kiállítás anyagát összeállította és a katalógust szerkesztette Csáki Tamás, Hidvégi Violetta, Ritoók Pál. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 2008. 25–27. és 53–54.

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 4. kötet,  366.

Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Mérnökök Nyomdája, Budapest, 1939. 64.

Ajánljuk még:

Kell-e nekünk új Himnusz?

Éppen 200 éve, 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Hymnuszt, ami idővel a nép közös imádsága lett. Megszámlálni se tudjuk, hányszor hallottuk a verset, és hányszor énekeltük az Erkel zenéjével egybeforrt művet. Mindannyian állunk valahogy a Himnuszhoz, és ebből fakad, hogy időről időre felmerül a kérdés: maradjon, vagy új himnuszra lenne szüksége a magyaroknak. Körbejártuk a kérdést.

 

Már követem az oldalt

X