Ahogyan húsvétkor a barka és a nárcisz jelentik az ünnep közeledtét, úgy karácsonykor is megvannak azok a növények, amelyeket szívesen látunk magunk körül. Ezekből hoztunk egy csokorral.
Mikulásvirág
A mikulásvirág nemcsak nevében hordozza az ünnepet, hanem színeiben is: szép piros leveleivel csalogat, és pont ezért leginkább karácsony táján lepi el a boltok polcait. Bár cserépben árulják, valójában a mikulásvirág bokorméretűvé is meg tud nőni, és akár négy méter magas is lehet! A virágárusnál a termesztett változatot kaphatjuk meg, s bár ez nem nő akkorára, mint természetes élőhelyén, áprilisban érdemes visszametszeni!
Ha mikulásvirágot vásárolunk, figyeljünk oda arra, hogy levelein ne legyenek tetvek vagy gyanús foltok, és az sem mindegy, hogy hol tartják: ha a bolt ajtajának közelében tárolják, és éri a hideg, nem érdemes hazavinni, mert bizonyosan megfázott, és csak idő kérdése, hogy mikor hullajtja le gyönyörű leveleit. Ha azonban egészséges darabot találtunk, csomagoltassuk be vagy tegyük zacskóba, és minél hamarabb juttassuk melegebb, széltől védett helyre!
A mikulásvirág nem bánja, ha párás a lakás, sőt, kifejezetten kedveli, és a napfényért is hálás lesz. Az ünnepek után ajánlott kéthetente trágyázni a földjét, és ügyeljünk arra, hogy tavasszal hűvös helyiségbe kerüljön! Májusban frissítsük fel a földjét, és utána is ügyeljünk rá, hogy ha egy mód van rá, tartsuk 15 és 18 fok közötti hőmérsékleten. Novemberben megkezdhetjük a piros virágok nevelését, mégpedig úgy, hogy tizenkét órára letakarjuk vagy szekrénybe tesszük a növényt, így garantálva számára a félnapos teljes sötétséget. Ha jól dolgoztunk, a következő karácsonyra nem kell újabb növényt vennünk, hiszen a sajátunk örvendeztet meg csodaszép piros leveleivel.
Karácsonyi kaktusz
Ez a Brazíliában őshonos növény is igencsak népszerű karácsony környékén, ugyanis ekkortájt borul virágba. Ha növényünk nem virágzik az ünnepekkor, nem feltétlenül a gondozásban kell keresni a hibát, ugyanis előfordulhat, hogy egy húsvéti- vagy hálaadáskaktusz boldog tulajdonosai vagyunk. A karácsonyi kaktusz levelei lekerekítettek, míg a hálaadásié fűrészhez hasonlóan cakkozottak. A húsvéti kaktuszt a virága alapján lehet a legjobban megkülönböztetni a karácsonyitól, ugyanis utóbbinak a virága jóval komplexebb.
Ha karácsonyi kaktuszt tartunk, gondoskodjunk arról, hogy ne legyen száraz a levegő a lakásban,
ne érje a növényt tűző nap, illetve arra is figyeljünk, hogy ne a radiátor közelében helyezzük el, és ne mozgassuk, ugyanis a kezdetleges bimbók lepotyoghatnak, ha a növény helyzete megváltozik.
Ahhoz, hogy karácsonykor virágozzon, a nyár folyamán kevesebb vizet adjunk neki az átlagosnál, ezzel segítve, hogy a növény a virágok nevelésére fordítsa az erejét. A meleg hónapokban kitehetjük árnyékos helyre, ezzel eredeti élőhelyéhez hasonló környezetet biztosítunk. Fontos azonban, hogy még ekkor se locsoljuk túl, ugyanis a sok víz hatására igencsak hamar tönkremehet szeretett növényünk!
Magyal
Ha karácsony, akkor magyal: legyen szó képeslapról vagy mesekönyvekről, a magyal igencsak fontos helyet foglal el a karácsonyi ünnepkörben. Bár Magyarországon nem olyan gyakori, rendkívül hasznos növény, ugyanis amellett, hogy piros bogyói a téli kertek díszei lehetnek, szúrós leveleinek hála akár a területünket is védhetjük vele!
A magyal – akárcsak számos más növény – tavasszal virágzik. Virágai két neműek, és csakis a női virágokból lesznek a tél során megcsodálható piros bogyók, amik nemcsak szépek, hanem kiváló csemegék is a madarak és a pelefélék számára.
A növényt régebben a díszítésen túl a boszorkányok és a koboldok ellen is használták,
valamint úgy tartották, hogy a termékenység szimbóluma. Sokan tudatosan ültettek magyalfát a házuk elé, ugyanis a jellegzetes alakú levelek tüskéikkel egyfajta villámhárítóként funkcionálnak, így nemcsak a fa élhet túl egy esetleges villámcsapást, hanem a közelében lévő ház is. A magyalnak azonban nem minden levele tüskés! A növény képes arra, hogy génjeit megváltoztatva alakítson ki a sima levélből tüskés változatot. Erre olyankor van szükség, ha veszélyt érzékel: például ha egy szarvas jóízűen eszik a sima levelekből, az újra kinővő darabok tüskések lesznek, ám kizárólag olyan magasságig, amíg a szarvas eléri őket.
Fagyöngy
A fagyöngynek több fajtája van, melyek közül a fehér fagyöngy a legismertebb. Örökzöld növény, ami előszeretettel nő almafán, nyárfán és fűzfán is, s annak tápanyagaikat elszívva marad életben. A fák lombjain, gömb alakban elhelyezkedő fagyöngy tavasszal virágzik, majd késő ősszel kezdenek el érni rajta a jól ismert fehérkés bogyók. E növény sokkal jobban ismert bizonyos hiedelmekről, mint botanikai hovatartozásáról. Ennek oka, hogy számos legenda született róla. Az északi mitológiában például fegyverként használták, mégpedig ahhoz, hogy megöljék Baldur istent, míg a görög mítoszokban Aeneas a fagyöngy segítségével tudta meglátogatni az apját az alvilágban. Akárcsak a magyal, a fagyöngy is a termékenység szimbóluma, de afrodiziákumként is számontartják,
nem véletlen, hogy szabad alatta a csók!
Sokkal többet tud ennél, ugyanis egyes fagyöngyfajták alkalmasak arra, hogy csökkentsék a kemoterápia mellékhatásait, s így könnyebbé teszik a rákos betegek életét.
Ajánljuk még:
