Máré vitéz és a titokzatos átok
Egy híres népi monda szerint a várban Máré vitéz lakott feleségével, míg a közeli Miklós-várban testvére, az ifjú és nőtlen Miklós vitéz élt. A történetnek már a kezdete is tragikus: Márét a király hosszú hadjáratra szólította, és hiába telt el sok év, végül nem tért haza. Felesége szomorúságában a szomszéd vár urának, Miklósnak adta kezét, és egy lányuk is született. Történt azonban, hogy Máré végül hazatért, és megdöbbenve szembesült a hűtlenséggel, végül bosszúból mindkét várat és annak népét is pusztulásra ítélte. Az átok alól azonban megmenekült a hűtlen pár leánya, aki minden 77. évben, piros pünkösd hajnalán szabadul ki a hegy mélyéről, hogy a Máré-völgyi patakban fürödjön és hosszú haját fésülje. A monda szerint csak az a vadász mentheti meg, aki ilyenkor megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát.
A Máré-vár történelme
A történelmi feljegyzések szerint a hely stratégiai jelentőségét már a rómaiak is felismerték: őrtornyot építettek ide, ami azonban a népvándorlás idejében elpusztult. A vár keletkezésének pontos ideje és annak építője sem ismert, de a történészek a tatárjárás utáni várépítésekhez kötik. A vár első írásos említése 1316-ból származik, „Castrum Mare” néven, amikor Károly Róbert király Bogár István részére adományozta. Később a vár több nemesi család birtokába is került, köztük a Gunyafiak, a Becseiek, majd a Várady család is birtokolta.
A XVI. század közepén török megszállás alá került: miután 1543-ban a közeli Pécset elfoglalta a török, Máré-vára ellenállás nélkül megadta magát. Később egy csökkentett létszámú, mindösszesen 72 főnyi katonaság állomásozott benne, majd a törökök háromtornyos palánkvárral erődítették, ám ahogy a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, elvesztette hadászati jelentőségét. Végül Zrínyi Miklós szerezte vissza a Várady családnak 1561-ben.
A vár valószínűleg tűzvészben elpusztult, mivel a XVII. századi oklevelek már romként említik. A feljegyzések szerint a Máré-vár az utolsó ostromot 1956-ban élte át, amikor orosz tankok lőttek a vár mögötti Mecseki láthatatlanokra. A romokat 1960 és 66 között tárták fel, restaurálták, és a belső udvarban egy vártörténeti kiállítást hoztak létre.
Turisztikai látványosságok és látnivalók
A vár egy könnyű sétával megközelíthető Magyaregregy felől, a 6541-es útról letérve, körülbelül 800 méterre a központtól. Romos falai között életre kel a múlt: a középkori oklevelek, a népi legendák és a vár történelme mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a látogatók ne csak turistaként, hanem történelmi kalandorként élhessék át a Mecsek egyik legvarázslatosabb helyének emlékeit.
A várba belépőjegyet kell váltani, ami az idegenvezetést is tartalmazza. A nyitvatartás szezonálisan változik, a téli időszakban a vár előzetes egyeztetéssel látogatható. A vár Kajla pecsételő pont is: a Kajla útlevéllel érkező családok kedvezményes jegyet válthatnak. A vár környéke ideális túrázásra, fotózásra és történelmi kalandozásra is: a közelben olyan helyeket látogathatunk meg, mint Kisújbánya, Óbánya, a Rékavár, Püspökszentlászló, a Zengő vagy éppen a pécsváradi vár. A helyi idegenvezetők szerint a várat védők egykoron földalatti járatokon keresztül tudtak elmenekülni az ellenség elől, és ezek a járatok még ma is léteznek: a környező szurdokokba, hegyoldalakba vezetnek.
Történelmi kertek sorozatunk folyamatosan bővülő gyüjtőoldalát itt találják.
