Ne nézz csúnya emberre! Gyerekszületés körüli szokások és babonák Törökországban

Szocio

Ne nézz csúnya emberre! Gyerekszületés körüli szokások és babonák Törökországban

A népi hiedelmek és babonák átitatják a mindennapjainkat, még akkor is, ha nem vagyunk vele tisztában. Fekete macska? Péntek 13? A saját magam példáján tudom, hogy a babavárás ideje alatt és a szülés után még inkább felfokozott az érzékenységünk, ami a babonákat illeti. Ezért is volt nagyon érdekes összehasonlítani a török, illetve a magyar népi jóslást, amikor a kislányomat vártuk. Íme néhány példa abból, hogy a törökországi babonák és hiedelmek szerint mit kellett (volna) babavárás közben ennem-innom, csinálnom.

Szülés előtt

Mit kíván a leendő anyuka?

Törökországban úgy tartják, ha a kismama az édeset kívánja, az arra utal, hogy kisfia lesz, ha pedig sósat vagy savanyút, minden bizonnyal kislánnyal várandós. Mivel nálunk éppen fordítva mondja a népi jóslat, 100%-os bizonysággal azt állapítottunk meg, amit akartunk. Nálam a magyar jóslat teljesedett be, mert tonnányi almát megettem a kilenc hónap alatt, és kislányunk született.

Mire nézzen vagy ne nézzen a várandós nő?

Úgy tartják, hogy a kismama jobban teszi, ha nem néz csúnya emberekre, majomra vagy tevére (bizony, itt még az is található), mert akkor csúnya lesz a gyerek. Kerülni kell a temetést és semmilyen körülmények között nem vethet pillantást a holtakra. Ellenben nagyon jó, ha a várandós nő a Holdra vagy szép emberekre néz, illatos rózsát szagol – hitük szerint ezektől a gyerek is szép lesz. Kifejezetten jót tesz, ha a leendő anyuka a terhesség alatt almát, zöld szilvát vagy szőlőt ropogtat.

Nehogy vágasson a hajából!

A mai napig sokan tartják magukat ahhoz, hogy a terhesség alatt nem vágatnak a hajukból, mert a hiedelem szerint azzal a gyermekük életét rövidítik meg. Az egyik ismerősöm úgy oldotta fel ezt a belső konfliktust, hogy vágatott ugyan a félhosszú hajából, de egy tincset megtartott, és azt folyamatosan fonta a kisfia megszületéséig.

Csúcsos vagy kerek a gömbölyödő has formája?

Ezúttal egyezik a magyar és török népi hiedelem: a csúcsos has itt is fiút rejteget, míg a kerek kislányt.

Most kell imádkozni!

Többen is megkértek, hogy a várandósság alatt imádkozzak értük, mert úgy hiszik, a terhes nők imája hatványozottan meghallgatásra talál odafönt.

 

Szülés után

Piros szalag kerül az anyuka hajába

A szülés után én is kaptam egy piros szalagot a hajamba, amiről azt tartják, hogy megvédi az anyát és a babát az „albiz” démontól. Ez a démon a szülés után jelenik meg, és hatására az anya elhidegülhet a csecsemőjétől. Úgy tűnik, hogy a gyermekágyi depresszió már régen is ismert volt.

Feldíszítik bejárati ajtót

Ha megérkezik az új családtag, már a kórházban feldíszítik a baba és mama szobájának ajtaját, vagy ha többen vannak egy szobában, akkor az ágy környékét. Óriási, tüllből készült kompozíciókat aggatnak fel mindenhová; babakék az uralkodó szín, ha kisfiú érkezett, rózsaszín, ha kislány. Amint a család hazamehet, a díszítés kikerül a bejárati ajtóra vagy a babaszoba ajtajára, ezzel hirdetve a külvilágnak, hogy bővült a család.

Hogyan védik a babát a szemmel verés ellen?

török szemdísz

 

A kékszemről vagy nazar amulettről (törökül: nazar boncuğu, ejtsd: nazar bondzsuu) azt tartja a néphagyomány, hogy véd a szemmelverés ellen. Éppen ezért nagyon sok helyen megtalálható, a lakások bejárati ajtajával szemben, járművekben, és ékszerként is szívesen viselik. Különösen fontosnak tartják, hogy a védtelen gyerekeket megóvják a szemmel verés ellen. Úgy hiszik, ha az újszülött babán van kékszem, nem fordulhat elő, hogy a külvilágból feléje irányuló irigység balszerencsét hozzon rá. Egy kis biztostűvel tűzik a baba ruhájára vagy a mózeskosárra. Enélkül biztosan nem hagyják el az újszülöttel a kórházat (bár legtöbbször a születés után rögtön feltűzik a ruhácskájára), mert a baba kint találkozik először idegenekkel.  

Az első időszakban, ha ki kell vinni a babát, akkor a mózeskosarat vagy babakocsit vékony kendővel takarják le, hogy a baba teljesen rejtve maradjon a kíváncsiskodó – esetleg irigykedő – tekintetek elől.

A leesett köldökcsonknak ereje van, nem szabad kidobni

Számomra ez a hagyomány volt az egyik legfurcsább. A leeső köldökcsonkot sokan megtartják, és attól függően, milyen jövőt szánnak a gyermeknek, elássák az azt szimbolizáló objektum, épület közelében. Ez lehet egy iskola, ha azt szeretnék, hogy tanult legyen a gyermek, kórház, ha orvosnak szánják, stb.

Az újszülött ajándékozása

török ajándék babának

Forrás

A babalátogatóba érkezők a rokoni vagy baráti kapcsolattól függően különböző értékű ajándékot hoznak. Akikkel közeli a viszony, aranyérmét vagy aranytallért ajándékoznak a kisdednek, amit egy pici biztostűvel tűznek fel a baba ruhájára. Az összegyűlt aranytallérokat a szülők később eladják, és az értük kapott összeget arra fordítják, amire éppen szükségük van. Az aranytallérok értéke a súlytól függően különböző lehet. Létezik a „negyed arany”, a „fél arany” és az „egész arany”, ez utóbbit általában a közeli családtagok ajándékozzák, mert komoly hozzájárulásnak számít. A többiek többnyire babaruhát hoznak az első látogatás alkalmával.

„Babacukorkával” kínálják a látogatókat

ajándék babának

Forrás

A cukorka alapból nagyon fontos a török kultúrában, mert azt tartják, hogy a vendégnek kínált édesség megédesíti a beszélgetést. Különösen ünnepek alkalmával, de sima hétköznapokon is kikerülhet a cukorkás tál az asztal közepére, és a házigazda minden vendéget körbekínál belőle.

A helyzet ugyanez, ha baba érkezik, de ebből az alkalomból speciálisan csomagolt babacukorkát (bebek şekeri, ejtsd: bebek sekeri) készíttetnek, amit aztán minden babalátogatóba érkező család megkap. A babacukorkának manapság rengeteg variációja létezik, és készítése külön üzletággá nőtte ki magát.

Lohusa şerbetit kínálnak mind az anyukának, mind a vendégeknek

tea

Forrás 

Ezt a különleges italt fűszerekből és sok cukorból készítik, amit a kismamának is ajánlanak fogyasztásra, mert úgy tartják, hogy serkenti a tejelválasztást. A tejszaporításon túl fontos kelléke a babalátogatási ceremóniának, és a vendégeket is ezzel illik kínálni. A lohusa şerbetit (ejtsd: lohusza serbeti) kisebb tömbökben kapható „lohusa cukorból” főzik, amit bármelyik fűszeresnél meg lehet vásárolni. Az ital alapját képező lohusa cukor szegfűszegből, egyéb fűszerekből, cukorból, valamint természetes ételszínezékből készül, ez utóbbi adja a piros színét. Mindig frissen készítik az italt, a cukrot vízben feloldják, és néhány további fűszer, valamint cukor hozzáadásával kínálják. Rettentő édes, de Törökországban ezen már nem lepődünk meg.

Az újszülött bőrápolása fűszerekkel, mézzel, sóval

A kisbaba bőrét kéthetes kora körül egy frissen kikevert masszával kenik be, ami mézből, sóból és őrölt fűszerekből (fahéj, szegfűszeg és babérmag) áll. A bekenés után törölközőbe csavarják a picit, a krémet 20-30 percig hatni hagyják, ezt követően jöhet a fürdetés. Különösen ügyelnek arra, hogy a testhajlatok és a láb bőségesen kapjon a krémből, mert azt tartják, hogy ez az egyveleg segít megelőzni az izzadékonyságra való hajlamot. A szokás főleg az égei-tengeri és földközi-tengeri régióra jellemző, hisz a babérfa eredendően itt honos. Régebben az eseményt kisebb-nagyobb rokoni összejövetel, eszem-iszom követte.

A negyvennapos szabály

Bár manapság már nem mindenki tartja be, de sok helyen még mindig fontos, hogy a baba és mama a születéstől számított negyven napig ne hagyja el a lakást. Mire letelik a negyven nap, a baba teljesen átáll az anyaméhen kívüli életre, ráadásul a mama is visszaszerzi az erejét a szülés után.

Bizonyos régiókban a kisbaba születése napján egy sziklából negyven kődarabot pattintanak le, és egy aranytallér társaságában egy edénybe teszik. Ettől kezdve a kisdedet csak az a víz érheti fürdetéskor, amit ebből az edényből öntenek rá, benne a kövekkel és az aranyérmével.

A negyvenedik napon a család nőrokonai érkeznek a babás házhoz, és segítenek azt kitakarítani, rendbe hozni. Miután minden megtisztult, az anyuka elvonul tisztálkodni. A nőrokonok viselik gondját a babának, és kezdetét veszi a rituális fürdetés. A már elkészített fürdővízbe egy tojáshéj segítségével pontosan negyven „adagot” mernek a köveket tartalmazó edényből, majd megfürdetik a csecsemőt. Ezt követően a babát szépen felöltöztetik, aki ekkor találkozhat a szintén alkalomhoz illő ruhát viselő anyukájával. A család együtt indul el az első közös sétájára.

A séta alkalmával egy olyan családot látogatnak meg, akit tisztelnek, és életvitelüket követendőnek tartják. Úgy vélik, hogy a látogatás hozzájárul ahhoz, hogy a baba felnőttként is hasonló, tiszteletteljes életet éljen majd. A meglátogatott család nem engedi üres kézzel távozni a babát a vizit végén, tojást, cukrot és pénzt adnak neki, ami a csecsemő eljövendő életében a gazdagságot és termékenységet szimbolizálja.

A negyvenedik napon a család, barátok és szomszédok ismét összejönnek, és együtt ünneplik a kisbaba kilépését a nagyvilágba.

Ajánljuk még:

Őszi lakodalmak hagyományos receptjei: próbáld ki őket bármilyen ünnepre!

Minden ünnepnek megvan a sajátos hangulata. Mást ad egy karácsony, mást egy húsvét, és másról szól egy születésnap, eljegyzés, szüret vagy épp diplomaosztó. Az viszont bizonyos, hogy az ünnepi asztal, és a rá kerülő finomságok fontos részei az élménynek: különleges recepteket gyűjtöttünk, eleink őszi lakomáiból.

 

Már követem az oldalt

X