Iskolás koromban nem igazán brillíroztam testnevelésórákon. Félszeg voltam és bátortalan, a tanáraim pedig meg sem próbáltak ösztönözni. Ahelyett, hogy odaálltak volna mellém, amíg a bordásfalnál bénáztam a fejállással, inkább beírtak egy kettest. Meg sem fordult a fejemben, hogy egy testnevelő felesége leszek, az pedig a legmerészebb álmaimban sem jutott eszembe, hogy lesz egy sport, amiben jó leszek, és versenyekre fogunk járni a férjemmel.