Anime: biztos, hogy ismerjük? – Egy megrajzolt világ csodái
Vajon mások is néznek animét Magyarországon? Más nők, anyukák is belesírnak a párnájukba, nehogy a kicsik felébredjenek a másik szobában? Ők is elolvadnak, ahogy a képernyőn kibontakozik szemeik előtt egy kedves és ártatlan szerelem? Egy animerajongó írása.
Ebben a sportágban bárki jó lehet! Ismerjétek meg a pétanque-ot!
Iskolás koromban nem igazán brillíroztam testnevelésórákon. Félszeg voltam és bátortalan, a tanáraim pedig meg sem próbáltak ösztönözni. Ahelyett, hogy odaálltak volna mellém, amíg a bordásfalnál bénáztam a fejállással, inkább beírtak egy kettest. Meg sem fordult a fejemben, hogy egy testnevelő felesége leszek, az pedig a legmerészebb álmaimban sem jutott eszembe, hogy lesz egy sport, amiben jó leszek, és versenyekre fogunk járni a férjemmel.
Most akkor a gyerek vagy a szülő kapta ajándékba a háziállatot?
Háziállatot ajándékozni egy arra vágyó kisgyereknek csodálatos dolog, de egyszerre ingoványos talaj is. Egy kisállat ugyanis rengeteg gondozást és figyelmet igényel, néha – úgy tűnik – annyit, mint egy kisbaba. Ám a velük való foglalkozás és a jelenlétük nagyon jótékony hatással lehet minden gyermek és felnőtt gazdira is. Az viszont nem mindegy, hány éves az a bizonyos gazdi. Tizenkettő? Esetleg hat?
Naplót írni olykor életmentő lehet!
Sokan azt gondolják, hogy gyerekes dolog naplót írni. Én harminckét éves vagyok, feleség és édesanya, mégis minden este vezetek naplót. Írni a vívódásainkról, érzelmeinkről, vagy akár életünk legszívmelengetőbb történéseiről, nem gyerekes, sokkal inkább emberi dolog.
Mások gyerekét nevelni: bébiszitterként az álmok országában
2011 nyarán költöztem az Amerikai Egyesült Államokba tanulói vízummal, au pair-ként. Egyik napról a másikra belecsöppentem egy virginiai család életébe, kaptam egy gyönyörű szobát saját fürdőszobával, egy hatalmas terepjárót, amit nem mertem vezetni friss jogosítvánnyal, majd kezembe nyomták az akkor három hónapos kisbabát. Félelmetesnek tűnő, hatalmas kalandban volt részem. 
Köszönöm a rossz példát, kedves szüleim, tanultam belőle!
Néhány napja a hála egy új szintjére leltem rá magamban. Nap mint nap örülök neki, hogy szerető férjem van, akivel három egészséges és csodálatos gyermeket nevelünk, de most belém hasított az érzés, hogy ugyan még fiatal vagyok, de máris sikerült valóra váltanom egy gyerekkori álmom.