Szép

Bőrápolástól az ajtónyikorgásig: a vazelin szinte mindenre jó, csak épp ajakápolásra nem?

A vazelin (más néven: petrolátum, puha paraffin) egy filléres termék, ami praktikusságából kifolyólag széles körben használható otthon – legyen szó akár bőrápolásról, ajtónyikorgásról, parfümillat tartósításáról vagy copfkészítésről. 

Kezdjük az alapoktól: mi is az a vazelin?

Egy gél állagú szénhidrogén keverék, aminek felfedezése és elterjedése Robert Augustus Chesebrough nevéhez köthető. A fiatal kémikus a 19. század végén kezdte népszerűsíteni az akkor még ismeretlen anyagot, különféle bemutatókat tartott a vazelin alkalmazásával kapcsolatban – nyilvánosan megégette például a saját bőrét, amit végül vazelinnel kent be, hogy bizonyítsa a csodaszer gyógyító hatását.

A bemutatók oly mértékű sikerrel zárultak, hogy 1870-ben gyárat alapított Brooklynban, és a Vazelin névre keresztelt puha paraffint árulni kezdte. A kőolajból gyártott szintetikus anyag azonban nem úgy segítette a bőr regenerálódását, ahogy akkoriban gondolták: „gyógyító” hatása abban rejlett, hogy légmentesen lezárta a sérülést, és megakadályozta a baktériumok bekerülését, fertőzések elterjedését a sebben.

Ebből adódik az egyik legelterjedtebb tévhit: a vazelinnek nincs hidratáló hatása!

A vazelin erős, víztaszító réteget képez a bőr felszínén, amely hidratálás helyett elzárja a pórusokat és megakadályozza a bőr légzését. Ebből kifolyólag sem ajakápolónak, sem kézkrémnek, sem egyéb hidratálószernek nem megfelelő, hiszen nem segíti a bőr vízfelvevő képességét. Csípős, hideg időben ugyan megakadályozhatja fedőrétege az ajkunk cserepesedését és száradását, azonban semmiképp sem hidratálja vagy épp nem ápolja azt.

Ami viszont igaz: a vazelin az egyik legkiválóbb és legköltséghatékonyabb bőrvédő cipők és táskák esetében.

Egy kisebb adag elég belőle életre kelteni a kopottas bőrtáskákat és cipőket, a masszív víztaszító rétegnek köszönhetően sikerrel védi őket a külső behatásoktól. Akár műbőr holmik esetén is alkalmazható, ráadásul a flancos, drága ápolószerek helyett csak egy rongyra és egy kisebb adag vazelinre van hozzá szükség, ami bármelyik drogériában párszáz forintért könnyen beszerezhető.

A vazelin rejtett képessége, amiről sokan nem tudnak: tartós parfümillatot eredményez.

Noha nagyobb bőrfelületen, huzamosabb ideig nem ajánlott használni az említett tévhit miatt, egy gombostűnyi adag még nem tesz kárt. Ha reggel a füled mögé vagy a csuklódra egy leheletnyi adagot dörzsölsz, majd ráfújod a kedvenc parfümödet, akkor akár a nap végéig is kitarthat az illat; maradandóbbnak, intenzívebbnek fogod érezni az aromát.

Ha még nem használtál vazelint, a biztonság kedvéért végezz el egy bőrpróbát: kend be egy kis adaggal a csuklódat, és ha egy nap elteltével sem érzékelsz allergiás tüneteket, akkor bátran bevetheted az illattartósítás érdekében.

A szépségápolás során is bevethető segítségként

Egy kis vazelin segítségével akár a nap végéig kordában tarthatóak a kusza, megregulázhatatlannak hitt szemöldökszálak, de ugyanez igaz a szálló, elektromos hajra is akár copf- vagy kontykészítés során – arra azonban ügyelni kell, hogy a lehető legkisebb mennyiséggel, egy kis cseppnyi, akár gombostűnyi adaggal is elérhető a kívánt hatásfok, ezért ajánlott erre a felvitel során ügyelni. A legtöbb hajfixálóhoz hasonlóan ebből sem szabad túl sokat használni!

Nemcsak a szépségápolást, de a háztartási feladatokat is megkönnyítheti: megszünteti a ajtónyikorgást

Talán nincs idegesítőbb annál, mint amikor egy ajtó a használat során minden egyes alkalommal „dalra” fakad. Ha nincs otthon kenőolaj, akkor a vazelin is tökéletes a zsanérok átkenésére, hisz ugyanúgy segíti a megfáradt részek mozgását. Extra tipp: nemcsak nyikorgó ajtóknál, de a beragadt cipzárak esetén is hatásos!  

Ajánljuk még:

Hidratáltabb és egészségesebb bőr: a gombák szerepe a szépségápolásban

Nem feltétlenül a gomba az első összetevő, amit egy kozmetikum esetében keresünk a csomagoláson lévő felsorolásban. Pedig a gombák a szépségápolás minden területén használhatóak, hidratáltabb és fiatalabb lehet tőlük az arcbőrünk – többek között ezt is elárulta nekünk Sándor Nóra vegyészmérnök.